Az utókor feladata, hogy képes legyen szétválasztani Nagy Imre politikai tevékenységét és a személyében rejlő történelmi szimbólumot, és megérteni, hogy ez utóbbi mit üzen ma mindannyiunknak Magyarországon – mondta. Az ünnepségen Nagy Imre szobránál koszorúkat helyeztek a közjogi méltóságok, valamint '56-os szervezetek képviselői.
A miniszterelnök Sólyom László államfővel, Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Bihari Mihállyal, az Alkotmánybíróság elnökével és Mandúr Lászlóval, az Országgyűlés alelnökével közösen helyezte el koszorúját a Nagy Imre-szobornál az 56-os Vértanúk Emléknapján. A 49 évvel ezelőtt, 1958 június 16-án kivégzett mártír miniszterelnök két unokája - Jánosi Katalin és Jánosi Ferenc - is elhelyezte koszorúját a Parlament közelében található Nagy Imre-szobornál. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezt követően ünnepi megemlékezésen vesz részt az Ötvenhatosok terén, az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművénél, más közjogi méltóságokkal. A kormányfő ezután a rákoskeresztúri köztemető 300-as és 301-es parcellájánál helyez el virágokat Kiss Péterrel és Lendvai Ildikóval közösen. Előzmény: Törölt nick (92) 95 Nekem van gerincem-de ezek csak férgek nemzetünk testén...! Az ilyenek nem valok a politikába. wittner felesküdött a magyar alkotmányra, törvényeinkre-most pedig leköpi azt amire felesküdött.
A pert 1958. II. 5–6-án zárt tárgyaláson tárgyalták, aztán az ügyész indítványára (újabb vizsgálat) a tárgyalást félbeszakították. A tényleges ok a belpolitikai és a nemzetközi helyzet alakulása, mely nem kedvezett egy Nagy Imre-pörnek és ítéletnek. Azóta semmi sem történt. Valószínűleg júniusban folytatódik a tárgyalás. Ezen a tárgyaláson alávaló, gyalázatos, hitvány módon viselkedett: X. Y., V. Z., S. Y. és W. Q. (5) Q. -t én a magyar Van der Lubbénak (6) neveztem el. Hogyan alakul a helyzet a továbbiak során, majd meglátjuk, ha megérjük. Engem a Ti sorsotok rendkívül nyugtalanít. Hónapokon keresztül a vizsgálat vezetői mindenáron és eszközzel arra akartak rábírni, hogy "tegyem le a fegyvert", "kapituláljak", ismerjem be a vádakat. Ezt a legélesebben elutasítottam, és a tárgyaláson ehhez tartottam magamat. Nyugtalanít a helyzetetek azért is, mert Biszku(7) belügyminiszter azt üzente, hogy ilyen magatartásom nemcsak az én sorsomat, hanem a tiéteket is meghatározza. Én a Ti helyzeteteken nem kapitulálással akarok segíteni, hanem harccal.
Vida Ferenc, a pártállami Legfelsőbb Biróság tanácsvezető bírája, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökének vérbírája húsz halálos ítéletet hozott. Hóhérkézre adta többek között Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót és Iván Kovács Lászlót, a Corvin köziek parancsnokát is. Úgy vezette a tárgyalásokat, ahogy sztálinista koncepciós perben volt szokás: az aszalt csapkodva üvöltözött a vádlottakkal, bíróként maga volt a vádló. A védelem tanúkat sem hívhatott. A megtorlások hírhedt alakja zsidó polgári családban nőtt fel, ügyvéd fia volt Csongrádon. Szegeden jogot végzett – ellentétben másokkal, akik diploma nélkül törvénykeztek gyilkos perekben –, ám nyomban utána kivándorolt a brit uralom alatt álló Palesztinába (1934). Csatlakozott a kommunistákhoz, majd hamar visszatért. A forradalom után - Szerov KGB-tábornok szerint – Kádár János és kormánya azzal pecsételte meg a vádlottak sorsát, hogy a hithű bolseviknek tartott, Kádárral is jó viszonyt ápoló Vidát nevezték ki a büntető tanács élére.