CSED, GYED, GYES: a legtöbb kismama tisztában van azzal, hogy mit jelentenek ezek a mozaikszavak, és azzal, hogy a gyermek születése után ezeken a jogcímeken milyen mértékű ellátásra jogosult. Vannak azonban a gyermeknevelést segítő további, a köztudatban kevésbé ismert támogatások is, melyek szintén anyagi ellátást jelentenek a családnak – hívta fel az Origó figyelmét a D. A. S. JogSzerviz szakértője. Kinek jár anyasági támogatás? Anyasági támogatásra jogosult lehet a szülő nő, az örökbefogadó szülő, vagy a gyám is – fejtette ki dr. Varga Júlia. A szülést követően jogosult a támogatásra az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal várandósgondozáson vett részt. Koraszülés esetén a támogatásra való jogosultság akkor is fennáll, ha a szülő nő legalább egyszer részt vett várandósgondozáson. A támogatás akkor is jár, ha a gyermek halva születik. Anyasági támogatás: Kinek jár? Mekkora az összege? Hogyan kell intézni? - Papás-mamás magazin. Az örökbefogadó szülő is jogosult az anyasági támogatásra, ha az örökbefogadást véglegessé vált határozatban engedélyezték, és a gyermeket a végleges engedélyezés időpontját megelőzően legfeljebb egy éve nevelte folyamatosan saját háztartásában.
Lényeges, hogy örökbefogadás esetén bármely szülő, nem csak az örökbefogadó anyuka lehet jogosult a támogatásra. Anyasági támogatásra jogosult lehet továbbá a gyám, ha a gyermek a születését követő hat hónapon belül – véglegessé vált határozat alapján – a gondozásába kerül. Anyasági támogatás összege 2021. Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. Jogosultak köréből kizártak Nem jár az anyasági támogatás, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához. Fontos, hogy ha a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonta a jogosult, az anyasági támogatás igényelhető. Nem jár a támogatás továbbá, ha a megszületett gyermek a gyámhatóság végleges határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül. Forrás: Shutterstock Abban az esetben azonban, ha a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről, ő is jogosult a támogatásra.
törvény szerinti tartós külszolgálatot (a továbbiakban: tartós külszolgálat), vagy más jogszabály szerint tartós külföldi szolgálatot teljesít, ideértve a vele életvitelszerűen együtt élő házastársat, élettársat. Az anyasági támogatás a jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. Az anyasági támogatás szabályai. Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. Nem jár a támogatás, ha a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához; b) a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül. Az anyasági támogatás – a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén – megilleti a jogosultat, ha a) a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták; b) a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.
Ösztöndíj és adóbónusz Ugyancsak a létminimummal függ össze a szociális ösztöndíj nagysága. A közép-, tanonc- és főiskolák diákjainak szokták jóváhagyni, a konkrét összeg függ az előmeneteltől, valamint attól is, a diák milyen messze lakik az oktatási intézménytől, miközben az ösztöndíj felső határa a létminimum 50 százaléka, azaz szeptembertől a középiskolások számára 53, 52 euró. A főiskolások esetében is fontos szempont az előmenetel, valamint a lakhely és az iskola közötti távolság, illetve a jogosultság elbírálásakor a kiindulópont a család összbevétele, a létminimum összegéhez viszonyított, egy főre jutó jövedelem. Változik a gyermek után járó havi adóbónusz összege is. Június 30-áig 6 éven aluli gyermek esetében 47, 14 euró, 6–15 év közöttiek után 43, 60 euró, idősebb gyermek után pedig 23, 57 euró járt. Július 1-jétől már csak két összegű lesz az adóbónusz: a 15 évnél kisebb gyermekek után 70 euró, a nagyobbak után 40 euró illeti meg a szülőket. Januártól további emelést helyeztek kilátásba: a 15 évnél fiatalabbak után 100 euró, a 15 évnél idősebbek után 50 euró járhat.
Ha a koefficiens értéke 1 vagy annál kisebb, nem alkalmazzák a létminimumról szóló jogszabályba foglalt valorizációs módszert, és abban az évben nem módosul a létminimum összege. Idén 1, 075-ös koefficienssel számoltak, ami 7, 5%-os emelést jelent, vagyis a létminimum összege egy felnőtt személynek 218, 06-ról 234, 42 euróra nő. A közösen elbírált személynél a létminimum összege 152, 12-ről 163, 53 euróra, az eltartott, kiskorú gyermeknél pedig 99, 46-ról 107, 03 euróra emelkedik. 60 támogatás módosul A létminimum mintegy 60 állami támogatás összegére van hatással – vagyis július 1-jétől azok is automatikusan módosulnak. Némelyik már a nyártól emelkedik, és van, amit csak 2023. január 1-jei dátummal számolnak át. Júliustól valorizálják a minimális tartásdíjat, a munkaerőpiacon végrehajtott aktív intézkedésekkel összefüggő hozzájárulásokat, a fiatal felnőtt önállósodását elősegítő támogatást, a nevelőszülőknél lévő gyermekkel kapcsolatos különböző hozzájárulásokat (a nevelőszülők kiadásait, a kiskorú gyermek lakhatási és étkezési költségeit, zsebpénzt, a tárgyi ajándékok értékét), a kiskorú édesanyának jóváhagyható segélyt, a reszocializációs hozzájárulásokat stb.