A kiállítás ezt a változatos világot mutatja be átfogó jelleggel, a történeti Magyarország területére koncentrálva, de távolabbi párhuzamokat is megidézve. A tárlaton a látogatók megismerkedhetnek a magyar királyi udvar kályháival, a kályhák készítésének "titkaival" és történetével, valamint a csempéken megelevenedő ábrázolásokkal, melyeken a bibliai, mitológiai, népmesei és világi személyek, s történeteik jelenítődnek meg. A középkori ember fagyos napjait otthonos meleggel megtöltő kályhák mellett festmények et, ő snyomtatvány t, grafikát és egyéb tárgyat is megtekinthetnek a látogatók. Reneszánsz Viselet Magyarországon — A Magyar Reneszánsz. Az ország múzeumai már régóta gyűjtik ezeket az emlékeket, átfogó, tematizált bemutatásuk azonban, bár sokszor tervezték, most először valósul meg a BTM Vármúzeumban. A kiállítást a magyar kályhacsempe-kutatás legnagyobbjai: Holl Imre és Sabján Tibor emlékének ajánljuk. Tudományos munkatársak: a Budapesti Történeti Múzeum Középkori főosztály tagjai: BENCZE ZOLTÁN, B. NYÉKHELYI DOROTTYA, BENDA JUDIT, HORVÁTH VIKTÓRIA, KOVÁCS ESZTER, MAGYAR KÁROLY, PAPP ADRIENN, SÁNDOR ILDIKÓ, SPEKNER ENIKŐ, TAKÁCS ÁGOSTON, TEREI GYÖRGY, TÓTH ANIKÓ A kiállítási installáció terve: CZEGLÉDI LAJOS – Studium Design Kft.
7. Magyar motívumok Egy igazán magyar hangulatú lagziról nem hiányozhatnak a díszes magyar motívumok sem. Hazánkban számos hímzési stílus is képviselteti magát. A legnépszerűbbek ezek közül a matyó, a kalocsai és a palóc hímzések. Ezek a motívumok szinte bárhol megjelenhetnek a meghívóktól kezdve az asztalterítőkön és lufikon át egészen a menyasszonyi tortáig. 8. Reneszánsz divat. Esküvői finomságok A hagyományos magyar ételek mellett a pár jellegzetes hazai finomságokkal is kedveskedhet a násznépnek. Ez lehet díszes mézeskalács, pálinka, magyar borok, esetleg egyéni emlékcímkével ellátott pezsgők, vagy akár egy kis csomag pirospaprika is. 9. Díszmagyar Egy másik jellegzetesen hazai viselet a díszmagyar. Ennek férfi és női változata is létezik, így a vőlegény és a menyasszony akár össze is öltözhetnek. A férfi díszmagyar eredetileg egy ünnepi ruha volt, ami különösen a 19. század magyar nemeseinek köreiben volt népszerű, története azonban egészen a 16. századig tekint vissza. A női verzió az olasz reneszánsz idejéből származik.
Kályharekonstrukció kivitelezése: SLAVEI TAMÁS – Studium Design Kft. Kiemelt műtárgyak Szent Imre Imre herceg, István király fia, a mai napig köztiszteletben álló szent. István Gellért püspök gondjaira bízta, hogy jó keresztényt neveljen belőle, s felkészítse az uralkodásra. Apja kívánságára megházasodott, de a legenda szerint szűzi házasságban élt. A 12. Reneszánsz viselet magyarországon tanuló vietnami katonai. századi Imre-legenda így ír róla: "Ő a testi nemzést, amely romlandó, a szüzesség lelki fogadalma mögé helyezte\…, és érintetlen hitvese szüzességét romlatlanul megőrizte. A 15. században Besztercebányán, az egykor Zólyom vármegye székhelyén (mai Szlovákiában) működött egy iparos műhely, ahol mind világi jeleneteket, mind szenteket, sok magyar szentet ábrázoló kályhacsempét gyártottak. Általában ezek mázatlan, vagy zöld mázas darabok voltak, de ez a Szent Imrét ábrázoló csempe, mely Dévény várából került elő, nagyon szép kivitelű, színes, vegyes-mázas technikával készült. Imre herceget bájos ifjúként, liliommal a kezében ábrázolja. A liliom- ősi jelképként – a fényt, a tisztaságot, a szüzességet szimbolizálja.
Mind a férfi, mind a női viselet számos részét díszítették: a vállat, szoknyát, mentét, köntöst, de a kisebbekkel akár a pártákat, főkötőket, süvegeket is. A nagyobb boglárok elsősorban a felsőruházathoz, valamint az övekhez tartoztak. Károlyi Kata 1595-ös hozományjegyzékében például szerepel egy bogláros ingváll, melynek mindkét vállát 14 darab nagy, rózsa formájú, gyöngyökkel, gránátokkal és egyéb ékkövekkel kirakott boglár díszítette. Régészeti leletként főként a 16–17. század során a török, vagy a végvári katonák portyái elől elrejtett kincsleletekből ismerünk ruházatot díszítő boglárokat. Az Arad megyei solymosi vár (Solymosvár/Șoimoș, Románia) mellett, a radnai erdőben került elő egy kincslelet, amelyet két részletben vásárolt meg a Magyar Nemzeti Múzeum 1902-ben. A két aranyozott ezüst, leveles/hólyagos keretelésű, reneszánsz növényi ornamentikával díszített kapocspár (1. Reneszánsz viselet magyarországon is erre az. kép) mellett egy boglártöredéket, egy aranyozott ezüst fedeles kelyhet, két ezüst poharat, egy csészét, és két kanalat rejtettek el bő háromszáz éve.
Erre tették fel, vagy vitték kézben a háromszögletű puha filckalapot, melyet tűzvörös vagy fehér tollak díszítettek. Megjegyzendő, hogy napjainkban a vállig érő fehér paróka az angol bírák hivatalos viselete. Reneszánsz viselet magyarországon – Betonszerkezetek. Nők és férfiak drága karkötőket, gyűrűket és fülbevalókat viseltek. A nőknél közkedvelt volt a nyakat szorosan körbefogó gyöngysor. Hosszú kesztyű, a kézmelegítő muff és bot hozzá tartozott a divatos megjelenéshez. A férfimegjelenés éke a széles, hímzett vállszalagon függő kard. Ezeken felül fontos cicoma volt még a dámák számára a legyező és mindkét nem számára az "üzenetközvetítő" szépségtapasz.