chevron_right Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés 2020. 02. 06., 21:31 0 Tisztelt Szakértő! Sok írást találok a kereseti korlátról, tudom, hogy 2019. 01. 01-től a szochokedvezmény érvényesítéséhez nem kell rehabilitációs kártyát kérni, de arról nem találok információt, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személyre vonatkozik-e bármiféle munkaidő-korlátozás. Régebben a rehabilitációs hozzájárulásban részesülők csak 4 órában dolgozhattak. A rokkantsági ellátás esetén vonatkozik-e a munkavállalóra hasonló korlátozás? (Nem találtam ugyan a törvényben, de ha mégis elveszti ellátási jogosultságát a munkavállaló, akkor az nagyon súlyos helyzetbe kerülne. ) Segítségét előre is köszönöm! A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Megváltozott munkaképességű vagyok, egészségi állapotom alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényelek, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményeim miatt foglalkozási rehabilitációm nem javasolt. Egészségi állapotom 31- 50% (C2 kategória, rokkantsági ellátás), az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet meghaladja. A rokkantsági ellátás mellett részmunkaidőben dolgozom az lenne a kérdésem, hogy ez az ellátás mellett jár-e táppénz, illetve a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés utáni munkabért hogy értelmezik? Rokkantsági ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni. Megszűnik a rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A három egymást követő hónapban nem lehet több a kereset mint bruttó 166 500 Ft ez hogy értendő? A három havi keresetnek az átlagát veszik, vagy egy hónapban a bruttó 166 500 Ft alatt a munkabér és a másik két hónap lehet akár a csillagos ég??
2020. 03. 02., 15:13 849 0 Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk új munkavállalója rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki heti 20 órában kerül foglalkoztatásra. Jól értelmeztük-e, hogy ebben az esetben a munkavállalót, a munkaviszony kezdetét T1041-es változásbejelentésen be kell jelenteni, illetve, mivel nem saját jogú nyugdíjas, így ebben az esetben járulékfizetési kötelezettség (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék) terheli a munkavállalót? Köszönettel: Kálmánné Szakértőnk válaszát csak előfizetőink olvashatják belépést követően. Amennyiben még nincs előfizetése, ezen az oldalon részletes információt tudhat meg választható előfizetési csomagjainkról.
1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. 4. A külön törvény alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. 5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát.
2021. január 26. 2021. január 01-től elfogadta a parlament a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv. ) legújabb módosításait tartalmazó rendelkezéseket (2020. évi CLXXI. törvény. ) A 2021. január 1-jétől hatályos változtatások – a jogalkotók szándéka szerint – a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási helyzetének, lehetőségeinek bővítését célozzák. A keresetkorlát megszűnése 2021. január 1-jétől megszűnt a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülőkre vonatkozó ún. keresetkorlát. Akik eddig a megváltozott munkaképességűeknek járó, fent említett ellátás mellett folytattak kereső tevékenységet – ha nem akarták, hogy ellátásra való jogosultságuk megszűnjön –, csak úgy tehettek szert jövedelemre, hogy az három egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg az adott évre érvényes minimálbér (ha pedig egyéni vagy társas vállalkozók voltak, a garantált bérminimum) 150 százalékát.
Ez a korlátozás hátrányosan befolyásolta az érintettek foglalkoztatási lehetőségeit, esélyeit. A munkaerőpiacon egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő megváltozott munkaképességű munkavállalóknak ugyanis – ha adódott is valamilyen jobban jövedelmező munkalehetőség – választaniuk kellett biztos ellátásuk, illetve a nem feltétlenül biztos munkából származó jövedelem között; ezért sokan inkább ellátásuk mellett döntöttek. Az ellátás összege nem változik Kérdésként vetődött fel, hogy a keresetkorlát megszűnése, azaz az ily módon elérhető magasabb jövedelem hatással lesz-e az ezután megállapításra kerülő rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátások összegeire. A válasz erre a kérdésre egyértelműen az, hogy nem. Habár az ellátások összegeit ezután is a havi átlagjövedelem százalékában kell megállapítani, amit a jövedelem növekedése nyilvánvalóan befolyásolhat, azonban az ellátások alsó, illetve felső határa továbbra is fennmarad, amit viszont most is az alapösszeg százalékában rögzít a törvény.