A többjelentésű szavak Többjelentésű szón azokat a szavakat értjük, amelyeknek a hangalakjához két vagy akár több jelentés is társul. Ez azonban nem az egyetlen ismertetőjele a többjelentésű szavaknak. Többjelentésű szó például a zebra. Egyrészt a fekete-fehér csíkos állatot jelenti, másrészt pedig az úttesten található fehér csíkokat, amelyek azt jelzik, hogy hol van a gyalogátkelőhely. A két jelentés között egy kapcsolatot fedezhetünk fel. Ugyanis a zebrán mint állaton is megtalálhatók a fehér és fekete csíkok, és a zebrán mint gyalogátkelőhelyen is. Tehát a többjelentésű szavak másik ismertetőjele az, hogy a szó különböző jelentései között valamilyen összefüggés található. SzinonimaSzó - Szinonimák - Rokon értelmű szavak. Többjelentésű szó még például a levél, ami egyrészt a fák lombjain lévő zöld növényt jelenti, másrészt pedig a postás által hozott levelet. A jelentésbeli kapcsolat tehát itt is jelen van. További példák többjelentésű szavakra: körte: Ez a szó azért többjelentésű, mert egyrészt eszünkbe jut róla a sárga gyümölcs, másrészt pedig a világításra használt eszköz, amit a lámpába kell csavarni.
Ezek értelmetlen szavak, amiket nem használunk a magyar nyelvben. Ha kimondjuk a szavakat, akkor hangokat rakunk egymás mellé. Ezek a hangok az adott szó betűinek felelnek meg. A szavak eszerint lehetnek mély, magas és vegyes hangrendűek is. A SZAVAK JELENTÉSE. Egy szó hangrendje attól függ, hogy milyen magánhangzók szerepelnek benne. A mély hangrendű magánhangzók a következők: a, á, o, ó, u, ú A magas hangrendű szavak a következők: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű Ha egy szóban mély és magas hangrendű magánhangzó is szerepel, akkor azt vegyes hangrendűnek nevezzük. Nagymezo utca 44 12
Pl. : zebra, T szem, körte
Egyjelentésűnek tekintünk egy szóelemet akkor, ha az adott jel hangsora csak egy jelentést idézhet fel. Erre leginkább összetett szavaink körében és némely toldalék esetében találunk példát (ablakpárkány, -e birtokjel). Az egy hangalakkal több jelentést felidéző szóelemek két nagy csoportra oszlanak. Az egyik csoportba azokat soroljuk, amelyekben a két vagy több jelentés között nincs kapcsolat vagy az átlagos nyelvérzék nem érez összefüggést. Ilyenkor a különböző jelentésű jelek hangalakbeli azonossága általában véletlen (terem, vár, ég). Minden nyelv szavai betűkből állnak össze. Ha különféle betűket állítunk egymás mellé, akkor szavakat hozunk létre. Ahhoz, hogy értelmes szavakat alkossunk, a betűket is helyes sorrendben kell egymás mellé állítani. Nézzünk erre egy példát! Ellentétes jelentésű szavak. Ha azt írjuk le, hogy alma, akkor láthatjuk, hogy 4 betűből áll, amelyeket helyes sorrendben állítottunk egymás mellé, így kaptuk meg az alma szót, amely értelmes, és a kerek, piros gyümölcsöt jelenti. Ha ugyanezeket a betűket helytelen sorrendben állítottuk volna egymás mellé, akkor ez történt volna: laam, alam, amla stb.
Tartalom / 2. Szavak / 2. 5 Hangalak és jelentés 2. 5 Hangalak és jelentés A szó a beszéd építőeleme. Változatai a szótári szó és a szóalak (beszéd ill. mondatrész). Minden szónak van hangalakja és jelentése (szó = hangalak + jelentés). A hangalak azt jelenti, hogy milyen hangokból (betűkből) áll a szó. A jelentés az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor, az a gondolati tartalom, amit a hangalak hordoz. A szavak hangalakjuk és jelentésük közti viszony alapján többfélék lehetnek: Egyjelentésű szavak: egy hangalakhoz egy jelentés járul, a szó hangsora egyetlen jelentést idéz fel (pl. ajtó, asztal). Többjelentésű szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, és a jelentések között kapcsolat van. A jelentések közül az egyik az alapjelentés, amelyből származik a többi mellékjelentés (pl. Azonos értelmű szavak a falakon. toll, nyelv, körte). Azonos alakú szavak (homonimák): a szó hangalakjához két vagy több jelentés kapcsolódik, de a jelentések között semmilyen kapcsolat nincs. Az egyforma hangalakú szavak csupán véletlenül állnak ugyanazon betűkből (hangokból) (pl.