Ha elvégezted az általános iskolát, ismerősen cseng majd Pató Pál neve, akiről Petőfi Sándor 1847-ben verset írt. Azt azonban nem biztos, hogy tudtad, hogy a lusta úr tényleg létezett, olyannyira, hogy ma van halálának 160. évfordulója. A fenti képeken láthatod, milyen volt Pató Pál, akiről nemcsak rajz, de még szobor is készült, sőt, ma is működő pártot neveztek el róla. Íme, néhány alig ismert érdekesség Petőfi költeményének hőséről! Ej, ráérünk arra még! Nemcsak az irodalomórán, de hétköznapi beszélgetések során is hallhattad Pató Pál nevét, hiszen az összeforrt a lustasággal és a halogatással. Petőfi Sándor Pató Pál úr című versének címszereplője ugyanis minden tennivalót egy jellegzetes mondattal intézett el: "Ej, ráérünk arra még! " Ez mára szállóigévé nőtte ki magát, azt azonban kevesen tudják, hogy a költő egy valós személyről mintázta alakját. Pató Pál - eredetileg valószínűleg Pathóként írta a nevét - egy magyar kisnemes volt, aki Esztergom vármegye alszolgabírójaként és Szőgyén község jegyzőként dolgozott.
2017. nov 26. Éppen 170 évvel ezelőtt 1847. novemberében írt Petőfi Sándor a lustaság, a magyar nemtörődömség megtestesült alakjáról a nemesi Pathó Pál úrról. Ideidézem: PATÓ PÁL ÚR Mint elátkozott királyfi Túl az Óperencián, Él magában falujában Pató Pál úr mogorván. Be más lenne itt az élet, Ha egy ifjú feleség... Közbevágott Pató Pál úr: "Ej, ráérünk arra még! " Roskadófélben van a ház, Hámlik le a vakolat, S a szél egy darab födéllel Már tudj' isten hol szalad; Javítsuk ki, mert maholnap Pallásról néz be az ég... Közbevágott Pató Pál úr: "Ej, ráérünk arra még! " Puszta a kert, e helyett a Szántóföld szépen virít, Termi bőven a pipacsnak Mindenféle nemeit. Mit henyél az a sok béres? Mit henyélnek az ekék?... Közbevágott Pató Pál úr: "Ej, ráérünk arra még! " Hát a mente, hát a nadrág, Ugy megritkult, olyan ó, Hogy szunyoghálónak is már Csak szükségből volna jó; Híni kell csak a szabót, a Posztó meg van véve rég... Közbevágott Pató Pál úr: "Ej, ráérünk arra még! " Életét így tengi által; Bár apái nékie Mindent oly bőven hagyának, Soha sincsen semmije.
A vers nemcsak a nemesi réteg, hanem a magyar mentalitás görbe tükre is. Az, hogy a magyar nemes milyen, Petőfi számos versének témája lett. A Pató Pál úr ban még csak egy hibát, egy emberi gyarlóságot figuráz ki, de későbbi hírhedt versében, A magyar nemes címűben ennél sokkal tovább megy, s a magyar nemesség teljes bűnlajstromát pontokba szedve közreadja. Sajnos a torzító tükör, amit a nemesség elé tartott, a valóságot mutatta. Nem vádolhatjuk Petőfit túlzással, a nemesi osztállyal szembeni előítélettel vagy elfogultsággal: azt verselte meg, amit látott, az igazat. Valóban többségben voltak akkoriban a Pató Pál urak, ha az igazi Pathó Pál nem is tartozott közéjük… Oldalak: 1 2
sanszi66 2016. október 27. 20:28 Nagyon jó lett. Szívvel olvastam. Sanyi Paga (szerző) 2016. február 3. 11:09 @ kistenkes: Kedves Frici! Köszönöm a hozzászólásodat és a szívet is! János Paga (szerző) 2016. 11:08 @ Szinci: Kedves Szinci! Köszönöm a jó tanácsot, és a gratulációt! Remélem, még időben vagyok és ''be tudom hozni'' a Pató Pál úr miatti lemaradást! Szeretettel:János Szinci 2016. 10:36 Kedves János! Azt hiszem a ''Pató Pál úr''sok emberben benne van:-) Az idő rohan, és így a vége felé lehet majd kapkodni. De látom időben rájöttél nem érdemes halogatni a dolgokat. Nagyszerű versedhez szeretettel gratulálok egy szivecskével. Szinci kistenkes 2016. 04:38 Remek felismerés, nincs olyan kor, amikor késő lenne a fordulat Gratulálok ♥ Frici Paga (szerző) 2016. január 31. 20:10 @ gypodor: Kedves Gyuri! Köszönöm éleslátásodról tanúskodó, pozitív megjegyzésedet! Szeretettel:János gypodor 2016. 19:43 Remek vers! Jó a kettős téma! Szívvel gratulálok. Gyuri Paga (szerző) 2016. január 30. 17:14 @ DJ: Kedves Joli!
