Ez utóbbi vallási megfelelője a barkaszentelés. – A vízhez egyértelmű termékenységvarázsló szokás is kapcsolódik. Húsvét hétfőt vízbevető, vízhányó hétfőnek is nevezték, hiszen vödörszámra hordták a lányokra vizet. A szagos vízzel locsolás már újabb keletű hagyomány. Nagypénteken az állatokat vitték itatni vagy fürdetni, hogy egészségesek legyenek. Zöld ág-járásnak pedig azt nevezték, amikor a "Bújj, bújj, zöld ág" éneklésével felvonultak a fiatalok a falvakban, ezzel azt jelképezték, hogy behozták a tavaszt. Tátrai Zsuzsanna a zajcsapás hagyományára példaként említette, hogy nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok a katolikus templomokban, legközelebb pedig nagyszombaton szólalnak meg. – A harangzúgáskor az asszonyok körbefutották a házat, hogy "kígyók-békák szaladjatok, megszólaltak a harangok", összecsapkodták a fedőket, hogy hatékonyabb legyen a féregűzés. Nagyszombat jellegzetes szertartása a tűzszentelés. Mit ünneplünk Pünkösd alkalmával? - hirekma.hu. – A katolikus templomban az elmúlt évi virágvasárnapon megszentelt barkára tüzet csiholtak.
227. A The Two Babilons című könyvében Alexander Hislop ezt írja:Mit jelent maga a húsvét(angolul:Easter)kifejezés? – a legtöbben azt fogják válaszolni, hogy nem tudják… Ezt tapasztalat, többször is kipróbáltam. Tíz emberből általában nyolcnak, halvány fogalma sincs róla! Húsvéti finomságok nyomában - Pingvin Patika blog. Esetleg egy tudja, hogy "valamilyen vallási ünnep" és csak egy ember tud rá érdemleges választ adni. Ez elég szomorú… de ahogy a felméréseket olvasgattam, a világ más pontján sem jobb ez az arány. Ezért is tartottam fontosnak, hogy (a teljesség igénye nélkül) írjak a Pünkösd csodálatos eseményéről néhány gondolatot. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy az idősebb ( inkább az 50 év fölötti) korosztályban talán nagyobb ez az arány, vagy azok között a fiatalok között, akik a rendszerváltás után már kaptak valamilyen keresztény (színezetű) nevelést vagy oktatást. De sajnos -ennek ellenére- a legtöbbjüket egyáltalán nem érdekli, mi is történt valójában Pünkösdkor. Számukra csak az lényeg, hogy ilyenkor hosszú hétvége van, ("buli, haverok, fanta"), ünnepnapokon ugye nem kell dolgozni (suliba menni) és ez király!
A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy annak vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát. Vízkereszt egyben a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete is. Hossza változó, a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerda időpontjától függ. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, a farsang elnevezése középkori német eredetű lehet. A farsang a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése is. A farsang rítusai és hiedelmei főként a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó három utolsó farsangi napra ("a farsang farkára") vonatkoznak. Ez a télbúcsúztató karneváli időszak, ilyenkor rendezik a híres riói és velencei karnevált, Magyarországon a mohácsi busójárást.
Temetése 2022. május 3-án, kedden 11 órakor lesz az oroszlányi városi temetőben. Nyugodjék békében!