Jöjjön Ady Endre szerelmes versei összeállításunk. Ady Endre: Szakits, feledj! Ha van lelked a szakitáshoz, Ha van erőd a feledéshez: Szakíts, feledj! … Úgysem volt az szerelmi mámor, Csak egy szeszély, mit szít a távol. – Isten veled! … Bolondság volt ez is, mint minden, Silányság volt ez is, mint minden, Álom csupán… S én, aki mindent elvesztettem, Hogy' rohantam e lehetetlen Álom után! … Befejeztük kis regényünket, Bevégeztem már minden álmom: Hogy ki vagyok, tudod Te, édes S ha van erőd a feledéshez, Ady Endre: Búcsú Siker-asszonytól Ady Endre: Az alvó királyleány Ady Endre – A mi násznagyunk Ady Endre: A türelem bilincse Ady Endre – Be szépre-nőttél bennem Be nagyra-nőttél, Be szépre-nőttél bennem, Én kidacolt, drága szerelmem. Elfojtanálak, Ha enyhe volna multam, De bűnöztem, de nem tanultam. Sorsom fokára Szerelmes íbisz-pelyhek Most már fészket-kérőn cipelnek. Ady endre szerelmes versek. Be jó dacolni, Be jó a cifra bánat, Be jó bolondulni utánad. Ady Endre – Valaki, valaki emleget Ady Endre: Szép voltál volna Ady Endre: Imádság a csalásért Ady Endre: Holnap is így Ady Endre: Az angyaloknál becsületesebben Ady Endre: Levél a sorsomhoz Gyűlöllek, vágylak S hévvel kivánlak Sorsom: hogy: teljesedj be végre S mert csupa bánat, Ha durcásan nézek az Égre.
Ady Endre A fekete zongora (Hungarian) Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szivemnek vére Kiömlik az ő ütemére. Source of the quotation The black piano (English) Crazy strings: they neigh, and boom and whine. Szerelmes versek. Away with you, unless you have some wine! This is the black piano! The blind tickler - tears into the keys These are life's bitter melodies. This is the black piano. My buzzing head, my tearful eyes, The wake of my wrestling desires, all this, all this: the black piano. My drunk, crazy heart pumps my blood Beating in time with the throbbing flood this is the black piano. Makkai, Adam Párisban járt az ősz (Hungarian) Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok.
Kacagtok, fitymáltok, míg mellettetek elbotorkálok... Honnan is tudnátok, hogy ez a sápadt, lomha, vézna ifjú egy száműzött királyfi?..... voltam én! Rongyos cipőjű, foltozott könyökű, hatalmas királyfi. Rózsás volt az arcom, ragyogó fekete a két nagy szemem, hullámmal csapódott fehér homlokomra fekete hajam... S a trón, a trón! Hatalmas aranytrón ragyogott felém. Nagy volt birodalmam, csodásan mesés nagy. A szívem, a szívem... Az volt a legtelibb szív minden szívek között... Királynője is volt! Megálljatok... ott tanítottam a kis szobában, aztán bealkonyult, szomorú voltam volt nagyon. Künn kigyúltak, a lámpák s az én nagy szemeim belemeredtek az emberes utcába. Mellettem a leckéjét darálta a fiú, kiért négy forintot fizettek nekem... Aztán nagyon keserűnek éreztem a szívemet.... Ady Endre legszebb versei - íme 10 csodálatos költemény Adytól. Sohase fognak az én szemeim úgy eltévedni, mint akkor. Sohase fog az szívem olyan keserű lenni, mint akkor. Sohase látom meg én többé Melaniet, ki nénje azon fiúnak, kiért négy forintot fizettek nekem... És nem tudom őt elbeszélni nektek.
Hogy ott ültek a rózsák bokra alatt, csak néztem őket. Tudtam, hogy ők tiszták, és áhitottam fehér kezüket megcsókolni..... éjjelen még nagyobb volt fejemben és szívemben a mámor... És szomjas voltam tiszta kezek csókolására, és reszketve gondoltam Erzsire és Margitra. Égett az ajkam, szorult a torkom. Szerettem volna belekiáltani az éjszakába, hogy én egy tiszta leányt szeretek. : Erzsit vagy Margitot... Így jött előmbe boros pohárral az ifjú, ki szintén ott ült velünk a padon; a rózsák bokra alatt. Lázasan, susogva kérdeztem tőle: - Te is szeretsz? - Igen... - Tiszta lányt? Súgva szólt: - Erzsit... S én leborultam az ifjú vállára... Lázban égve nyögtem: Szeretem én is! Én is!... A tisztát, a szentet, Margitot... Margit és Erzsi... Jaj, Melanie is jön, Ne csókolj, Miriám, hallod: ugat, Beszélek véle, beszélek róla, Ne csókolj, Miriám, hallod: ugat, Ő volt az én királynőm... Hogy unottan köszöngetek nektek az utcán, ismerős idegenek, mit gondoltok rólam?... Sápadt vagyok, nehéz járású, alázatos... Mit gondoltok rólam?...
Már ránk szakadt a bús, vak este. Én nyöszörögtem. A habok Az üzenetet egyre hozták: Várunk. Van-e már aranyod? Zúgtak a habok, a habok. És összecsaptunk. Rengett a part, Husába vájtam kezemet, Téptem, cibáltam. Mindhiába. Aranya csörgött. Nevetett. Nem mehetek, nem mehetek. Ezer este múlt ezer estre, A vérem hull, hull, egyre hull, Messziről hívnak, szólongatnak És mi csak csatázunk vadul: Én s a disznófejű Nagyúr. Ady Endre: Intés az őrzőkhöz Imádság a háború után Ady Endre – A föl-földobott kő Ady Endre: Az Úr érkezése Ady Endre – Imádság háború után Ady Endre: Az anyám és én Sírni, sírni, sírni Ady Endre: Sírni, sírni, sírni Ady Endre: Párizsban járt az ősz Ady Endre: Szent Margit legendája Kimaradt a kedvenc versed Ady Endrétől? Írd meg kommentben! Hirdetés