(Hozzáférés: 2015. május 11. ) Származása [ szerkesztés] Pató Pál családfája [1] nemes Pató Péter Pál, (Muzsla, 1795. jún. 7. [2] – Magyarszőgyén, 1855. ápr. 28. ) alszolgabíró, jegyző, Petőfi Sándor humoros versének híres alakja Apja: nemes Pató János (Muzsla, 1758. dec. [3] – Muzsla, 1801. jan. ) kisbirtokos Apai nagyapja: nemes Pató Ferenc (Komárom, 1730. okt. 21. [4] – Muzsla, 1816. júl. 21. ) Apai nagyapai dédapja: nemes Pató András (Komárom, 1700 k. – Komárom, 1751. 8. ) Apai nagyapai dédanyja: Kazai Erzsébet (Komárom, 1693 k. – Komárom, 1759. 24. ) Apai nagyanyja: Gyarmati Judit (Muzsla, 1739. febr. 1. [5] – Muzsla, 1805. nov. 29. ) Apai nagyanyai dédapja: Gyarmati István (1697 k. – Muzsla, 1757. 5. ) Apai nagyanyai dédanyja: Bónis Katalin (? – Muzsla, 1745 k. ) Anyja: Németh Borbála (Párkány, 1764. aug. 20. [6] – Párkány, 1839. szept. ) Anyai nagyapja: Németh József (Párkány, 1731 k. – Párkány, 1806. 9. ) telepes, kisbirtokos Anyai nagyapai dédapja:? Anyai nagyapai dédanyja:? Anyai nagyanyja: Szekér Erzsébet (Párkány, 1734.
Kétségtelen, hogy a prokrasztináció számos káros következménnyel jár és alapvetően megnehezíti a mindennapokat, azonban mégsem mehetünk el szó nélkül a halogatás kedvező hatásai mellett, hiszen ez a jelenség korántsem annyira fekete-fehér, mint amennyire elsőre képzelnénk. Adódnak ugyanis olyan élethelyzetek, amikor az egészséges mértékű halogatás kifejezetten eredményes lehet. A feladatok elhalasztása például sok esetben kreatív és innovatív megoldásokhoz vezethet, ráadásul kiválóan rávilágít azokra a teendőkre, amik kevésbé égetőek. Kiút a halogatásból Mint minden valamirevaló gyógymód, a halogatás kezelése is – bár nem említhetjük mentális betegségként az efféle viselkedést – a probléma felismerésével, elfogadásával kezdődik. Fogalmazzuk meg, miért jelent nehézséget időben nekiállni a feladatoknak, milyen visszatartó erő dolgozik a háttérben. "Ahogy arról már korábban szó volt, a halogató személy lelki tortúrának éli meg a feladat befejezéséig vezető utat, miközben állandó szorongás és belső felszültség kíséri.
Nagyon köszönöm! Szeretettel: János DJ 2016. 16:56 Tetszett! Nagyon jó lett ez a vers... Szeretettel gratulálok: Joli:) Paga (szerző) 2016. 15:53 @ evacsoki: Kedves Éva! Nagyon köszönöm! Szeretettel: János evacsoki 2016. 13:47 Kedves jános! Nagy szívvel gratulálok, jól sikerült versedhez. Üdvözlettel Éva Paga (szerző) 2016. 13:41 @ kicsikincsem: Kedves Icus! Örülök, hogy tetszett! Szeretettel: János kicsikincsem 2016. 13:33 Jól sikerült vers. Szívvel gratulálok Icus jocker 2016. 10:23 Hmm... ez kérem, a nem semmi eszmefuttatás, önvallomás formájában. Az ember egyik alaperénye, az önismeret. Azért ilyen tragikus -többek között- az emberiség sorsa, mert ez tényszerűen hiányzik a nagy többségből... (A további részletezésre itt nincs hely... ) De akikben meg, előjön, kialakul, az az ember várhatja, hogy megdicsőül, legalábbis a saját maga szemében, mert nincs biztosítás arra, hogy mások elismerik. Egyébként meg, kb. a bölcsesség kialakulásának a legnagyobb alapköve... Szóval és tettel hálásan köszönöm eme remek és kifejezetten míves soraidat, mert bár én ezen az alapkőletételen túl vagyok, de most is fedeztem fel újat... Egyúttal mondom is, hogy a másik nagy alapkő, hogy az ember nem felejt el semmit, hanem mindig tanulva, rögzít magában valami újat!