A Szép új világ (Brave New World) Aldous Huxley 1931 -ben írt és egy évvel később megjelentetett regénye. A mű – mely egyébként egy disztópia (negatív értelmű utópia) – Huxley leghíresebb és legmaradandóbb alkotása.
A 26. századi Londonban játszódó történet világában a szaporítás, a genetika és a hipnózis hatalmas fejlődést mondhat magáénak, teljesen megváltoztatva az emberi társadalmat, amit kasztokra osztanak fel, rang szerint csökkenő sorrendben: Alfa, Béta, Gamma, Delta, illetve Epszilon. Ezen kasztok mindegyike rendelkezik egy színnel is: az alfák szürke, a béták bordó, a gammák zöld, a delták khaki, az epszilonok fekete színű ruhát viselnek. A leírt társadalom felfogható utópiának is, nagyon ironikus formában: az emberiség gondtalan, egészséges és technológiailag fejlett. Nincsenek többé háborúk és szegénység, mindenki folyamatosan boldog. Azonban azzal, hogy mindezeket elüldözték az emberek életéből, egyben számos dolgot elveszítettek: a családot, a kulturális sokszínűséget, a művészeteket, irodalmat, tudományt, vallást és filozófiát. Ez a társadalom hedonisztikus: a korlátlan szexualitásból és drogokból nyert örömre koncentrál. Két disztópia – 1) Aldous Huxley: Szép új világ | kulturkor. A cím eredete Szerkesztés A regény a Szép új világ címet William Shakespeare "A vihar" (The Tempest) című komédiájából kapta, ahol az 5. felvonás 1. színében Miranda azt mondja: - Ó, csoda!
Képzeljünk el egy világot, ahol a társadalom a tudománynak, egészen pontosan az irányított mesterséges megtermékenyítésnek köszönhetően előre meghatározott kasztokra bomlik. E kasztok pedig hipnoszuggesztió révén beléjük ültetett erkölcsi rendjüknek köszönhetően szinte sohasem lázadnak a fennálló rend ellen, amennyiben mégis megtennék, a szóma nevű (a szanszkirtok szent italának elnevezését idéző) tökéletes drog mámora pillanatok alatt visszazökkenti őket a látszatra cseppet sem sivár mindennapokba. Képzeljünk el egy világot, ahol minden a fogyasztás körül forog, ahol a régi nem megbecsülendő, különösen, ha szép, ahol kizárólag a legújabb a divat. Egy olyan világot, ahol a monogám kapcsolatok helyett a promiszkuitás számít dicséretesnek, ahol a halálig fiatal, tökéletesen karbantartott test kultusza előbbre valónak tekinthető a szelleménél. Olyannyira, hogy még a legkiválóbb elmék sem találnak tehetségükhöz méltó témát műveikhez. Aldous huxley szép új világ. A kifogástalanság és egészség posványa ez, amit legfeljebb az kavar fel, ha valaki valamiért nem képes teljes szívvel beilleszkedni ebbe az egyensúlyából kibillenthetetlen rendszerbe.
A társadalmi normák elfogadásnak elmélyítésére hipnózissal és kondicionálással "égetik bele" mindenkibe a követendő szabályokat. Mivel nincsen anyaság, nincsenek családok se, sőt, a monogám kapcsolatokat kimondottan rossz szemmel nézik. Huxley elképzelt társadalmában a legfontosabb érték a békés, konfliktusmentes együttélés. Negatív érzelmeknek nincsen helye, ha mégiscsak hatalmába kerítené valamilyen rosszérzés a világpolgárt, rögtön bedobhat egy Somát, ami egy nyugtató és hangulatfokozó gyógyszer (kábítószer). Aldous Huxley: Szép új világ - ekultura.hu. A regényben ezt úgy fogyasztják, mint a savanyú cukrot. Ebben a modern társadalomban nincsen helye sem a hagyományos művészeteknek, sem a szépirodalomnak, hiszen ezek gyakran az élet árnyoldalát mutatják be. Ehelyett a filmekhez hasonló ún. tapikkal (az eredetiben feelies) szórakoztatják a közönséget. Ezek szó szerint "színes, szagos", tapintható alkotások, könnyen emészthető tartalommal (akció, erotika). A gyerekeket már kiskorukba arra kondicionálják áramütések segítségével, hogy féljenek az irodalomtól és ne gyönyörködjenek haszontalan dolgokban (pl.
Ezen két ember segítségével, két nézőponton keresztül ismerhetjük meg jobban ennek a "szép új világnak" az árnyoldalát. Huxley előrevetítette a fogyasztói társadalmat, ahol nem a termelés van az emberekért, hanem az emberek vannak a termelésért. Már kiskoruktól kezdve pavlovi kondicionálással arra nevelték őket, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelve éljék le az életüket. A kis mondókák, melyeket alvás közben sugároztak a gyerekeknek rejtett hangszórókból, beivódtak mélyen a tudatukba. Amik nagyon emlékeztetnek a fogyasztást ösztönző reklámszlogenekre, mint pl. "Ha megunjuk, el vele, így jutunk csak felfele! ". A kasztok közti érzelmi határt is ezzel az eljárással alkották meg, úgy hogy senkinek ne legyen kedve egy másik csoport tagja lenni és örömét lelje saját kasztjában. A fogyasztás ösztönzésére más eljárásokat, fogásokat is bevetettek. Huxley szép új világ pdf. Pl. csak olyan játékokat engedélyeztek melyek legalább annyi felszerelést igényeltek, mint a meglévők. Nem nézték jó szemmel, ha a polgárok szabadidejükben a természetben sétáltak, hiszen ahhoz nem kell semmilyen plusz eszköz és abból nincs bevétel.