A német főnévi igenévnek több alakja van. A legsűrűbben az Infinitiv I. alakot használjuk. A köznyelvben ezt az alakot hívjuk főnévi igenévnek. Az ige ebben az alakjában található a szótárakban. Az Infinitiv az ige három szótári alakjából az első: sagen, sagte, gesagt ==> sagen (mondani) lesen, las, gelesen ==> lesen (olvasni) Az Infinitiv képzője "-en" vagy "-n". Akkor van csak "-n", ha az ige eredeti végződése "-el" vagy "-er" pl. sammeln (gyűjteni), verbessern (javítani). Van továbbá két német rendhagyó ige, amiknek külön Infinitiv alakja van. sein - lenni tun - tenni Az Infinitivben igei és főnévi vonások keverednek, vonzataik pedig azonosak a ragozott igéjével. Er arbeitet am Referat. >> Er beschloß, morgen am Referat zu arbeiten. (Az előadásán dolgozik. Főnévi igenév – Wikipédia. >> Elhatározta, hogy holnap dolgozik az előadásán. ) A német Infinitiv az ige ragozott formájához hasonlóan kifejezheti az időviszonyokat (előidejű / egyidejű) és az alany és a tárgy cselekvéshez való viszonyát (cselekvő / szenvedő).
A főnévhez való hasonlatossága abban mutatkozik meg, hogy gyakran áll a mondatban alanyként vagy határozóként. Pl. essen = enni, das Essen = az étkezés, nach dem Essen = evés után Az német Infinitiv nyelvtani alakjai A magyarban a főnévi igenévnek csak cselekvő alakja van, a németben viszont négy alakja van: Infinitiv I. Aktív és Passiv, Infinitiv II, Aktiv és Passiv. Mind a négy alakját csak az (Akkusativ) tárggyal álló igéknél lehet képezni. A többi igénél csak a cselekvő formák vannak meg. Tárgyatlan igék Tárgyas igék (Akk. tárgyal) Infinitiv I. arbeiten (dolgozni) kommen (jönni) sich erholen (üdülni) cselekvő lesen szenvedő gelesen werden Infinitiv II. gearbeitet haben gekommen sein sich erholt haben gelesen haben gelesen worden sein Az Infinitiv I. kivételével az alakok összetettek. A Passiv főnévi igenevet a Partizip II. és a werden segédige Infinitiv I., ill II. alakjából képezzük. A német főnévi igenév / der Infinitiv. (Itt is érvényes z a Passiv képzésnél tanult szabály, hogy a werden Partizip II. alakjából segédigeként használva elmarad a ge- előképző pl.
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni. A nyelvek többségében ( germán, szláv, újlatin nyelvek stb. ) egyúttal az ige szótári alakja (illetve annak első tagja), vagyis az ige azonosítására szolgál. A magyar nyelvben [ szerkesztés] A magyarban hagyományosan a ‑ni végződésű alakot nevezik így, noha nem toldalékolható főnévként, és nem is tudja betölteni annak a tipikus szerepeit. Példák: " énekelni jó dolog" (mi jó dolog? – főnévi jelleg); "szeret énekelni " (mit szeret? – tárgy); " énekelni ment" (célhatározó); stb. A fentiek nyomán az ‑ás/‑és végű alakot (pl. éneklés) is felvetették ilyen értelemben, amellyel az előbbi alak gyakran felcserélhető, és a tipikusan főnévi toldalékokat is felveheti, a hiányzó funkciókat is kifejezheti (pl. énekléshez, énekléssel, éneklésnél), miközben igei jelentését változatlanul őrzi. Igenevek. Hátránya, hogy nem teljesen produktív, ill. időnként lexikális kivételei akadnak: a táncolás, dolgozás szavak helyett például a tánc, munka szavakat használjuk, míg táncolni, dolgozni alakjaik szabályosak.
1. Képezz igékből főnévi igenevet! eszik →, visz →, jön →, siet →, tanul →, kér →, olvas →, mond →, főz → úszik →, repül →, játszik →, sportol →
a) Szeretsz tanulni? b) Itt nem tudok tanulni! c) Fogtok ma tanulni? d) Délután akartam tanulni. Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
| Statt zu arbeiten, ging er ins Kino. - A munka helyett moziba ment. 3. Állhat egytagú felszólító mondatokban Aufstehen! - Felállni! A zu+Infinitiv szerkezettel külön aloldal foglalkozik, mert sokan, sokszor elrontják. Itt megtalálod: A zu + Infinitiv használata A főnévként használt Infinitiv A főnévként használt főnévi igenevet nagybetűvel írjuk! Mindig semleges nemű és erős főnévként ragozzuk. Egyetlen kivételről tudok: der Husten (a köhögés). Magyarra az -ás, -és végződésű főnévnek felel meg. Jelentése a cselekvés lefolyására utal, gyakran állnak elöljárókkal. das Funktionieren eines Gesetzes = egy törvény működése quälen- kínozni; Das Quälen von Tieren ist verboten. = Az állatok kínzása tilos. Das störte ihn beim Nachdenken. = Ez zavarta a gondolkodásban. Er suchte einen Vorwand zum Weggehen. = Ürügyet keresett az elmenésre.