Az ország déli határvidékén található egy gigantikus alkotás, ami a bolygónk második legmagasabb Mária-szobra az országban nyújtózkodik az ég felé. Hercegszántóé az öröm, hogy büszkélkedhet ezzel az impozáns és mindenekfelett kolosszális műalkotással. A szobrot 2008. október 13-án egy szentmise ünnepélyes keretei közt fel is szentelték. Hercegszántó látnivalók. Pontosan tíz méter és ötvenhárom centiméter. Kép: YouTube Mindössze négy méterrel marad le a nagytestvérétől, a legnagyobbtól, ami egyébként Chilében, Santiagóban található. Hercegszántó Mária-szobrát a település egykori gyermeke, az 1956-ban az USA-ba menekült Vöő Sándor álmodta meg, és emeltette fel, idős korában, hetvenhárom évesen. Az alkotó pedig Rigó István pécsi szobrászművész volt.
A polgármester beszámolt arról, hogy az adományozó által létrehozott alapítvány tulajdonába került az a másfél hektáros terület, ahol a szobrot felállították. A szobor ápolását, s az ott kialakítandó park gondozását is az alapítvány végzi, de számítanak további adományozókra is. A falu központjától két és fél kilométerre lévő Máriakert kegyhelyen állították fel a 10 méter 53 centiméter nagyságú alkotást, amit a Pécsett élő Rigó István szobrászművész két év alatt készített el. A Bábel Balázs érsek által celebrált szentmisén és a szoborszentelésen több mint ezren vettek részt. Mária szobor, Hercegszántó. A Mária-szobrot a település utolsó házától induló földúton lehet megközelíteni. A település pályázni szeretne a szilárd burkolatú út megépítéséhez szükséges forrásokra is, mert az útépítéshez szükséges 30-40 millió forintot önerőből nem tudják előteremteni. (MTI)
Az európai vallási kultúrában fontos szerepet játszanak a világ különféle pontjain található kegyhelyek és az ide induló zarándoklatok. Ezeken az utakon a hívők elcsendesedhetnek, erősíthetik Istenbe vetett hitüket, bizalmukat. Hercegszantoó mária szobor . A Szűz Mária-jelenések kiemelt jelentőségűek az egyház életében, hiszen a kereszténység legszentebb helyeiként tartják számon azokat a pontokat, ahol Mária megjelent. A beszámolók szerint a történelem során előfordult, hogy csak egy, de néha több - általában katolikus - hívő is megtapasztalhatta Mária jelenlétét. Bár az európai vallási kultúrában a karácsony elsősorban a kis Jézusról szól, érdemes a Szentanyáról is megemlékeznünk, hiszen élete szinte egybefonódik Jézus Krisztuséval. Arról, hogy a jelenések hitelesek-e, nem a pápa, hanem a területi püspök dönt, és egyben ő is vizsgálja ki a szóban forgó esetet. Ott, ahol az egyház hitelesítette a jelenést, Mária-kegyhelyet állítottak kápolna, bazilika formájában, míg másutt napjainkban is búcsúünnepet szentelnek a Szűzanya tiszteletére.
Az egyik Erdei Matild története. 1913-ban a falut bemutató könyvecske szerint Urbánéknak megjelent a Szűzanya a forrásnál. Környékünk – Bácsszentygörgy hivatalos honlapja. A csobánkai, 19 éves leány a pilisszentkereszti Szentkútnál csodálatos módon meggyógyult súlyos bénulásából, és felállt a kerekesszékből. Egy másik történet szerint egy vak kisgyerek a kereszt felé nézett, és imádkozás közben hirtelen meglátott egy fehér galambot – amely maga, Szűz Mária volt fehér galamb képében -, és attól a pillanattól kezdve újra látott a fiú. Az biztos, hogy a környéken élők gyakran látogatnak a Szentkúthoz és a kis kék kápolnához, ez látszik a rendezettségén, és persze mondják is a faluban, hogy sokan onnan hordanak vizet. A vak huszár csodás gyógyulása - Vasvár (Vas megye) A Vas megyei kisváros északi részén, egy bükkös erdőben található az a szent forrás, ahol a feljegyzések szerint 1860-ban mosakodott meg egy megvakult huszár, Horváth Ferenc, aki visszanyerte szeme világát. Hálából Vasváron kápolnát építtetett, és a huszár maga is remete lett.
A huszárkapitányt a helyiek később Szent Ferencnek nevezték el. Később ugyan megházasodott, de élete végéig gondját viselte a Szentkútnak és a zarándokoknak. Horváth Ferenc példája nyomán a szentkúti forrás vizéről úgy tartották, meggyógyítja a szembetegeket. Ezért is indult el a forráshoz a búcsújárás, ma is sok ezer zarándok keresi fel. A vasvári forrás másik legendája szerint a török elől menekülő domonkos szerzetesek a város melletti erdőben, egy öreg fa odvában rejtették el kedves Mária-képüket. A török idők után visszatérve a fát ugyan megtalálták, de kép nem volt benne. Miután kivágták a fát, helyén forrás fakadt, melynek vizében látni vélték Mária képét. A hagyomány szerint a zarándokok azért jönnek a Szentkúthoz, hogy a forrás vizében meglássák Máriát. Címlapkép: Getty Images
A máriakerti búcsú idén szeptember 12-én, vasárnap lesz, délután 3-kor Német László nagybecskereki püspök misézik. Infó Hol van? : Az 51-es úton Baja felől érkezve, az útkereszteződésnél tábla jelzi, hogy balra kell fordulni. Nyitva: Zarándokcsoportok és turisták bármilyen időpontban felkereshetik. Árak: Belépődíj nincs. Gyermekek: Szüleikkel felkereshetik, számukra külön program még nincs. Mozgássérültek: Száraz időben felkereshetik, a kegyhelyhez kb. 800 méter földút vezet, amely esőben nehezen járható. (Várható, hogy pályázati pénzből szilárd út épül a közeljövőben. )