Tragédia szereplőjének maszkja A görög színházakban csak férfiak lehettek színészek, a női szerepeket fiatal fiúkkal játszatták el. Díszes öltözetben (jelmez) léptek színpadra. Arcukat nem láthatta a közönség, mert álarcot viseltek, melynek belső oldalára a szájnyílásnál hangosító tölcsért szereltek, hogy a távol ülők is kitűnően hallják a szöveget. Az arcjátéknak tehát nem volt szerepe az előadásokon, de az álarcok nagyon karakteres emberi fejeket mintáztak, és nagyok is voltak, ezért mindenki jól láthatta őket. A színészek lábukon kothornoszt viseltek. Mozgásuk épp ezért nehézkes volt. De ahogy az arcjátékról, úgy a mozgás fontosságáról is lemondtak a szöveg értő, érthető előadásmódja javára. Kezdetben csupán a kar szerepelt. Görög Színház Bemutatása. A hagyomány szerint Theszpisz egy színészt állított a karral szembe. Ez lehetett maga a karvezető, de lehetett egy, a karban nem szereplő személy is. A kar énekére és kérdéseire válaszolt az önállósított színész, esetleg magyarázatot fűzött a kar szerepléséhez.
A srácok 9-re jönnek és nagyjából este 11-re vannak kész. Ebből 4 napot tolnak, így minden posztra 3-3 ember kell, a húsos, a köretes és a többi pályára. Általában kettő van bent, és egy szabad. "Így tudtunk végre mi is egy lépést hátrálni, hiszen a kemence mellől nem látunk ugyanúgy rá a folyamatokra és a zsebből irányítás sem feltétlenül a legjobb módszer arra, hogy gördülékenyen menjenek a dolgok" – mondja Szabolcs. A Gourmet Fesztiválon – noha több mint 50 vendéglős várja a látogatókat -, mégis évek óta az encsi portánál kígyózik a leghosszabb sor. Görög Színház Bemutatása | Zorba A Görög. Anyukám mondta és Világbéke: a keleti csúcsgasztró lordjai hajtós éven vannak túl | Anyukm mondta - tterem - Encs Ez egy olyan elismerés, amire minden bizonnyal a Dudás-testvérek sem számítottak. Kiváló minőségű és jó ár-érték arányú éttermeket ajánl a szlovák Trend online magazin. Ez nem csak egy hasraütésszerűen, netán Google-keresgélésekkel, egyszóval nem valós tesztelések alapján összeállított lista: a magazin gasztroújságírója valóban járt és kóstolt Encsen.
Előadása a látvány, a hang, a mozgás összhatására épült. A dráma azonban többet jelentett, mint egyszerű leírást vagy elbeszélést. A drámai alkotás előadásának lényege a Rossztól való megszabadulás és a megtisztulás ( katharszisz) élményének közösségi átélése volt. A dráma alkotója nem szórakoztatni akarta a nézőket, hanem bevonni - etikai, szellemi, politikai, lélektani vonatkozásban - a történésbe. Az ókori Hellaszban, legfőképp pedig a demokratikus Athénban, Kleisztenész korától ez volt a "tragédia" és "komédia" műfajának igazi jelentősége. Nem áll rendelkezésre pontos adat arról, miként alakult ki ez a két új műfaj. A ránk maradt művek világosan meghatározható irodalmi műfajokat példáznak szigorúan előírt - és tiszteletben tartott - szabályokkal, belső szerkezettel, nyelvvel, és időmértékkel. Dionysos Színház, Athén. A rendelkezésünkre álló 33 tragédia és 18 komédia közül sajnálatos módon nem mindegyik teljes. A szerzők között Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész és a nagy komédiaírók Arisztophanész és Menandrosz nevét olvashatjuk.
A temetkezés azonban tilos, ezért a lány úgy dönt, hogy teherbe esik, hogy megkerülhesse a szabályokat. Ennek érdekében Polinice holttestét ellepi egy kis szennyeződés, de a pillanatnyi rendőrség végül felfedezi ezt az illegalitást. Ez teszi Antigonét bebörtönzik egy hideg és magányos barlangban, amely végül az ő sírja lesz. Euripides médeája. A görög ókor másik nagy költője Euripidész volt, aki annak idején a legjobb darabokat írta. Mindegyikük kétségtelenül a "Medea" volt, amely a legtöbb nyomot hagyta az irodalom történetében. Ez egy Kr. E. 431-ben bemutatott mű, amelyet sokaknak úgy tekintettek a görög tragikus színház legjobb műve. Ez a darab Korinthoszban játszódik, konkrétan Medea házában. Itt találkozunk Médeával, egy idegen nővel, aki távoli világból származik, és nagyon eltér az ókori Görögországban élettől. Ennek a nőnek van egy romantikus kapcsolat Jasonnal egy hellén férfi, akivel gyermekeik vannak. De Jason végül elárulja, és megkéri Glauce-t, egy másik nőt, hogy vegye feleségül.
