Összességében elmondható, hogy az oltás után jelentkező cikluszavarok többsége átmeneti. Amennyiben hosszabb ideje fennálló menstruációs zavart tapasztalsz, mindenképp fordulj nőgyógyászhoz! Az oltás után jelentkező esetleges mellékhatások bejelentésével kapcsolatos információk az alábbi linken elérhetőek: Felhasznált irodalmak:
Ez általában 40-45 éves korra tehető, amikor rendszertelenebbé válik a havi vérzés. Szervi problémák – főleg a petefészket és a méhet érintő elváltozások lehetnek hatással a vérzésre, de egyik fontos hormontermelő szervünk, a pajzsmirigy rendellessége is okozhat vérzészavart. Forrás: Shutterstock/Puzzlepix Mit tehetünk ellene? Vezessünk menstruációs naptárat, ami nemcsak az orvosunknak fontos, hanem magunknak is. Így tudjuk majd pontosan visszakövetni, hogy mikor mennyit késett a havi vérzés, és összefüggéseket is megállapíthatunk belőle. Néhány dolog, amitől késik a menstruáció - Hírek - InfoBeteg.hu. Figyeljünk oda a kiegyensúlyozott étkezésre Látogassuk meg rendszeresen a nőgyógyászunkat az esetleges szervi bajok kiszűrése, megelőzése érdekében. Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
A COVID-19 elleni oltások klinikai vizsgálatai során – kivéve a Sinopharm oltóanyag esetén – a menstruációs ciklust érintő mellékhatásokat nem sikerült azonosítani. A szakemberek az oltások működése alapján egyelőre nem tudtak olyan mechanizmust igazolni, mely megmagyarázná ezeket az eseményeket, ezért ezek tisztázására további vizsgálatok szükségesek. A Sinopharm oltóanyag nagyon ritka mellékhatásai között azonban megemlítik a menstruációs ciklus rendellenességeit. A védőoltás számos módon képes megváltoztatni a menstruációs ciklust. Késik, kimarad, de biztosan nem vagy terhes? Így játszhat szerepet a túlsúly a menstruációban - Fogyókúra | Femina. A feltételezések szerint az egyik lehetőség az, hogy az akut stressz – fokozott kortizol és epinefrin / noradrenalin stressz hormon felszabadulás -stimulálja a mellékveséket, mely különböző hormonokat – például dehidroepiandroszteront (DHEA) – termel, melyek átalakíthatóak ösztrogénekké. A fokozott ösztrogénhatás az emlőfájdalom mellett a méhnyálkahártya megvastagodását okozza, melynek bővebb, darabos vérzés lehet az eredménye. Lehetséges, hogy az immunváltozások is összefüggnek a menstruációs ciklus megváltozásával, de ennek kiderítése további vizsgálatokat igényel.
Nem feltétlenül a COVID-19 oltás a felelős. Az egyik leggyakoribb probléma, ami miatt a páciensek nőgyógyászhoz fordulnak, az a menstruációs ciklusban tapasztalt zavar, valamint a vérzés különböző eltérései. Tehát az oltástól eltérő okok miatt is jelentkezhet menstruációs rendellenesség életkortól függetlenül, így amennyiben az oltást követő 1-2 ciklusban nem rendeződik, vagy nagyobb, erős mennyiségű vérzés jelentkezik, mindenképpen tanácsos nőgyógyász felkeresése. A vérzés mennyisége átlagosan 30-50 ml egy menstruáció alatt, melynek a döntő része az első 3 napon távozik. 80 ml-nél több vérzést már kórosnak tekintünk. A vérzés erősnek számít, ha óránként vagy annál gyakrabban betétet/tampont kell cserélni. A védőoltások és a menstruációs zavarok közti lehetséges kapcsolat. A COVID-19 elleni védőoltások mellett évtizedekkel korábban a Rubeola elleni védőoltással, a HPV elleni vakcinával, valamint az influenza elleni oltásokkal kapcsolatban is jegyeztek fel menstruációs cikluszavarokat, melyek átmenetiek voltak.