A Légy jó mindhalálig új állomást jelent Móricz Zsigmond pályáján művészileg is. Első korszakának regényeiben többször érezhető valamelyes túlfeszítettség, naturalista túlzások is olykor a mesében és jellemekben, nyelvében pedig bródys, szecessziós ízek. A Légy jó mindhalálig a szenvedés tüzében tisztult alkotás. Mintha stílusa is megolvadt volna a nagy szenvedésekben, kiégett belőle minden szennyező anyag. Visszafogottabb, mélyebb, melegebb a hangja, egyenletesebb fényű, teltebb zengésű. Az ember és az író ebben a művében forr igazán egybe. Móricz Zsigmond még több művében visszatér diákkori élményeihez, de ezek a művek inkább életrajzi vonatkozásban kapcsolódnak a Légy jó mindhalálig hoz. Hangulatilag és művészileg, s az író életében való funkcióját tekintve a Légy jó mindhalálig nak a Pillangó (1925) a legközelebbi rokona.
Azáltal, hogy a csoport tagjai Komáromi Anett színművész vezetésével az előadás előtt felmehetnek a színpadra, a díszletek közé, jobban megragad bennük az ismertető, amit előtte kapnak; illetve további részletek megismerésének köszönhetően jobban élvezik a produkciót. A kis csapat legnagyobb örömére a Nyilas Misit alakító Kozák Ádámmal is válthattak pár szót. | Móricz Zsigmond legendás regényéből, a Légy jó mindhaláligból, a debreceni Csokonai Színház felkérésére Miklós Tibor és Kocsák Tibor készített 1991-ben zenés adaptációt, amely azóta töretlen sikernek örvend mind hazánkban, mind az országhatáron kívül. Huszonnégy év után Seregi Zoltán rendezésében a Békéscsabai Jókai Színház színpadára is visszatért a népszerű musical, mégpedig vastaps kíséretében. ► Tovább
A forradalmak után először a Légy jó mindhalálig (1920) jelent meg. Kritikai realista műként, pszichológiai remekként és a legjobb gyermekregényként szokták méltatni, pedagógiai tanulságait s a múlt szegénydiákjainak a kapitalista társadalommal való összeütközését fejtegetve. A kollégiumi nevelésről, a századforduló Debrecenének tanárairól, diákjairól és csendesen züllő urairól nemigen beszél művészibben máig sem írás, és valóban a legjobb gyermekregény, mely nem kívülről, nem felülről, nem egzotikumként, s nem is különc kamaszokat rajzol, mint a modern törekvésű gyermekregények legtöbbje, hanem egy fakadó jóságú, jeles rendű szegény diákot, teljes azonosulással. De mégsem gyermekregény a Légy jó mindhalálig: szerzője csodálkozott rajta, hogy az olvasók elfogadták egy kisfiú történetének és Debrecen kritikájának. Csodálkozott, hisz a Légy jó mindhalálig ot ugyanazzal a "fájdalmas és összetört lélekkel írta az összetört forradalom után", 1920-ban, mint a Magyar fa, a Misanthrop és az Éjféli görcsök fojtott zokogású verseit és a Dózsa-dráma fejezeteit.
A Békéscsabai Jókai Színház augusztus 5-én harmadszor mutatkozik be a Tokaj Fesztiválkatlan színpadán, ezúttal az idén 25 éves jubileumát ünneplő Légy jó mindhalálig című darabbal érkezünk. A közel száz éve született Móricz-regény musical változatát Seregi Zoltán rendezésében, élő zenekari kísérettel láthatják. | A Békéscsabai Jókai Színház a Légy jó mindhalálig című darabbal érkezik a tokaji katlanba, amely ez évben fesztivált is befogad. ►Tovább Viharsarkikanape | Ahogy azt hallani, a Békéscsabai Jókai Színház mostani évadában főként gondolkodásra késztető, komoly darabok kerülnek a színpadra, amelyek egyben a szívünket is megérintik. 2016-ban ehhez nyújtott remek bemelegítést Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi változata, amelyet 24 év után Seregi Zoltán, a színház direktora állított a színpadra. ► Tovább Kommunikációsan akadálymentesített előadásra vártuk látás- és hallássérült nézőinket a Légy jó mindhalálig című musical utolsó előadására, február 3-án. Számos akadályozottsággal élő néző számára a színházi élmény lényeges eleme az interaktív kulisszabejárás.
ISBN 9786156192837 Légy jó mindhalálig (1936) az Internet Movie Database oldalon (angolul) Légy jó mindhalálig (1936) a -n (magyarul) m v sz Székely István filmjei Magyar nyelvű filmjei Hyppolit, a lakáj (1931) Repülő arany (1932) Piri mindent tud (1932) Iza néni (1933) Pardon, tévedtem (1933) Rákóczi induló (1933) Emmy (1934) Ida regénye (1934) Búzavirág (1934) Lila akác (1934) Bál a Savoyban (1935) Café Moszkva (1936) Szenzáció (1936) Nászút féláron (1936) Dunaparti randevú (1936) Légy jó mindhalálig (1936) Szerelemből nősültem (1937) Segítség, örököltem!
A tavalyi évad nagy sikere után, most felnőtt bérletben kínáljuk nézőinknek október 21-től, Seregi Zoltán rendezésében, a Légy jó mindhalálig című musicalt. Az elmúlt évadban sokkal többen szerették volna megnézni az előadást, mint amire lehetőség nyílott, ezért engedve a közönség nyomásának, ismét műsorra tűzte színházunk Móricz örökérvényű klasszikusát. Kimondhatjuk: ez már hagyomány, és remélhetőleg az is marad. Már harmadszor mutatkozik be színházunk a Tokaji Fesztiválkatlanban. Két éve nyáron a Jókai Színház István, a király produkciójával nyitották meg a Tokaji Fesztiválkatlant, mely egy egészen új és különleges rendezvényhelyszín. Tavaly Monte Cristo grófja okozott páratlan élményt azoknak, akik jegyet váltottak az előadásra. Idén pedig a Légy jó mindhalálig című musicallel szerepelt a Jókai Színház a fesztivál közönség előtt. Ezúttal sem maradt el a siker az ország egyik legnagyobb szabadtéri színházában. A kortárs, de már klasszikusnak számító darab élő zenekarral szólalt meg a katlanban és 25 év után is újra hatalmas sikert aratott.
Egy emlékezetes jelenet A regény kulcsjelenete a film nagyjelenete is egyben. Nyilas Misi a kollégium felügyelőbizottsága elé kerül, akik elfogultan félremagyarázzák és meg sem próbálják megérteni tetteit, motivációit. Bár korábban arra vágyott, hogy ő is a felnőttek közé tartozhasson, Misi kiábrándul a szemellenzős, korlátolt felnőttvilágból. A rendező A főszereplő, Tóth Laci és a rendező, Ranódy László a debreceni forgatáson. A fotón a korabeli szerkesztő jelölése látható (MTI Fotó/ Miller Lajos) Adatlapja a Filmkeresőn Plakát Tervező: Zelenák Crescencia (forrás: NFI)