A bérleti szerződések esetében az említetteken kívül, még számos probléma adódhat. Ezért érdemes bérleti szerződés kötése esetén közjegyzőhöz fordulni, mert Ő, mint egy megelőző jogvédelmet biztosító hatóság több ponton is tud segíteni, vagyis szerződésszegés esetén lehetővé teszi az elmaradt teljesítés közvetlen bírósági végrehajtását, azaz bírósági per nélkül a követelés gyors behajtását (elmaradt bérleti díj, kötbér, egyéb fizetési kötelezettség behajtása, az ingatlan kiürítése, stb. ). Kétféle módja lehetséges a közjegyzői eljárásnak, az egyik, hogy magát a bérleti szerződést foglaltatják közjegyzői okiratba. A másik pedig, hogy a már megkötött bérleti szerződés bizonyos rendelkezéseit támogatják közjegyzői okirattal. Ezt érdemes a fizetési kötelezettségekre, illetve az ingatlan birtokba adására vonatkozó feltételekre koncentráltan megtenni. A közjegyzői okirat alkalmazása tehát közvetlen végrehajthatósága folytán jelentősen segítheti a bérleti szerződések teljesítését. Így a bérbeadó rengeteg pénzt, és időt takaríthat meg, mert e nélkül csak bírósági eljárás útján lenne megoldható a probléma.
Ügyvédnél csak a minimum díjat szabja meg a jogszabály, felső határ a csillagos ég. Igaz, hogy szabott árak vannak, mégis 20 ezres eltérések vannak egyes közjegyzői irodáknál. A közjegyzői díjakat a 22/2018 (VIII.. 23) IM rendelet határozza meg. Vannak ügyértéktől függő díjak, illetve költségtérítések, készkiadások díjai is. Bérleti szerződés díja függ a bérleti díjtól. 100 ezer Ft feletti bérleti díj esetében pl. 8. 200+ a 100 ezer feletti rész 2%-a. Valamint a készkiadások (nyomtatás, fűzés, stb. ). És némely közjegyzői irodánál hajlamosak magasabb díjat felszámítani, főleg ha látják, hogy az ügyfél tájékozatlan a díjakat illetően. Azt javaslom, hívj fel több közjegyzői irodát és kérdezd meg, mennyi lenne a díj. Bele lehet irítni mindent. Ha egy hónapos felmondási időt kötsz ki, akkor amúgy sem kell megindokolnod miért mondod fel a szerződést, megindokolnod csak a rendkívüli felmondásnál kell, hogy például kárt okozott a lakásban, nem rendeltetésszerűen használta, hangoskodott stb. Az egy hónapos felmondási idővel az a rendes felmondás, ott nem kell indok.
A kiköltözési nyilatkozatnak nemcsak a bérleti, hanem az adásvételi szerződések vonatkozásában is fontos szerepe lehet, annak érdekében, hogy az eladók a meghatározott időpontban kiköltözzenek, és a vevő birtokba vehesse az ingatlant. Amennyiben a jogosult (vevő/bérbeadó) célja nemcsak a eladó/bérlő, azaz a kötelezett kiköltöztetése az ingatlanból, hanem az esetleges hátralékos bérleti díj és egyéb költségek behajtása is, úgy célszerű az egész bérleti szerződést, vagy egyéb jogügyletet teljes terjedelmében közjegyzői okiratba foglalni vagy erre vonatkozóan is egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tenni. Miért jár jól a bérbeadó, ha a bérlő kiköltözési nyilatkozatot tesz a közjegyzőnél? Közvetlen végrehajthatóság A közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozat jelentősége, hogy az közvetlenül végrehajtható, azaz, a nyilatkozat alapján hosszas bírósági eljárás nélkül, közvetlenül, akár rendőri közreműködéssel is ki lehet tenni a jogosulatlan ingatlanhasználó a bérleményből. A bérbeadó szerződésszegése esetén ugyanakkor vele szemben közvetlen végrehajtásnak nincs helye.
Mindez nem véletlen, mert a közjegyzők tapasztalatai szerint a problémás esetekben 10 esetből 7 alkalommal a bérbeadó azért kényszerül felmondani a bérlőnek, mert az nem fizeti a bérleti díjat, vagy, mert nem a szerződés szerint használja az ingatlant. A közjegyző által készített bérleti szerződés előnye, hogy amennyiben a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, vagy a szerződés megszűnését követően nem költözne ki az ingatlanból, a közjegyzői okirat alapján végrehajtás is indítható a bérlővel szemben. Azaz, ilyen helyzetben nem kell bírósághoz fordulni, és hosszú pereskedésbe kezdeni, hanem közvetlenül, gyorsan és jogszerűen fel lehet lépni a szerződést megszegővel szemben. A közjegyző emellett garancia arra is, hogy a bérleti szerződés szakszerűen, a törvényeknek megfelelően készül el, és olyan fontos kérdéseket is tartalmaz, mint a bérleti díj fizetésének módja, a bérlőt megillető jogok és kötelezettségek, határidők, vagy a kaució felhasználásának és visszafizetésének feltételei. A közjegyző okirat továbbá a bérbeadó mellett a bérlőt is védi, hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál, és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el.