A megszületett költségvetés azonban nemcsak a turista egyesület, hanem Budapest anyagi lehetőségeit is meghaladta; a legszerényebb megoldás is jóval felülmúlta a természetjárók vagyonát. Halmos Károly polgármester jó ismerőse volt Glück Frigyes szállodatulajdonos, aki nem hagyta feledésbe merülni a terveket. Glück rendezőbizottsági tagja volt az 1902-ben Budapesten megtartott nemzetközi szállodáskongresszusnak. János-hegyi kilátó és a libegő. A rendezvényt követően – mely során a résztvevők a János-hegyi fa kilátóhoz is elsétáltak – a szállodatulajdonosok ipartestülete húszezer forintot ajánlott fel egy új kőből épített kilátóhoz. A felajánlásokat a polgármesteri hivatal 1904-ben kiegészítette a szükséges összegre, így nekiláthattak a régi álom valóra váltásához. A kilátó tervezésére pályázatot akartak kiírni, bírálóként pedig Schulek Frigyesre gondoltak, aki ebben az időben a Műegyetem középkori építészeti tanszékét vezette. Valójában az általa tervezett épületekhez hasonlót láttak volna szívesen a János-hegy tetején is.
- János-hegyi Erzsébet kilátó - Hetedhétország
- Xantus János Gömbkilátó az Év Kilátója
János-Hegyi Erzsébet Kilátó - Hetedhétország&Nbsp;
A rendezvény nyereségét, 10 ezer koronát a Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata - amelynek olyan, máig ismert nevű tagjai voltak, mint Gundel János és Gerbaud Emil - az új kilátó építésére ajánlották fel. Olyan is volt, hogy egy neve elhallgatását kérő svájci szállodatulajdonos látva a lenyűgöző panorámát, rögtön 1000 koronát ajánlott fel az Erzsébet királyné emlékére építendő kilátó céljára. A bejárattal szemközti tábla az Erzsébet-kilátóban Fotó: Lévai Zsuzsa, funiQ
1904-re gyűlt össze az a 100 ezer korona a gyűjtésből és a főváros pénzéből, amivel belekezdhettek a vállalkozásba. János-hegyi Erzsébet kilátó - Hetedhétország . Ekkor kérték fel Schulek Frigyest, a Halászbástya tervezőjét, hogy módosítsa Klunzinger Pál terveit. Az eredeti elképzelés szerinti csúcsos tető helyett Schulek plusz két emeletet tervezett, és ekkor kapta az épület jellegzetes neoromán stílusjegyeit is, ami így nem véletlenül hasonlít tervezője legismertebb művére, a Halászbástyára. A faemelvény bontása után 1908. június 12-én indult be a tényleges kivitelezés.
Xantus János Gömbkilátó Az Év Kilátója
Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységhez tartozó, kupola alakú János-hegy tetején magasodik az Erzsébet-kilátó. A népszerű kiránduló hely 527 méteres tengerszint feletti magasságon található, de akár kisebb túrával is elérhető. A 100 lépcső megmászásának jutalma a gyönyörű panoráma Budapestre, a Hármashatár-hegyre és a Pilisre. A múlt héten írtam, hogy 2020 június 13-tól ismét közlekedik a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, amelynek minden állomásáról rövidebb-hosszabb sétával eljuthatunk a 110 éves kilátóhoz. Erzsébet-kilátó története
A János-hegy már a 19. században is kedvelt kirándulóhely volt. A legenda szerint tiszta időben a Magas-Tátra csúcsait is látni lehetett. Jánoshegyi kilátó. Mások szerint Pozsonyig húzódott a látótér, ezért is nevezték el Pozsonyi-hegynek az 1847-es parcellázásoknál. Leghíresebb látogatója Erzsébet királyné volt. 1882-ben többször is ellátogatott a főváros legmagasabb pontjára, ahol egy fából épült, alacsony kilátóból élvezhette a páratlan panorámát. Emléke előtt tisztelegve 1902-ben a szállodatulajdonosok ipartestülete húszezer koronát ajánlott fel egy új, kőből épített kilátó építéséhez.
A szállítás komoly problémákkal járt, ugyanis a járművekkel legfeljebb a mai Libegő felső állomásáig lehetett feljutni, a csúcsra csak gyalogút vezetett. Ennek a szintkülönbségnek az áthidalására egy kisvasutat kellett építeni, a kocsikat egy benzinmotor húzta fel a torony magasföldszintjéig. A pálya körbefutott az alapzat körül, így a dunaharaszti, pilisborosjenői és budakalászi mészkőtömböket bármelyik oldalra el tudták juttatni. Külön problémát jelentett a vízellátás. Az Eötvös úti víztornyot a Svábhegyen csak 1912-ben adták át, ezért ideiglenes vízvezetéket kellett építeni erre az időre. János hegy kilátó. Az 1910-es megnyitó után a környéket fokozatosan rendezték. 1923-ban készült el a közvilágítással ellátott út a Normafától a kilátóig. Ugyanebben az évben készült a kilátó közelében az erdőőri lak, ahova az addig a legalsó szinten élő kilátóőrt átköltöztették. Erre azért volt szükség, mert több panasz érkezett, hogy állandóan ételszag van a kilátóban, és hogy az őr tűzhelyéről a legfelső szintre kivezető kéményből kiáramló füst miatt sokszor nem élvezhető a kilátás.