2020-ban bővül ez a szolgálati időre vonatkozó rendelkezés a 2020. január 1-jétől bevezetésre került örökbefogadói díj folyósításának időtartamával, mely szintén nyugdíj járulék fizetésével érintett. (l: Tny. § (1) bekezdés e) pontját) 2020. szeptember 1-jétől új lehetőség segíti az örökbefogadást. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. §. (1) bekezdés j) pontja bevezette az örökbefogadás előkészítésének időszakában a munkavállaló munkavégzés alóli mentesülését. A rendelkezés szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel való személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra. Erre az időtartamra távolléti díj illeti meg a munkavállalót fenti jogszabály 146. § (3) bekezdés b) pontja alapján. Ez az időszak is szolgálati időnek minősül a keresőtevékenységen belül a távolléti díjból történő társadalombiztosítási járulék fizetésre tekintettel.
A felsőfokú tanulmányokkal szerzett szolgálati idő a tanulmányok kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig tartó időszak, beleértve a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetén szolgálati időként legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges időtartam vehető figyelembe. Külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok időtartama szolgálati időként akkor ismerhető el, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány, oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint, illetve akkor, ha a külföldi résztanulmányok ideje a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámításra került. A külföldi tanulmányi időnél a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok idején külföldön meghatározott időtartamot lehet szolgálati időként figyelembe venni.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny. ) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Cikkünkben ezeket részletezzük. Többlet szolgálati idő – az 1968. előtt született gyermekek után Nyugdíjszabályaink szerint önmagában a gyermekszülés csak egy esetben van hatással a szolgálati időre. A Tny. végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X. 6. ) kormányrendelet (továbbiakban TnyR. ) 29. § (10) bekezdése szerint az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét – az egyszeres számításra tekintet nélkül – annyiszor 365 nappal (tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek esetén 550 nappal) kell növelni, ahány gyermeke 1968. január 1. előtt született. 1968. előtt a szülési szabadság leteltét követően még nem lehetett gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátásokat igénybe venni a kisgyermek otthoni személyes gondozásához, neveléséhez, eltérően az 1968. után született gyermekek után igényelhető gyes, majd gyed ellátásoktól.
Ahogy #1 írta. Annak kell utána kérdezned, hogy volt-e akkor járulék fizetés utánad vagy sem. "A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették. " [link] A jelen időszakra ez érvényes, de a 2004-2009 közötti juttatásoknál még nem biztos hogy ugyanígy nem volt járulékfizetés a rokkantsági ellátásból: "Szolgálati idő-e az ellátás időtartama? A szolgálati időként elismerhető időszakok általános szabálya az a rendelkezés, mely szerint szolgálati időnek minősül a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak, azaz olyan időtartam, amely alatt szerzett keresetből, jövedelemből nyugdíjjárulék fizetése történik. Ebből a szempontból a megváltozott munkaképességű személyek részére adható kétféle ellátás, a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás nem egyforma. A rehabilitációs ellátásból nyugdíjjárulék levonása történik, ezért az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül.
Ekkor a meghosszabbodott szolgálati időt legkorábban a befizetés napjának hónapja első napjából lehet figyelembe venni. A tartozás összegét és időtartamát az adóhatóság igazolhatja, ennek hiányában a vállalkozás igazolása, nyilatkozata irányadó. Ezen túl természetesen nem számolható el, ha valakinek nem volt biztosítási jogviszonya egy adott időszakban – ilyen eset a fizetés nélküli szabadság ideje is. Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki – a nyugdíjkorhatár betöltése mellett – legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. (Ez alól kivétel a nők negyven év munkaviszony után nyújtható teljes nyugdíja, abban az esetben nem kell megvárni a nyugdíjkorhatár elérését. ) Ezt naptári naponként veszik számításba, tehát 19 év és 364 nap szolgálati idő nem elegendő. A többes jogviszony természetesen nem vehető figyelembe a kiszámításkor. Ha valakinek a szolgálati ideje nem éri el a szükséges évek számát, akkor csak résznyugdíjra szerez jogosultságot, ebben az esetben a kiszámításkor arányosan csökken a nyugdíj összege – akár a jogszabályban meghatározott minimális szint alá.
A szolgáltatás használatához Ügyfélkapu-regisztráció szükséges! Ügyintézés lépései: Indítsa el a szolgáltatást. Jelentkezzen be az Ügyfélkapun. Adja meg Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ-számát). Válasszon űrlapot (bejelentések, nyilatkozatok, kérelmek), és töltse ki az adatlapot. Részletes leírást itt talál: Segítség