Azonban a műtét után a rehabilitáció sokáig elhúzódhat, a csukló szöveti rétegeiben pedig hegszövet képződhet, összetapadhatnak a szövetek, ami későbbiekben a mozgást és a terhelhetőséget korlátozhatja. Illetve ezzel nem az okot szűntetjük meg, ami az alagút szűkülését okozza, hanem csak a tünetet kezeljük az alagút felszabadításával. De mi lehet az ok? Valójában kéztő alagút szindróma? - Mozgásterápia. Ehhez kicsit vissza kell mennünk majom-őseinkhez, hiszen testünk anatómiája is tőlük származik. A majmok életvitelének szerves része a függeszkedés, fára mászás, ágról lógás, egyik ágról a másikra átfogás.. Ha ebben a helyzetben megfigyeljük a csuklót, a könyököt, és az alkart, azt láthatjuk, hogy a könyök teljesen nyújtva van, lógáskor a test súlyától pedig az ízületi felszínek kicsit távolodnak (3). Ez mind azt teszi lehetővé, hogy a mellkastól kezdve a csuklóig minden izom megfelelően ki legyen nyújtva (a ruganyosság alapja). E mellett nagyon erős marokfogást igényel, hogy a fáról ne csússzon le az állat mancsa. Ez megteremti az alkarizmok tónusát.
Az ideg végül visszafordíthatatlanul károsodik. A szindrómát ezért a lehető leghamarabb kezelni kell. Ha a sípcsont idegének maradandó károsodása már bekövetkezett, vagy az izomfunkciók meghiúsultak, akkor egy műtét ezt már nem tudja visszafordítani. A műtét sikere nagymértékben függ az egyidejűleg előforduló betegségektől is, például sérüléstől, az érintett idegszakasz hosszától és az ideg regenerációs képességétől. Mellkaskimeneti szindróma tünete is lehet a karzsibbadás. A műtét utáni rehabilitációs folyamat akár hat hónapot is igénybe vehet. Bizonyos esetekben új műtétre van szükség a páciens enyhítésére a Tarzis alagút szindróma enyhítésére.
A cubitális alagút a könyökben található, és egy 4 milliméteres átjáró a csontok és a szövetek között. Befogja az ulnaris ideget, azon idegek egyikét, amelyek érzést és mozgást biztosítanak a karnak és a kéznek. Az ulnaris ideg a nyaktól a vállig, a kar hátulján, a könyök belsejében fut, és a kéznél a negyedik és ötödik ujjban ér véget. A kubitális alagút szűk nyílása miatt könnyen megsérülhet vagy összenyomható ismétlődő tevékenységek vagy traumák következtében. Mi az alagút szindróma facebook. Szerint a Posztgraduális Orvosi Lap, a cubitalis alagút szindróma a második leggyakoribb perifériás ideg beszorulási szindróma a kéztőalagút mellett. Tüneteket okozhat a karban és a kézben, beleértve a fájdalmat, zsibbadást és izomgyengeséget, különösen az ulnaris ideg által szabályozott területeken, mint például a gyűrűs és a rózsaszín ujj. A kompresszió okai közé tartoznak az olyan napi szokások, mint a hosszú ideig tartó könyökre támaszkodás, az alvás hajlított karral vagy a kar ismétlődő mozgása. A könyök belsejét ért közvetlen trauma, például amikor megüti a vicces csontját, szintén okozhat ulnaris idegfájdalom tüneteit.