2018. november. 09. 09:00 Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok Nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok. Főiskolai felvételi ponthatárok 2019. Hisz lehet, hogy csupán egy nyelvvizsga vagy egy emelt szintű érettségi választott el idén a továbbtanulástól. Forrás: Flickr, AFP, 9 gyönyörű és híres egyetem: fotók Van egy egészséges szeretet-gyűlölet kapcsolat az iskola és a diák között. A negatív érzések gyökere önmagától értetődő: vizsgák, órák, tanárok, jegyzetek..., de mindezt képes - ha csak pár percre is - elfeledtetni maga az épület szépsége, a benne rejlő, hosszú évek alatt felhalmozott tudás. Mutatunk pár egyetemet és főiskolát, mely annyira lenyűgöző látványt nyújt, hogy meg sem kérdőjelezzük az oktatási minőségüket. 3. Nézz körbe! – Irány az OKJ-s képzés Az állam 2 szakma megszerzését biztosítja ingyen – nappali tagozaton 25 éves korodig, estin korhatár nélkül. Amennyiben nappalin tanulnál ilyen képzés formájában, úgy kapsz diákigazolványt, családi pótlékot 20 éves korodig, egészségbiztosítást, és amennyiben jogosult vagy rá, árvaellátást is.
Nyilvánosságra hozták az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján az idei felvételi ponthatárokat. A tavalyinál jobban kellett teljesíteni a kommunikáció és pszichológia szakokon, összességében viszont alacsonyabbak a ponthatárok. (Ha a legnépszerűbb szakok ponthatáraira kíváncsi, görgessen lejjebb! ) Az elmúlt évhez képest a ponthatárok alacsonyabbak az idén, értékelte nem sokkal a ponthatárok nyilvánosságra kerülése után az Indexnek Kerekes Gábor, az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK igazgatója az idei pontszámokat. 140 pont fölött tavaly 33, az idén csupán 9 szakon volt a ponthatár, a 2005-ös 213 után az idén 83 szakon kellett a bejutáshoz 130 és 140 pont között teljesíteni. Itt megnézheti az összes felvételi ponthatárt!. A jelentkezők száma tíz százalékkal csökkent, mondta. Felvételi alibiből A 132 ezer felvételiző közül kettővel beszültünk. Bartha Krisztina több bölcsészkar több szakára is beadta jelentkezését, de immár másodszorra nem vették fel sehová. Utólag úgy érzi, a bölcsészettudomány csak alibi volt, valójában nem tudja, hogy mihez kezdjen tanulmányai végén.
Kereskedelem és marketing szakra a Budapesti Gazdasági Egyetemre 447 ponttal, a mérnökinformatikus képzésre pedig 402 ponttal a BME-re lehetett bekerülni. Bölcsészképzések közül a pszichológián volt a legmagasabb a ponthatár: az ELTE-n 447, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 439, a Debreceni Egyetemen 436 pont kellett a bejutáshoz. Közzétették a főiskolai/egyetemi felvételi ponthatárait - Budaörsi Napló. Társadalomtudományi szakok esetében az ELTE-n a kommunikáció- és médiatudomány szak ponthatára 441 pont, a Szegedi Tudományegyetemen ugyanerre a szakra a ponthatár szintén 441 pont. A nemzetközi tanulmányok is népszerűek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 464 pont, míg a Széchenyi István Egyetem angol nyelvű képzésére 458 pont volt a ponthatár. A legnépszerűbb műszaki képzések közül 360 pontra volt szükség a gépészmérnöki szakra a BME-re. Szintén a BME-re az építészmérnöknek készülőknek 393, a mechatronikai mérnöknek tanulóknak pedig 440 pont kellett. Pontszámítás: a felvételi ponthatárokat három összetevő határozza meg: a jelentkezők száma, az adott szak kapacitása (vagyis hogy maximum hány hallgató kezdhet a képzésen) és a felvételizők pontszáma.