Hunyadi János első sikereit 1441-42-ben aratta Erdélyben, ahol a támadó török hadakra mért meg-semmisítő vereséget. E győzelmek méltán váltottak ki lelkesedést a keresztény világban, hisze n európai sereg még soha nem győzedelmeskedett ekkora túlerőben lévő oszmán had felett. Hunyadi sikereinek hatására megszületett a török elleni európai összefogás gondolata, a lelkesedésnek azonban nagyobb volt a füstje mint a lángja. Hunyadi nem bírt várni, és a saját maga által szervezett sereggel 1443 nyarán megindult a Balkán felé. A hadjárat célpontja Drinápoly, az európai török erők központja volt. A 35 ezer főből álló keresztény had kikerülte a szerbiai török várakat, és meg sem állt Niš váráig, amit gyorsan elfoglalt. Ezután a ruméliai beglerbég 20-30 ezer főnyi seregére mértek megsemmisítő vereséget, majd akadálytalanul nyomultak előre Szófiáig. Időközben azonban a szultáni seregek is megérkeztek Európába, és eltorlaszolták a Balkán-hegység hágóit. Ezért a keresztesek Szófia térségébe vonultak vissza, ahol Hunyadi két csatában is fényes győzelmet aratott a törökök felett.
1456. augusztus 11-én vesztette életét a nándorfehérvári táborban kitört pestisjárványban a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János. Az 1446–1453 között kormányzói tisztséget is betöltő főkapitány és erdélyi vajda győzelmeinek köszönhetően az oszmánok – a hős halála után – hosszú évtizedekig kerülték a háborút Magyarországgal, így hazánk értékes időt nyert nemzeti reneszánszának kibontakoztatására. Bővebben itt Életét két eszmének szentelte, melyek a legszebben egybe forrottak nála: a hazának s a keresztény vallásnak. E két eszme lelkesíté minden tettében, ennek hatása alatt fejlett ki benne engesztelhetetlen gyűlölete a törökök ellen. De e gyűlölet nem volt a műveletlen ember vak ellenszenve az idegen ellen, hanem abból a meggyőződésből folyt, hogy Magyarországnak a török a legveszedelmesebb ellensége, a melylyel meg kell küzdenie életre-halálra; hogy addig nem lesz nyugtunk, míg csak egy török is lesz Európában. Nagy szellemének az is kiváló tanújele, hogy ezzel az eszmével nemcsak Magyarországot tudta lelkesíteni, a hol erre úgy is kész volt a talaj, hanem az idegeneket is; hogy meg tudta az egész európai közvéleményt győzni arról, hogy Magyarország az európai czivilizáczió legbiztosabb védőfala a kelet támadásai ellen, hogy tehát hazánk ügye Európának közös ügye.
A Hunyadi János által vezetett nándorfehérvári diadal a feudális Magyarország legnagyobb katonai sikerének bizonyult. A "törökverő" hadvezér 560 éve a táborában dúló pestisjárvány áldozata lett. 1456. augusztus 11-én halt meg Zimonyban Hunyadi János, a törökverő hadvezér, Magyarország kormányzója. Származása vitatott, miként születésének ideje és helye is: vélhetőleg 1407 körül láthatta meg a napvilágot. Családja két évvel később kapta meg Zsigmond királytól Hunyad várát, innen a Hunyadi név. Korán elkezdte a katonai szolgálatot, s tanulta a harcászat mesterfogásait. Apródéveit Ozorai Pipo, majd Lazarevics István szerb despota udvarában töltötte, majd Újlaki László macsói bántól tanult. 1428-30 között feleségül vette horogszegi Szilágyi Erzsébetet, házasságukból két fiú született: László 1433-ban és Mátyás 1443-ban. 1431-ben elkísérte királyát Itáliába, majd zsoldosvezérként Milánóban maradt, Filippo Maria Visconti herceg szolgálatában. Itt ismerkedett meg a korszerű hadművészettel, a gyalogosok és a tüzérség hadi szerepével.
Nem kell-e inkább áldanunk a gondviselést, hogy Hunyadi a neki adott adományokat, a háborúkban szerzett zsákmányt nem prédálta el, hanem nagy javakat szerzett s azokban ujabb támaszt a közügy érdekében kifejtendő működésére? Forrás itt This entry was posted on Monday, August 11th, 2014 at 5:56 and is filed under Általános. You can follow any responses to this entry through the RSS 2. 0 feed. Both comments and pings are currently closed.