A rövid távú memóriáról a memóriavesztésről szóló vita céljából a rövid távú memória egyenértékű a nagyon friss emlékekkel, általában percről napra mérve., A rövid távú memória példái közé tartozik, hogy hol parkolt ma reggel az autójával, mit ebédelt tegnap, és emlékszik a néhány nappal ezelőtt olvasott könyv részleteire. amikor az emberek aggódnak a "rövid távú memóriaveszteség" miatt, általában valódi vagy észlelt károsodásokra utalnak abban a képességben, hogy új epizodikus és szemantikai emlékeket képezzenek., A rövid távú memóriavesztés okai a rövid távú memóriavesztés okai meglehetősen változatosak lehetnek, kezdve a neurodegeneratív rendellenességektől, például az Alzheimer-kórtól, a B-12-vitaminhiánytól és bizonyos vényköteles gyógyszerektől. Lásd ezt a listát a memória elvesztését okozza részletesebben.
Ez a folyamat a tömbösítés. A 200908234604 számsorozatot nem tudná elraktározni sikeresen a rövid távú memóriám, hiszen 12 számjegyből áll, azonban ha párosítok hozzá már megjegyzett információkat (a kutyám 2009. 08. 23-án született, 46 kg és 4 lába van), akkor rövid távon is el tudom raktározni, hiszen így csak három tömböt (a kutyám születési dátumát, a tömegét és a lábainak számát) kell megjegyeznem. Az előhívás tulajdonképpen a megjegyzett információk megkeresésének folyamata. Minden egyes megjegyzett elem 40 ezredmásodperccel hosszabbítja meg az előhívás időtartamát. A rövid távú memóriának hatalmas szerep jut mindennapjainkban, és nemcsak tudatosan (például egy telefonszám tárcsázása előtti gyors memorizálásakor), hanem önkéntelenül is használjuk. A számolás, az olvasás, valamint a beszéd követése során is alkalmazzuk, épp ezért más néven munkamemóriának is nevezzük. Ennek a mondatnak az elolvasásakor is folyamatosan dolgozik a rövid távú memóriád. A rövid távú memóriánkat használjuk számoláskor is Rövid távú memóriánk tulajdonképpen egy sminkasztal A rövid távú memóriánkat tulajdonképpen egy olyan sminkasztalnak képzelhetjük el, amelyen egyszerre csak 7 (±2) sminkterméket tudunk elhelyezni.
Azonban a sminkasztal feletti polcról, amely ebben az esetben a hosszú távú memóriát jelenti, le tudunk venni kisebb tárolókat. Ezekbe több elemet is át tudunk tenni az asztalról, így szabad kapacitást biztosítanak az asztalon (ez a már említett tömbösítés). Ha rövid távú memóriád átlagos, azaz 7 elemet tud megjegyezni, akkor a sminktükröd elé csak 7 terméket tudsz elhelyezni. Azonban ha ezek közül 4 illeszkedik a hosszú távú memóriádba tartozó dobozok (amelyek a polcon vannak) egyikébe, akkor ezt a tárolót az asztalra teheted, így az asztalon rögtön felszabadul 3 hely. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a 4 sminkterméked bekerült a hosszú távú memóriádba, hiszen nem kerültek fel a polcra, azaz nem történt átvitel. A kódolás vagy az előhívás hatékonyabb a tanulásban? A rövid távú memóriában lévő információ átvitele a hosszú távú memóriába leggyakrabban az ismételgetéssel történik. Sokáig ezt a módszert tartották a leghatékonyabbnak, azonban a közelmúlt kísérleti memóriakutatásainak eredményei ezt megcáfolni látszanak.
Az érzelem alapján sokkal könnyebben el tudunk sajátítani dolgokat, talán ezért van, hogy ha valaki kimegy külföldre szinte ragad rá a nyelv, mintha unalmas nyelvtan könyvekből tanulna. A gyermek sem abból tanul, hanem utánzással. Persze, ha találunk olyan könyveket, amik érdekelnek, vagy olyan külföldi társaságot akivel öröm beszélgetni akkor szintén tapad ránk a nyelv. Közismert továbbá, hogy az ismétlés a tudás édes jó anyukája. Ha az ismétlés között idő telik el, akkor nagyobb az emlékezetre gyakorolt hatása. Jó módszer lehet még, ha pl. egy gyógyszer beszedésének idő alapú emlékezetét egy másikhoz kötünk, pl. fogmosáshoz, hiszen azt csak nem felejtjük el, igaz? Vagy, ah így nem megy, akkor fordítva kössük a gyógyszer beszedését a fogmosáshoz. :) Egy másik ötletem, pedig az, hogy ha valamit szintén a jövőben kell megtennünk képzeljük el a szituációt úgy, ahogyan szeretnénk, hogy megtörténjen vagy egy tárgyat helyezzünk el valahol, ahol észre fogjuk venni és ez majd emlékeztetni fog minket arra a bizonyos dologra.
Az Alzheimer-kór voltaképp a személyiség szétesését jelenti, mely során az értelem lassú halála következik be. A betegség okai ismeretlenek, ezért az nem gyógyítható, de a tünetek lassíthatóak. Stressz és depresszió is okozhat ilyen jellegű tüneteket A túlterheltség, a stressz és a depresszió is okozhat memóriazavarokat. A stressz esetében koncentrációs zavarok képében jelentkezik a probléma, gyakran előfordul, hogy például beszélgetés közben egyszerűen nem emlékszünk hol tartottunk. A stressz mindenki életében jelen van, de ha a fent említett jel mellett gyomorgörcsök, alvászavarok, idegesség, túlterheltség érzése vagy állandó betegeskedés is jelentkezik, akkor a stressz túlzottan eluralkodott az életünkön, és ideje pihenni, relaxálni kicsit. A stressz is okozhatja a memóriaproblémákat. Fotó: 123rf Ha depresszióról van szó, akkor a gondolkodás lelassul, figyelemzavaros, és feledékeny lesz a beteg. Gyakori tünet a motivációvesztés is, a beteg voltaképp az ágyból sem akar felkelni, legszívesebben a négy fal között maradna.
Elégszer hallhattuk már, hogy agyunk kapacitása jóval nagyobb, mint amennyit kihasználunk belőle. Ennek legtöbbször nem feltétlenül az az oka, hogy valóban elveszik az információ, hanem a felidézésnél "hibázunk", pl. rossz helyen kutatunk agyunkban, vagy rossz az "adatnyilvántartás". Ez a helyzet például akkor, amikor "nyelvünkön van" valakinek a neve, vagy egy kifejezés, de csak a hasonlóakat soroljuk, mégsem ugrik be a megfelelő, és ezért vagyunk képesek hipnózisban sokkal többre emlékezni, mint egyébként. Érzelem és emlékezet Érzelmi töltésű helyzeteken többet gondolkodunk, mint a semlegeseken, ezért van az, hogy Géza példájánál maradva ha Géza valamilyen érzelmet vált ki belőlünk, könnyebben jegyezzük meg a nevét. Egy anyag felidézésekor azonban az is előfordulhat, hogy a negatív érzelmek megakadályozzák az előhívást. Ilyenkor áll elő az a helyzet, hogy egy vizsgán azt is elfelejtjük, amit egyébként tudunk. Lelkiállapotunk is befolyásolja emlékezetünket, kellemes hangulatban inkább kellemes, míg rosszkedvűen inkább kellemetlen emlékek fognak eszünkbe jutni.