A helyzetet bonyolítja a kihagyásos előadásmód, hisz először nem tudjuk, hogy ki lökött le kit a pallóról. A tizenegyedik versszak először azt a benyomást kelti, hogy a főszereplő öngyilkos akar lenni, hisz előtte egy elkeserítő leírást kapunk a bujdosók életéről. Ám a következő sorban már láthatjuk, hogy "csak" egy görögöt (sok összefüggésben kereskedőt jelent) akar kirabolni. A kihagyásos előadásmód miatt arra már nem kapunk választ, hogy megölte-e a görögöt. A történet tetőpontja a tizenkettedik strófa, ahol Dani már halott, és amelyben az előzményekre csak következtetni lehet az alapján, hogy az előző versszakban utalás volt az akasztásra. Arany jános vörös rebekah. A "Fekete volt, mint a bogár" hasonlattal azt fejezi ki, hogy annyira ellepték a madarak, hogy csak az ő tollazatukat lehet látni. A ballada megoldása az utolsó versszak, ami a keret zárása. Amíg az első és az összes többi versszak múlt időben van, addig ebben az utolsóban egy hirtelen váltással ez a múlt idő jelen időbe megy át, ezzel azt az érzetet keltve, hogy ez a lélekvándorlás így megy az idők végezetéig, a gonoszt nem lehet elpusztítani.
Erre a versre is, mint Arany sok más balladájára jellemző a keretes szerkezet, hisz az utolsó versszak variációs ismétlése az elsőnek. A ballada bonyodalma a másodiktól az ötödik versszakig tart. Ezekben a sorokban több utalás is van arra, hogy Tera könnyű erkölcsű (pl. : a cifra és a csapodár jelzők). A negyedik versszakban több költői kép is megjelenik: a varjú károgását a költő "színes szó"-nak nevezi, ami szinesztézia és alliteráció is egyben. Ám a károgás egy főként negatív értelemben használt szó, de ez a kép mégis pozitívnak mutatja be. Arany János: Vörös Rébék (elemzés) – Oldal 2 a 10-ből – Jegyzetek. A strófában van még egy alliteráció: "háborodást, házi bajt", amelynek érdekessége, hogy a hatodik versszakban is előfordul egy hasonló: "háborúság, házi patvar", és mind a kettővel ugyanarra utal, az otthoni problémákra. A versben, főleg ebben a szakaszban sok az áthajlás (enjambement), csak akkor tudjuk meg a cselekményét egy sornak, ha a következőt is elolvastuk. Ebben a műben általában párosával vannak az áthajlások. Zolnai Béla szerint Arany kései költészetében sokszor előfordul a "szelíd áthajlás".
Hess, madár! "Asszony, ördög! vidd apádnak Haza ezt a gyermeket – Ne! a varjut (hol a puskám? ) Útra meglövöm neked. " Varju azt se mondja: kár! El sem is rebbenti már: "Hess, madár! Híre terjed a helységben:. "Tudjátok, mi az eset? Pörge Dani egy varjút lőtt S Rebi néni leesett! " Rebi lelke nem vón' kár: De, mint varju, visszajár Hess, madár! Gyilkost a törvény nyomozza; Szegény Dani mit tegyen? Útnak indul, bujdosásnak, Keskeny pallón átmegyen. Arany jános vörös rébék elemzés. Szembe jött rá a kasznár. Varju elkiáltja: kár! Hess, madár! Keskeny a palló kettőnek: Nem térhet ki a Dani; Egy billentés: lent a vízben Nagyot csobban valami. Sok eső volt: mély az ár. Varju látja, mondja: kár! Hess, madár! Bujdosónak kín az élte; Reszket, ha levél zörög: Felvont sárkányt vesz kezébe, Hajtja éh: "megállj, görög! " Varjú mind' kiséri: "kár! … Fennakadsz te, szép betyár! " "Hess, madár! " "Most ebédre, hollók, varjak Seregestül, aki van! De szemét ne bántsa senki: Azzal elbánok magam. " Fekete volt; mint bogár: Asszony ott sír: "mégis kár!
Keskeny a palló kettőnek: Egy billentés: lent a vízben Sok eső volt: mély az ár. Varju látja, mondja: kár! Bujdosónak kín az élte; Reszket, ha levél zörög: Felvont sárkányt vesz kezébe, Hajtja éh: "megállj, görög! " Varjú mind' kiséri: "kár!... Fennakadsz te, szép betyár! " "Most ebédre, hollók, varjak De szemét ne bántsa senki: Fekete volt; mint bogár: Asszony ott sír: "mégis kár! Vörös Rébék általment a Keskeny pallón: most repűl; Egy varjúból a másikba Száll a lelke, vég ne'kül S kinek ő azt mondja: kár! Vörös Rébék (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Nagy baj éri és nagy kár.
A nő terhes lesz, és a férj kidobja a házából. A férjet azzal vádolják, hogy megölte Rebi nénit, így menekülnie kell. A bujdosás során végez még egy emberrel is, majd később elkapják, és kettős gyilkosságért felakasztják. Az első versszakot tekinthetjük az expozíciónak, amiből kiderül, hogy Rebi néni misztikus erővel van megáldva, titokzatos metamorfózisra képes, hisz egyszer varjúként, másszor pedig öregasszonyként jelenik meg. A műben több utalást is találhatunk arra, hogy Rebeka boszorkány. Arany János verse: Vörös Rébék. (pl. : a bocskor főzés, ami egyfajta rituálé). Másrészt Rebi néni a falu kerítőnőjének szerepét is betöltheti, hisz ő hozza össze Danit és Terát. Az első versszakban kétszer is megjeleni a "kár" szó. Amely 16 alkalommal fordul elő a versben, és szójátéknak is tekinthető, hisz jelenthet egy hangutánzó szót, míg egy másik értelmezésben sajnálkozást is. A strófák a "Hess, madár" refrénnel zárulnak, amelynek sátánűző jelentése van, és az izgalmat fokozza. A refrént legtöbbször az elbeszélő, de előfordul az is, hogy a történet egyik szereplője kiáltja.