Mint minden interdiszciplináris műnek, ennek a tanulmánykötetnek is hatalmas előnye, hogy közös látószöget teremtve közel hozza egymáshoz az érintett tudományágakat, lehetőséget adva eredményeik kölcsönös megismerésére és hasznosítására" – fogalmazott az MTA székházában megtartott díjátadó ünnepségen a művet méltató Buzási Enikő. Az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottságának tagja elmondta, hogy "a kötet a reformáció örökségének komplex bemutatására törekszik. Teszi ezt hét kérdéscsoport mentén, amelyek a magyarországi protestantizmus egyedi fejlődéstörténetével és felekezeti viszonyaival foglalkoznak. Rangos szakmai elismerést kapott az Ige-Idők kötet. " A művészettörténész laudációjában kiemelte, hogy a tanulmányok többek között a teológia, a liturgika, az egyháztörténelem, az építészettörténet, a művészettörténet, az oktatás, a politikai hagyomány és az eszmetörténet oldaláról is átfogó szellemi képet adnak a magyarországi reformációról, annak hatástörténetéről. A könyv megrendelhető a Martin Opitz Kiadó webáruházában.
A protestánsok és katolikusok, kurucok és labancok közötti különbségek soha nem tűntek el teljesen. Versengésük ugyanakkor meghatározó módon formálta az újkori Magyarország arculatát. Végeredményben a reformáció olyan hitbeli, vallási folyamatnak tekinthető, amely során kialakult az önmagáért, szűkebb és tágabb közösségéért felelősséget vállaló, önreflektált, modern ember lelkisége. A Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők kiállítása a magyarországi reformáció történetének folyton változó, összetett viszonyaival ismerteti meg látogatóját, aki egyedülálló, páratlan kincseket láthat, és részletes magyarázó szövegek segítségével tájékozódhat. Ige idk kiallitas love. Az erdélyi fejedelmek portréi, Huszár Gál énekeskönyve, amely a világon egyetlen példányban létezik, az Esterházy-gyűjtemény egyes darabjai, a 17. századi politikai röplapok, a 18. századi torvaji orgona mind e fél évezred szellemi és tárgyi lenyomatai. Bemutatásuk magyarországi és határon túli múzeumok, gyűjtemények és egyházközségek példamutató összefogásával valósult meg.
Az új egyházak ezért többnyire betöltötték a kiüresedett régi struktúrát. A nemesség támogatta vagy tolerálta az új közösségeket. A királyi udvar sem lépett fel ellenük, mivel az ország védelmét nem kockáztathatta azzal, hogy konfliktust vállal a többségében protestáns nemességgel. A hallgatólagos elfogadás lehetővé tette, hogy az ország lakossága a szétszabdalt középkori Magyar Királyság romjain a század végére többségében protestánssá váljon. Egyszerre jöttek létre közösségek a katolikus Habsburgok országrészében, a török hódoltságban, és az eleinte katolikus, majd lutheri szemléletű, még később református, aztán unitárius, illetve újra katolikus erdélyi fejedelmek országában. Szintén egyedülálló módon Erdélyben a radikális reformáció is intézményesült, és mérsékelt formában hivatalos felekezetté válhatott. A reformáció korának Magyarországán a török hódítás valóságát egy teljesen új és idegen kultúrával való sokkoló találkozást is fel kellett dolgozni. Parókia – Ige-idők. Az egyén és a közösség ismét szembesült azzal, hogy nemcsak a mulandóság, hanem a kiszámíthatatlanság is a mindennapok része.
Elhivatottan keresték az ország, a nemzet széthullásának okait és a túlélés, az újrakezdés, a felemelkedés lehetőségét. Az etnikailag mindig is sokszínű és története során soha sem egyvallású Magyarország a 16. század második felére a török hódítás és az ország három részre szakadása következtében politikailag szétesett. A török folyamatos és fenyegető jelenléte, az ebből fakadó együttműködési kényszer és a hatalmi vákuum együttesen szokatlan mértékű szólás- és vallásszabadsághoz vezetett, amelynek eredményeképpen a Kárpát-medence Európa felekezetileg egyik legszínesebb vidékévé vált. Ingyenes az Ige-Idők című kiállítás – kultúra.hu. Régiói, vármegyéi között alig találunk olyat, amelyik teljesen egységes maradt volna. A 16. századi reformáció és a magyarországi felekezeti kultúra hosszú távú megmaradásának fontos feltétele az volt, hogy az ország sorsát jobbítani igyekvők felekezeti és politikai ellentéteik ellenére egymással vitatkoztak, felvállalva ezzel a többféleképpen felfogott haza érdekeinek eltérő eszközökkel elgondolt szolgálatát.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A szimbolikus gesztussal minél több embert szeretnénk meghívni a reformáció magyarországi történetét több mint 400 műtárgyon keresztül bemutató kiállításra – fűzte hozzá. Ige idk kiallitas news. A miniszter kiemelte a tárlat anyagából a Károli-biblia első kiadásának egy példányát és a 16. században Wittenbergben tanult magyar diákok zászlaját is. A reformáció kezdetének 500. évfordulóját ünneplő emlékév részeként 1500 rendezvényt szerveztek szerte a Kárpát-medencében, műemlékek újultak meg és új emlékhelyeket alakítottak ki – mondta Balog Zoltán, aki kitért arra is: Luther Márton végrendeletének egyetlen, a budapesti Evangélikus Országos Múzeumban őrzött példánya jelenleg Wittenbergben látható. Varga Benedek, az intézmény főigazgatója hangsúlyozta: az eddig hatvanezer látogatót vonzó, áprilisban nyílt kiállítás ereje, hogy rámutat, milyen jelentős a protestantizmus hatása a magyar történelemben, művészetben, művelődésben, kultúrában és oktatásban.