Forrásokban, vízfolyásokban gazdag. Nagy átlagmagassága miatt gyakran tartós hótakaró fedi, így téli sportolásra is alkalmas. Legmagasabb pontja a Csóványos (939 m). A Vác melletti Naszály (652 m) mészkőröge már a Dél-Cserhát részeként néz le a Dunára, értékes kövét Vácott dolgozzák fel. Félszigetszerűen nyúlik be az Alföld síkságába a Gödöllői-dombság, amelyet túlnyomórészt lösz és homokos üledékek borítanak. A lösztakaró Isaszeg, Kerepes és Pécel vidékén a legvastagabb, a futóhomok Mogyoród és Fót, valamint Csömör és Kistarcsa között borít még ma is jelentős területeket. A dombság csak néhány helyen emelkedik 300 méter fölé. Legmagasabb pontja a Margita-hegy (345 m) Gödöllő és Veresegyház között. Fótnál különálló hegyrögök emelkednek: a Magastető, a Kőhegy és az irodalomtörténetbe került Somlyó, amelyen a Fóti dalt írta Vörösmarty Mihály. Budapest és környéke térkép | Hurrá Nyaralunk Utazási iroda. A Margita-hegy aljában eredő Rákos-patak Isaszegen és Pécelen át éri el a Rákos-vidéket, mely szinte félkaréjban öleli körül a pesti belső kerületeket.
Délkeleti peremét a Törökbálint és Biatorbágy között elterülő dombvidék erdős hegyhátai, az Iharos (333 m) és a Kőhegy (302 m) alkotják. A Dunakanyar festői tájaitól elválaszthatatlan a Pilis és a Visegrádi-hegység. A Pilis a Dunántúli-középhegység legmagasabb része, szinte "záróköve" annak a dolomit- és mészkővonulatnak, amely északkelet-délnyugati irányban átszeli a Dunántúl területét. A két hegység két táj képviselője. A Visegrádi-hegység vulkáni alakzatai, vadregényes szurdokvölgyei különböznek a Pilis dolomitból és mészkőből felépített formáitól. Ez az ellentét legszembetűnőbb a két hegység között Pomáz, Pilisszentkereszt, Pilisszentlélek irányában határt húzó törésvonalban. A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja a híres, szép kilátást nyújtó Dobogókő (700 m). A Pilis hegység meredek szirtjei közül a legjobban a Pilis-tető emelkedik ki, 757 m-es csúcsa egyben a Dunántúli-középhegységnek is "tetőpontja". A hegység növényzete általában zárt erdő, de sok a virágos rét és tisztás is. A magasabb hegyek erdeit bükkösök alkotják, az alacsonyabb lejtőket pedig gyertyános tölgyesek.
A Szabadság-hegy folytatásának is tekinthető Csiki-hegyek vadregényes dolomitsziklái a főváros melletti Budaörs festői kulisszái. Ahogy távolodunk a Dunától, a csúcsok egyre magasabbak (Nagy-Szénás: 551 m). A hegyek Dunára lefutó lábánál természetes hőforrások fakadnak. Budapesten, a Rózsadomb aljában eredőek táplálják a Császár-, a Lukács- és a Király-fürdőt, a Gellért-hegyiek a Rác-, a Rudas- és a Gellért-fürdőt. Az északabbra eredő - csillaghegyi, római- és pünkösdfürdői - források vize már langyosabb, és inkább a fürdést szolgálják, mint a gyógyulást. A Zsámbéki-medence egykor mocsaras, nádasokkal teli lapály volt, legelőkkel, rétekkel, halastavakkal. A medence vizeit ma a Tinnye környékén eredő Töki-patak vezeti le. Felduzzasztott vize Bia határában egy kb. 83 hektár nagyságú halastavat (Biai-tó) alkot. Onnan nevét megváltoztatva, Biai-patak néven folyik tovább, majd a fővárostól délre Benta-patakként éri el a Dunát. A medencét északról a Budai-hegységhez tartozó Nagy-Szénás, továbbá a hegység legnagyobb kiterjedésű, legmagasabb hegye, a Nagy-Kopasz (558 m), valamint a Fekete-hegyek (466-493 m) határolják.