Az ember fő vonása a félelem és az éhség. Ebben a színben új eszme nem születik, és Ádám álma véget ér. Lucifer abban a biztos tudatban ébreszti Ádámot, hogy célját elérte, és az ember önpusztítása be fog következni. XV. Szín: A harmadik szín pálmafás vidéke. Ádám felébredve borzongva gondol álmaira és öngyilkosságra készül, tette végrehajtásától Éva anyasága menti meg. Az úr kijelöli számukra a szerepeket: Ádámnak vállalnia kell a küzdelmet, és életének társa lesz Éva. A mű befejezése nem tragikus színezetű, szállóigével zárul: "Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál! " Jellemek: Ádám: Az optimizmus és a küzdeni vágyás képviselője A mindig szebbre és jobbra vágyó ember jelképe idealista, romantikus hős Madách hinni akarását jelképezi. Lucifer: A pesszimizmus és a tagadás képviselője Madách kételyeit képviseli Nem ismeri el a nagyság és az erély létezését. Éva: A tragédia során kiegyenlítő szerepet tölt be. Az ember tragediaja tartalom. Sokszínű, összetett személyiség Sajátos szerepköre nőiességében rejlik.
Az üres örömökből Péter apostol szava, a kereszténység, testvéri szeretet eszméje ragadja ki Ádámot. 7. szín: Konstantinápoly. Keresztes háborúk kora, keresztényi szeretet eltorzulása. Eretneküldözések. 8. szín: Prága. A hanyatló feudalizmus világa. A történelem és a világ dolgaitól elfordulva a tudomány elefántcsont tornyába vonul vissza Ádám. Ellentmondásos kor, ahol együtt élnek a középkor dogmái és a reneszánsz, valamint a reformáció gondolkodásmódja. 9. szín: Álom az álomban, a francia forradalom látomása. Ebben a színben a tömeg és a nagy egyéniség viszonyának ellentmondásosságáról gondolkodik Madách. Ettől a színtől kezdve Ádám már nem cselekvő hős, hanem szemlélő. 10. Kidolgozott Tételek: Madách Imre: Az ember tragédiája. Egyetlen szín, amelyből nem kiábrándul, hanem lelkesedés tölti el. 11. szín: London, Madách jelene, a szabad versenyes kapitalizmus kora. 12. szín: Utópisztikus szín, U alakú falanszter. 13. szín: Az Űr. 14. szín: Eszkimó jelenet. 15. szín: A paradicsomon kívüli pálmafás vidék. Az álom véget ért. A kiábrándult Ádám öngyilkosságot fontolgat, hogy megelőzze az emberiség végzetét.
1862-ben jelenik meg. Keletkezésének okai: Lelki-világnézeti válság, az emberi haladásért folytatott küzdelem értelmetlenségének élménye a mű forrása. Ezt egyéni csapások, személyes csalódások tovább mélyítették. ( családi tragédiái, felbomlott házassága és a nőben való csalódás) Világnézetét a 19. századi természettudományok tanításai is komorabbá tették. (Hegel dialektikája, koponya tan-frenológia, napkihűlés-elmélet) Kiábrándulás és hinni akarás belső vitája dúlt Madách lelkében, ezt fogalmazza meg drámai költeményében. Az ember tragédiája tête à modeler. Madách hinni akarását Ádám, kétségeit Lucifer testesíti meg. Az ember tragédiájában nem a történelmet akarta bemutatni, hanem azoknak az "uralkodó eszméknek" a sorsát és szerepét, amelyek kétségessé váltak az 50-es éveken. Legfőbb kérdései: – mi az emberi élet célja? – Mi a nagy eszmék jelentősége a történelemben? – milyen a férfi és a nő viszonya? – van-e emberi fejlődés, tökéletesedés? – az egyén és tömeg viszonya – mi a tudomány szerepe az emberiség életében? – a szabad akarat problémája.
