2010-ben Az év gyerekkönyve életműdíjjal jutalmazták. 2011-ben Budapest díszpolgára lett és Prima Primissima Díjat kapott. Csukás István Fotó: Polyák Attila - Origo 2014 januárjában a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be új mesejátékát, az Óriás nyomában címmel. 2014-ben Csukás István nevét viselő díjat alapított gyermekdarabok elismerésére Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója. 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, Összegyűjtött versek címmel jelent meg versválogatása, és a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért Szép Ernő-különdíjat kapott szintén 2015-ben. 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott. Abban az évben, 80. születésnapja alkalmából Kisújszálláson felavatták Pom Pom-szobrát. Bélyegre nyomták Süsüt A Süsü, a sárkány című bábfilmsorozat mesehőseiről készült alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta hétfőn. Csukás István – SZTE Klebelsberg Könyvtár blog. Hétfőn ünnepélyes keretek között mutatta be a Magyar Posta azt a bélyegblokkot, amire a Süsü, a sárkány című bábfilmsorozat mesehősei kerültek.
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas Csukás István 83 éves volt. "Csukás István 83 évesen itt hagyott bennünket és kicsit mindannyian úgy érezzük, mintha árvábbak lennénk nélküle" – írja hétfői Facebook-bejegyzésében az Újszínház. Az Origo 2019-ben készített nagyinterjút Csukás Istvánnal: Forradalmárok, ávósok és A Nagy Ho-ho-ho-horgász A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas író, költő több más legendás figurája mellett olyan mesealakok megalkotója, mint Mirr-Murr, a kandúr, Bagaméri, a fagylaltos, Gombóc Artúr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Írásait számtalan műfajban feldolgozták már, most annak apropóján idézi fel élete és pályafutása fontos epizódjait, hogy színpadi mű készült a már rajzfilmsorozatban is népszerűvé vált A Nagy Ho-ho-ho-horgász című történetéből. Meghalt Csukás István. Csukás István Kisújszálláson született, és ott járt általános iskolába is. A háború után jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis elfordult a zenétől.
Bár állatmese, de képzelt lényekről szól. Máshol ezt nem nagyon művelik, talán félnek, nem értik meg a gyerekek. Kipróbáltuk Sajdik Ferenccel, a gyerekek egyből megértették, a Radírpókot, az Órarugógerincű Felpattanót, a Lesbőltámadó Ruhaszárítókötelet…" – tette hozzá az író. Csukas istván érdekességek . 4. "Már készül az új verseskötetem az elmúlt 8-10 év terméséből. A nagy ho-ho-ho-horgászt is szeretném folytatni, de a minap adtam a veszprémi színháznak egy színdarabot, valamint a Játékszínnel is tárgyalok, ahol Süsüt és az Ágacskát is játsszák, szeretnének még egy mesét. Nincs időm ellustulni. " – nyilatkozta milliók kedvence. Ezt is ajánljuk: Öt érdekesség az íróról.
5. Süsü bár báb volt, nemcsak, hogy mozgatni tudta a szemeit, hanem még pislogni is tudott, ugye rémlik nektek is? Ehhez azonban egy igen speciális szerkezetre volt szükség, amit nem más, mint Kemény Henrik alkotott meg. 6. A Süsü történetében sokszor középpontban áll a tűzokádás, nagyon fontos eleme ez a mesének, és a készítés során is fontos elem volt. Olyannyira, hogy megesett, hogy emiatt szó szerint leégett Süsü feje, a báb pedig mehetett a javítóba. 7. Csukás istván érdekességek a kezdőlapon. Nem volt egyszerű történet a felvétel dolog, Süsüt megformázni, mármint a báb segítségével. Süsü hangját egyébként Bodrogi Gyula adta, a felvételeken pedig a legendás bábos, Kemény Henrik irányította Süsü fejét. A testét pedig még három ember cipelte a díszlet takarásában. 8. Ha már a megalkotásnál tartunk, akkor a szinkron felvételére is térjünk ki kicsit, ugyanis ez sem volt ám olyan egyszerű, hiszen nem egyszerre vették fel azt, hanem egyesével, így nagyon sokat kellett vágni, hogy valódi párbeszédek alakulhassanak ki. Mindenki felmondta a szerepét és rohant tovább.