Színpompás illusztrációk és gyerekrajzok, szövegrészletek és előadásfotók elevenítik meg János vitéz alakját. A kiállítás április 14-től, a darab premierjétől kezdve tekinthető meg a Kolibri Színház folyosóján. Mészáros Tamás (fotó: Kovács Tamás) Petőfi Sándor: János vitéz - zenés mesejáték 9 éves kortól - Kukorica Jancsi - János vitéz - Mészáros Tamás Iluska - Nyirkó Krisztina s. h. Mostoha - Tisza Bea Gazda, Óriás - Gazdag László Iluska apja, Zsiványkapitány, Kormányos, Fazekas, Halász - Ruszina Szabolcs Iluska anyja, Francia királylány, Menyecske - Megyes Melinda Nap, Hold, Kutyafejű tatárok fejedelme - Farkas Éva Mesélők - Ruszina Szabolcs, Megyes Melinda, Török Ágnes, Farkas Éva Huszárok vezére, Griffmadár, IV. óriás hangja - Szívós Károly Francia király, Óriás - Mult István Török basa fia, Óriás - Kormos Gyula Dramaturg: Horváth Péter Díszlet, jelmez, báb: Orosz Klaudia Bábrendezés: Szívós Károly Zenei vezető: Bornai Szilveszter A rendező munkatársa: H ajsz Andrea Rendező: Novák János Bemutató: 2012. április 14.
Az i. és IV. század között a darabok általában Athéné vagy Dionüszosz tiszteletére rendezett ünnepségeken, nagy drámaversenyek és előadások keretében kerültek a nagyérdemű publikum elé. Az ünnepségeket az állam szervezte és kötelező jelleggel valamelyik gazdag polgár finanszírozta. Legjelentősebb ezek közül a Nagy-Dionüszosz ünnep volt, mely elaphebolion (március-április) havában került megrendezésre. Az egész várost mozgósító fesztivál 6 teljes napig tartott. Ennek idejére a lakosság hétköznapi tevékenységeit beszüntette és aktívan részt vett minden eseményen. Erre az időre rengeteg más városból érkezett "turista" is elözönlötte Athént. Nézők ezrei gyűltek össze az Akropolisz déli lejtőjére kialakított Dionüszosz színházba. A színházi program csúcspontja a három versenyben maradt drámaíró művének bemutatása volt. Mindegyikük négy jelenetet mutatott be a nap folyamán: egy háromrészes komédiát és egy ún. szatírjátékot. A tragédiákban átélt izgalmak után egy komédia előadása valóságos megkönnyebbülést jelentett a lelkiekben megviselt nézősereg számára.
A "hat nap és hat éj alatt írt népmesét", a romantikus hevületet mai színházi technikával, bábbal, vetítéssel és táncokkal ötvözve mutatják be. Elvarázsolva: "Egy Petőfi Sándor mű bemutatása nem lehet kérdés olyan gyerekszínházban, amely alapvető feladatának tartja, hogy magyar klasszikusokat is megismertessen az új generációkkal – magyarázza Novák János, a Kolibri igazgatója, az előadás rendezője. – Korábban is, a kortárs szerzők művei mellett mindig szerepelt a repertoárunkon Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond és Pilinszky János egy-egy alkotása. Most pedig az egyik legszebb magyar elbeszélő költeményt vesszük műsorra. " A Kolibri előadásában négy furcsa utas lép ki egy pályaudvar kapuján. János vitéz arcai: A Kolibri Színház, a Móra Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös mini-tárlata Petőfi Sándor elbeszélő költeményét járja körül az 1845-ös első kiadástól a Móra kötetein át a 2012-es színházi bemutatóig. Színpompás illusztrációk és gyerekrajzok, szövegrészletek és előadásfotók elevenítik meg János vitéz alakját.