Felesége, Éva sietve megy megmentésére, de már későn érkezik és a férfi meghal. A fáraót megragadja az asszony hű szerelme és kérésére felszabadítja a piramison dolgozó rabszolgákat. Eddigi tetteit csakis a dicsőség vezérelte, de ez most valami új volt. Lucifer megmutatja, mi lesz a fáraóból néhány év múlva. A látvány megrémiszti Évát, így mindent hátrahagyva Luciferrel utaznak tovább. Ádám felismeri eddigi tetteit és megfogalmazódik benne az egyenlőség gondolata. 5. Az ember tragédiája tête dans les. szín: Athén Miltiádész, vagyis Ádám harcba indul, hogy megvédje városát. Felesége, Éva és fia Kimón otthon maradtak. Távolléte alatt a nép fellázadt Miltiádész ellen és még azok sem állnak ki mellette, akiket jól tartott és barátainak hitt. Egyszer csak Lucifer érkezik és közli, hogy Miltiádész megtudta mit tervelnek ellene és visszajön. Feleségét és gyermekét el is akarták kapni rosszakarói, de ők elrejtőztek. Ádám sebesülten érkezik meg a csatából, a nép pedig tovább forrong. A sebesült hadvezérnek már nincs ereje kiállni igazáért, így lefejezik.
VIII. Szín: Prága 1., A tudomány alkonya, a bomló feudalizmus színe. Ádám, mint Kepler. Szemlélődő hős, nem lelkesedik, nem harcol semmiért. Az igazi tudományra a császári udvarnak nincs szüksége, így Ádám a tudományát jóslásokra felcseréli. A nyugalmat nem találja meg, így a kor mámorában egy szebb jövőről álmodik. IX. Szín: "Álom az álomban" A francia forradalom napjaiban járunk, ahol egyszerre vannak jelen a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi. Ádám, Dantonként ismét cselekvő hős lesz. Lelkesen küzd a hármas eszméért, a nép élére áll, a nép azonban ellene fordul, a halálát követeli. Ő azonban mégsem csalódik és lelkesülten ébred. X. Szín: Prága 2., Keplerként felébred álmából, és lelkesülten visszaemlékszik a francia forradalomra, hittel tekint a jövőbe és hű marad a forradalom eszméjéhez. Madách Imre: Az ember tragédiája - kidolgozott elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. XI. Szín: London, Madách jelenét mutatja be, egy vásári forgatagban a szabad versenyes kapitalizmus korában. Ádám munkásként jelenik meg. Ádám munkásruhában újból szemlélője az eszményinek hitt társadalomnak.
Elhatározza, hogy szabadságot ad a rabszolgáknak, felszabadítja őket, így megszületik a szabadság eszméje. V. Szín: Athén, Ádám Miltiádész, a perzsa háborúk győztes hadvezéreként jelenik meg. Ám csalódnia kell, mert a nép nem bizonyul méltónak a szabadságra és halálra ítéli szabadsága védelmezőjét. A hős vérpadra kerül és ez a szabadság eszme torzulásába kerül. VI. Szín: Róma, Ádám Sergiolus -ként jelenik meg. Ebben a színben nincs egy éltető eszme, az egyetlen cél az élet mértéktelen élvezete. (Hedonizmus) Ebből az élvezetből csak a döghalál (pestis) rémülete rázza fel. Az ember tragédiája - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Megjelenik Péter apostol, és az ő szavaival új eszme születik: A szeretet és a testvériség eszméje. VII. Szín: Középkor, Konstantinápoly (Bizánc). A korai kereszténység fővárosa. Ádám Tankréd lovagként jelenik meg. Harcol a kereszténység hitéért, őszintén hisz a szeretet és a testvériség eszméjében, de csalódik. A keresztény eszme embertelen fanatizmusba torkollik, vallásháborúk pusztítanak, elvakult szerzetesek egymást gyalázzák, így Ádám tudós szemlélődésbe menekül.