Nagy László (1925-1978) költő, Domonkos Béla alkotása, Egyoldalas, öntött, bronz, plakett, 229 gramm, 107 mm. Posta:Vaterafutár - MPL csomagautomata, 820 Ft, vagy személyes átvétel. Felszámolásra kerülő gyűjteményből jobb darabok eladók! Külföldre nem küldök csomagot. I do not send packages abroad.
Az átadási ceremónia után az érdeklődők megtekinthették az Emlékházat. A Nagy László-Nap az eső miatt, a helyi Művelődési Házban folytatódott: A fellépőket Nagy Borbála Réka konferálta fel a szépszámú (103 fő) vendégseregnek. Jánosi Zoltán irodalomtörténész mutatta be a "Forró szél imádata"c. Nagy László és Szécsi Margit egymáshoz írt verseiből, a napokban megjelent könyvet. Beszélgető partnere Falusi Márton József Attila díjas költő volt. A könyvbemutató után a ROKKKA zenekar kápráztatta el a megjelent, szépszámú (103 fő) közönséget. Az elmúlt évre tervezett, Nagy László és Szécsi Margit megzenésített verseiből készült, de a pandémia miatt elmaradt" Zengő kékség" c. Nemes Nagy Ágnes életműve a Várkert Bazár ingyenes kiállításán - Blikk. lemezbemutatóval. A fergetegessé sikeredett lemezbemutatótól elkápráztatott közönséget a szervezők, helyi fiatalokból verbuvált szakácsok gasztronómiai remekművükkel, ejtették újabb ámulatba. Bejegyzés navigáció
Vurstlival súlyosbított magyar búcsújárás XX. századi fényképeken Mint minden szólásnak, természetesen a címben szereplőnek is van alapja, hiszen a búcsúban, na ott aztán tényleg minden volt. Étel és ital, tánc és mulatság, körhinta és céllövölde, csepűrágók és mutatványosok. A felületes szemlélőnek talán nem is különbözött sokban a vásártól, ám a célja valójában egészen más. Díjat hozott a Mikulás. A búcsújárás ugyanis vallási esemény. Sőt, ha kicsit mélyebbre ásunk, egészen ősi hagyomány nyomaira bukkanunk. Azokból az időkből, amikor a szakrális és a hétköznapi ünnep még nem vált el teljesen egymástól. A cikk elkészítéséhez Balassa Iván és Ortutay Gyula Magyar néprajz (Corvina Kiadó, 1980) című könyvét, a Magyar Katolikus Lexikont (Szent István Társulat, 1980–2013), az Ortutay Gyula szerkesztette Magyar Néprajzi Lexikont (Akadémiai Kiadó, 1977) és a szalézi rend honlapját használtuk fel. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg.
Fotó: Körké Tóth László prózaíróként is kiemelkedőt alkotott, aki naplóesszéiben, kortársairól készített esszéportréiban – mint szintén Tőzsér Árpád írta róla – "prózában is azt csinálja, amit verseiben: a lét és a létezés, az egzisztencia alapkérdéseivel néz szembe", epikáját pedig "a különböző formai-nyelvi összecsengések, ismétlések, ritmusok, műfaji kötődések, poétikai megfelelések szervezik". A világ közepe című múltidéző, a felmenőit kutató-faggató esszéjét Pécsi Györgyi egyenesen "világirodalmi rangúnak" nevezte. Nagy lászló költő sírja. Költőnk-írónk szerkesztői tevékenységéből Mezey Katalin viszont azt emelte ki, hogy az általa létrehozott kötetek általában olyasmiről szóltak, amiről a maguk idejében nem volt "szalonképes" beszélni, melyekkel "az igazmondás pozícióját" szerette volna megerősíteni a szépirodalomban, s egyáltalán, egész világunkban. Filep Tamás Gusztáv magyarországi kisebbségkutató és művelődéstörténész, a (cseh)szlovákiai magyar irodalom-, sajtó-, valamint eszmetörténet kutatója túlzás nélkül állítja, hogy a "csehszlovákiai, illetve szlovákiai magyar társadalom számos jelensége, a közösség kultúrájának sok eredménye Tóth munkája révén kerülhetett be a feltételezett magyar kulturális köztudatba. "