A jeges szél ellenére is egy kisebb csoport gyűlt össze a Bosnyák téren az adventi gyertyagyújtásra. Bárány Béla atya "örömmel teli" beszéde után Horváth Zsolt alpolgármester Bitskey Bence önkormányzati képviselő kíséretében gyújtotta meg a harmadik gyertyáját. Bárány Béla atya, a Bosnyák téri Páduai Szent Antal templom plébánosa elmondta, hogy advent harmadik vasárnapját az öröm vasárnapjának tartják. Beszélt a belülről fakadó, külső tényezőktől független, másokkal is megosztható öröm szépségéről, fontosságáról. A harmadik adventi gyertya hagyományosan rózsaszín, ami a keresztény kultúrkörben Szűz Máriát és a Fiú földre születésének örömét jelképezi.
Ki kell lépnünk a templom kapuján, hogy el tudjuk juttatni az emberekhez ezt az éltető táplálékot. " Megérintő tanítást kaptunk. A kongresszusért mondott ima a liturgia végén ezúttal mintha kicsit máshogyan, bensőségesebben szólt volna, mint máskor. Erdő Péter így búcsúzott a táborozó fiataloktól: "Legyen meg bennetek a lelkesedés, amit a Lélek tud megadni ebben a nehezen lelkesedő és nehezen kitartó világban. " A tábor esti programja a vidámság és a mozgás jegyében telt. "Ők a jövő katolikusai: édesanyák, édesapák, papok és szerzetesek. Ők a reményünk hordozói" – nézett boldog bizonyossággal a játékban feloldódott fiatalokra Bárány Béla atya. Tőlünk pedig így búcsúzott: "Három év múlva újra találkozunk. "
Bárány Béla atya Szent Pálról szóló elmélkedését, a hitről és a szenvedésről szóló személyes tanúságtételével tette emlékezetessé minden jelenlevő számára - BPK - Fényképeket készítette dr. Berta Gábor Korábbi évek beszámolói: Nagyböjti lelki nap - beszámoló 2006. 04. Nagyböjti lelki nap - beszámoló 2007. 03. Nagyböjti hitoktatói, világi lelkipásztori munkatársi lelkinap - beszámoló 2008. 01.
Szóval lassan elért hozzám is a sor, válaszolnom kellett valamit. És mit válaszoltam? "Tetszett az iskola épülete. " Tanárnő elmosolyodott, talán egy kicsit nevetett is. Igaza volt. Az épületre igencsak ráfért már egy felújítás. A terem is, amelyet megkaptunk, a 33-as, nos, elég lepukkant volt. Málló vakolat, beszürkült falak, nagyon elhasznált padok. De valahogy mégis otthonos volt. Nekem tetszett. Ha az embernek biológiatanár lesz az osztályfőnöke, ráadásul biológia-kémia tagozatú osztályba nyer felvételt, sanszos, hogy sok dolga/kapcsolata lesz a természettel. "Meg is nyerte" az osztályunk a rajzterem mögött megbújó, a 33-as terem ablaka alatt lévő kis zöld udvar rendezését, gondozását. Nem kis feladat volt, de bármennyire sem volt a biológia a kedvencem (igazából fizika-kémia tagozatra szerettem volna felvételizni, de abban az évben már nem indult ez a képzés), ez valahogy egy üde színfoltja volt a mindennapjainknak. Olyannyira, hogy az ablakból olykor ki is kiabáltunk a "kicsikre" (a kisgimisekre), hogy ne szemeteljenek már, nem látják, hogy milyen szép rend van.