A Munka Törvénykönyve továbbá lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy a határozott idejű munkaviszonyt azonnali hatállyal indoklás nélkül felmondja. Ilyen esetben azonban a munkavállaló 12 havi távolléti díjra, vagy ha a határozott időből egy évnél rövidebb idő van hátra, akkor a hátralévő időnek megfelelő távolléti díjra jogosult. 8. Összefoglalás A határozott idejű munkaviszony létesítése tehát vonzó alternatíva lehet a munkáltató számára, hogy a munkaerő-igényét a működéséhez, pl. a kereslethez igazítsa. Érdemes ugyanakkor körültekintően eljárni, hiszen a határozott idejű munkaviszonynak is megvannak a buktatói, mint például a láncszerződések problematikája vagy a felmondás korlátozott lehetősége. [1] korábbi nevén Legfelsőbb Bíróság [2] lásd. BH 2000. 369 sz. eseti döntés [3] lásd. BH 1995. 319 sz. eseti döntés [4] lásd. BH 1999. 524 sz. eseti döntés [5] lásd. EH 1999. 136 sz. eseti döntés [6] lásd. Mfv. 10260/2018/5. precedensképes határozat Szeretne több hasznos információt kapni?
A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról. (2) A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. (3) Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az öt évet meghaladhatja. (4) A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges.
Ugyanakkor esetükben az 5 éves korlát nem érvényesül annyiban, hogy az engedély meghosszabbításakor az újabb határozott idő és a korábbi idő tartama együtt meghaladhatja az 5 évet. 5. Meg lehet hosszabbítani a határozott időt, avagy mi a helyzet a láncszerződésekkel? Mivel a határozott idő lejárta automatikusan megszünteti a munkaviszonyt és nem kell alkalmazni a felmondási idő vagy felmondás esetén az indokolás szabályait, vonzó alternatíva lehet a munkáltató számára, hogy határozatlan időtartamú munkaviszony helyett csak rövid időtartamra kötött határozott idejű jogviszonyok láncolatával foglalkoztassa a munkavállalót. A fentebb említett 5 éves korlát mellett a láncszerződéseknek van még egy korlátja, méghozzá, hogy határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges és ez nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. A Kúria több ügyben is foglalkozott a láncszerződések kérdésével és megállapította, hogy rendeltetésellenes joggyakorlást valósít meg, ha egy kb.
). Végül, meg kell jegyezni, hogy bár a határozatlan idejű munkaviszony munkáltatói felmondása valóban költségesebb, mint a határozott idő végével egyszerűen megszűnő határozott idejű munkaviszony lezárása, ugyanakkor a határozatlan idejű munkaviszony könnyebben mondható fel a munkavállaló magatartására alapozott okból, mint a határozott idejű. Utóbbi esetben ugyanis a munkáltatói felmondás lehetséges okai jóval korlátozottabbak, így magatartásbeli okra felmondásban nem, csak azonnali hatályú (rendkívüli) felmondásban lehet hivatkozni. Ez pedig adott esetben a határozatlan idejű munkaviszony alkalmazása mellett szólhat. Azt se felejtsük el, hogy határozatlan idejű munkaviszonyban sem jár végkielégítés, ha a munkáltatói felmondás oka a munkavállaló magatartása, vagy (nem egészségügyi) alkalmatlansága. Kapcsolódó cikkek 2022. július 5. A MASZSZ kemény minimálbér tárgyalásra készül Megdöbbentek a szakszervezetek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentésén, miszerint inflációs időkben az ár-bér spirál kialakulását a bérek visszafogásával kell megakadályozni.
A határozott idejű szerződések esetében tehát a feleknek ki kell kötni, hogy az eleve határozott időre szól, és hogy mikor lesz vége a jogviszonynak. Ez megtörténhet naptári időpont megadásával – például december 31-ig tart a foglalkoztatás –, vagy egy időtartam meghatározásával – például 12 hónap –, de az is előfordulhat, hogy egy konkrét célt vagy feltételt definiálnak, aminek teljesülésekor szűnik meg a jogviszony. Ez utóbbi lehetőséget például adott projektekre felvett munkatársaknál szokták alkalmazni. A projektek mellett jellemzően még helyettesítéseknél szoktak élni ezzel a lehetőséggel, amikor például szülési szabadságra megy egy kolléga, vagy hosszabb külföldi kiküldetésre, és a helyzet az, hogy ez a konstrukció igazából ilyen szituációkra ideális, a jogalkotó is elsősorban erre találta ki –, vázolta fel a helyzetet dr. Máriás Attila, a BDO Legal munkaügyi szakértője. A munkaadó szempontjából a határozott idejű szerződés egyik nagy előnye, hogy a lejáratkor nem kell megindokolni a felmondást, nem kell felmondási időt biztosítani, illetve végkielégítést fizetni, tudniillik nem megszüntetésre kerül a jogviszony valamelyik fél által, hanem megszűnik.
A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. Jellemző, hogy egy kismama helyettesítésére, távollétének idejére vesznek fel valakit határozott időre, vagy akár egy olyan projektre, ahol nagyjából tudják a projekt végét. Ilyenkor szükségesek olyan objektív mutatók, amelyek alátámasztják a határozott idő jogosságát. Állandóan hosszabbítgatni azonban nem lehet, főleg, ha ennek nincs objektív indoka, és az öt évet sem haladhatja meg a határozott időtartamok összes hossza. Ha határozott időre szóló szerződése van egy munkavállalónak, aki várandós lesz, érdemes előre tervezni, egyeztetni a munkáltatóval. Álláspontom szerint a munkáltató is lehet rugalmas, próbálhat segíteni, partner lenni abban az esetben, ha a munkaszerződése már nem élne a munkavállalónak, mikor a gyermek születik. Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, milyen esetben jár a csed és a gyed, illetve mi történik, ha a munkaszerződés a terhesség ideje alatt vagy a szülést követően a határozott időtartam lejárta miatt megszűnik!