Így, gyümölcsökkel, mákkal és dióval is, mint a Gundel-palacsintát, melyet – mint hírlik – néhány esztendeig Márai-palacsintának neveztek a Gundel étteremben. A Márai-Gundel palacsinta Márai Sándor, eredeti, szász nevén Grosschmid Sándor, Kassán született író, költő újságíró. Húsz éves, amikor az ugyancsak húsz esztendős Matzner Ilonával (Lola), egy jómódú kassai zsidó kereskedő, Matzner Sámuel lányával találkozik. Az ifjú Márai a Tanácsköztársaság után, a megtorlás elől menekül, míg Lola egy szerelem után, szülei nyomására került Berlinbe. "Ültünk a Kurfürstendammon a teaszalonban, félórája beszélgettünk már, aztán hallgattunk és néztük a táncolókat" – írta Márai, s hogy mennyire nagy találkozás volt ez, azt már ott, a teaszalonban, az első randevún is érezte: "Úgyszólván nem is beszéltünk még személyes dolgainkról, s már kissé gondterhelten ültem mellette, bámultam a táncot, s arra gondoltam, miből élünk majd meg. " Café Splendid 1923 április 17-én Lola, és az egyetemi hallgató Márai, Budapesten kötnek polgári házasságot.
"Az első ismerős, akivel a házasságkötés után, amikor kiléptünk az anyakönyvi hivatal épületéből, találkoztunk, Karinthy Frigyes volt. " (Márai) 1940 októberében mutatták be a "Rendelés előtt" című novellájából készült Kaland című színdarabot. A darabot – minden várakozást felülmúlva – a Nemzeti Kamaraszínházban háromszázötvenegy alkalommal játszották és akadémiai díjjal is jutalmazták. A darab premierjét követő bankettet a Gundel étteremben tartották. Lola, családjuk egyik desszertjét, dióval, mazsolával, cukrozott narancshéjjal töltött csokoládés palacsintát is készíttetett a bankettre. Gundel Károlynak, szól a történet, annyira ízlett a desszert, hogy Márai-palacsinta néven az étterem étlapjára is felvette. Máraiék emigrációja után, a Márai palacsintából Gundel palacsinta lett. Márai Sándor A Márai-Gundel palacsinta az elmúlt hetven évben igen sokat változott. A negyvenes, ötvenes években a már megtöltött palacsintákat a tálalás előtt még forró vajjal, serpenyőben (sütőben) is sütötték, majd a vaníliával ízesített csokoládémártást csak az utolsó pillanatban öntötték a forró palacsintára.
Az eredeti, Márai-Gundel palacsinta, ellentétben a ma hitelesnek gondolt változattal, még nem lángolt és igen határozott rum íze volt. Alig két évtized múltán, az ötvenes évek második felében, a Gundel palacsintát jellemző dió, rum, vanília, csokoládé és tejszínhab, egy másik nevezetes desszertben, a ma már sokféleképpen készített, ám ugyancsak a Gundel étteremben született somlói galuskában is felbukkan. Gundel Étterem a múltban Csíki Sándor♣
A vendéglő irányítását Károly Wampetics Ferenctől vette át 1910-ben. Az étterem a Gundel család irányítása alatt hazai és nemzetközi elismertségre tett szert. Lola receptje Az egyik legismertebb, Gundel nevet viselő fogás a Gundel-palacsinta. Ennek receptjét az anekdota szerint nem Gundel Károly találta ki, hanem Márai Sándor felesége, Matzner Ilona (Lola). Egy Gundelben szervezett összejövetelre készítették el Lola útmutatása szerint a különleges palacsintát, amelynek dióval megtöltött vékony tésztája hajtogatva, csokoládéöntettel meglocsolva került a tányérokra. A desszert sikerét látva Gundel Károly rögtön elkérte Lolától a palacsinta receptjét. Az édesség ezután egy jó ideig Márai-palacsintaként szerepelt az étlapon. Lola útmutatása szerint a különleges palacsinta dióval megtöltött vékony tésztája hajtogatva, csokoládéöntettel meglocsolva került a tányérokra Fotó: FLICKR Új névvel régi finomság A Márai család emigrációját követően, 1949-ben államosították a Gundel éttermet, ezért a Márai név az étlapon sem szerepelhetett többé.
2017. november 6. A dobostorta és a Gundel-palacsinta látványától is összefut a nyál a szánkban, és bármikor szemet hunyunk néhány pillanatra a diétánk felett, ha megkínálnak egy-egy szelettel. De vajon mi a története a leghíresebb magyar desszerteknek? Ennek jártunk utána! Dobostorta Ez a sokak által kedvelt sütemény több mint 100 éves múltra tekint vissza. Dobos C. József cukrászmester alkotása, aki először 1884-ben készítette el, majd a Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be, ahol többek között I. Erzsébet királyné is megkóstolta a finomságot. Dobos elmondása szerint olyan süteményt akart készíteni, ami sokáig eláll, ráadásul újdonság volt a korban az is, hogy vajkrémmel, nem pedig főzött krémmel készült. Gundel-palacsinta Ennek a híres és isteni palacsintának a receptjét sokan Gundel Károly étteremtulajdonos nevéhez kötik, holott eredetileg Márai-palacsintának hívták. S hogy miért? 1940-ben Márai Sándor író, költő és felesége, Matzner Lola Gundel Károly éttermében ünnepelték meg az író művéből készült színdarab premierjét.
A ledarált diót a cukorral, a tejszínnel, valamint a lereszelt citromhéjjal kever össze. Add hozzá a rumot és a mazsolát, majd a töltelékkel töltsd meg a palacsintákat, és hajtogasd őket össze. Ne tekerd, hanem hajtsd, ez adja a Gundel-palacsinta különlegességét! Végül készítsd el a csokiöntetet is. Elsőként vízgőz felett olvaszd fel az étcsokoládét. Forrald fel a tejet, keverd bele a rumot és a folyós csokit. A vajat a tojássárgákkal, valamint a kétféle cukorral keverd habosra. Szórd bele a kakaót, és addig kevergesd, míg sima masszát nem kapsz. Amikor a tejes-csokis massza kissé kihűlt, de még nem hideg, keverd hozzá a tojássárgás részt is. Kicsit tedd vissza a tűzhelyre, hogy rottyanjon egyet, majd öntsd nyakon a palacsintákat a finom mártással. Ünnepi sütemények Még több klasszikus receptért nézd végig gyűjteményünket! Képeinktől és receptjeinktől biztosan megjön a kedved a sütéshez. Cikkünk megírásában Rákóczi János Konyhaművészet című könyve segített, mely a Betűmetsző Kiadó gondozásában jelent meg.