a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról 1 2021. 01. 02. 1–76. § 2 77. § Ez a törvény 2021. január 1. napján lép hatályba. 78.
Az Országgyűlés várhatóan még idén elfogadja az új polgári perrendtartásról szóló törvényt. Ismerje meg az új szabályokat! Az új Pp. a tervek szerint 2018. január 1-jén lép hatályba. Az ezt követően induló perekben már az új törvényi előírásokat kell alkalmazni. Hatalmas joganyagról van szó, jelentős változásokkal.
2021. 01. 11. - 12:45 Jelentős mértékben módosította a polgári eljárások szabályait a 2021. január 1. napján hatályba lépett, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény, amelyet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A bíróságok és más jogalkalmazók jelzései alapján készült törvénymódosítás célja a polgári peres eljárások egyszerűsítése, a bírósághoz fordulás megkönnyítése. A jogi képviselő nélkül eljáró felek vonatkozásában a legfontosabb változás, hogy 2021. napjától részükre nem kötelező, hogy a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratot, valamint az írásbeli ellenkérelmet kizárólag az erre rendszeresített nyomtatványon nyújtsák be. Az erre rendszeresített nyomtatványok továbbra is a fél rendelkezésére állnak, azok használata azonban nem kötelező. Egyszerűsödnek a keresetlevél, valamint az írásbeli ellenkérelem benyújtásának feltételei is. Példaként említhető, hogy a keresetlevél érdemi részét érintően, a határozott kérelemhez elegendő, ha a felperes megjelöli azt, hogy milyen döntést kér a bíróságtól.
Kis mértékben növelik a törvényszék hatáskörébe tartozó perek körét, így optimálisan alakul majd a járásbírósági és a törvényszéki hatáskörbe tartozó perek megoszlása. Sebián-Petrovszki László, a DK képviselője szerint a javaslat negatívumokat is tartalmaz az állampolgárokra nézve: például az indokolás szerint könnyebbé válna azon bontóperek lezárása, ahol semmiben nincs közös megegyezés, az előterjesztésből azonban nem olvasható ki, mi könnyítené ezt. Azt a módosítást is kifogásolta, amely szerint hatálytalan az a nyilatkozat, amelyet csak akkor tehetne az érintett, ha erre bírói felhívás kötelezi. Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka szerint az új perrendtartási törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az ügyfelek, az ügyvédek és a bírák számára is rosszabb, mint az 1952-ben elfogadott régi jogszabály. Megjegyezte: ezzel nem azt akarja mondani, hogy a Rákosi-kor jogalkotói jobb törvényt tudtak létrehozni, hiszen folyamatosan változott a szöveg, így 2016-ra szinte 100 százalékban kicserélődtek a szabályok.
A Véleményből ugyanis kiderült, hogy gyakran vezetett a keresetlevél visszautasításához, hogy a bíróság nem találta határozottnak, pontosnak a kereseti kérelmet vagy a felperes jogi érvelését nem tartotta eléggé meggyőzőnek, a keresetet következetlennek tekintette vagy a felperes tényállításait kevésnek vagy nem relevánsnak minősítette. A keresetlevél záró részét érinti a Pp. Novella keresetlevelet érintő módosításainak jelentős része. A módosítás értelmében a Pp. § (3) bekezdés a) pontjában a pertárgyérték meghatározásakor elegendő a figyelembe vett tényeket megjelölni, ha pedig a pertárgyérték nem meghatározható, akkor csak erre kell hivatkozni, de nem kell megjelölni a vonatkozó jogszabályhelyet. Így egyszerűsíti a Pp. Novella a bíróság hatáskörének, illetékességének előadására vonatkozó rendelkezéseket is. A keresetlevél záró részében legjelentősebben a 170. § (3) bekezdés d) pontja módosul: a jövőben csak a közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adat hiányában kell megadni a nem természetes személy fél perbeli jogképességét alátámasztó adatokat.