Igen, nekik is vannak hangulataik, de ennek ellenére tudnak örvendezni, az Urat dicsérik, és hallottam őket is, amikor énekelték örömmel: "Ez az a nap, ez az a nap, mit az Úr rendelt…. " A hívő embernek is van nehezebb és fényesebb napja, öröm és bánat váltakoznak, de tudjuk, hogy minden vihar után kisüt a nap! Minden megpróbáltatásban Isten kegyelme is felragyog. Jézus is szomorkodott lelkében, amikor látta a szenvedő embereket, vagy a rá leselkedő farizeusok ravaszkodását. Tudott Ő is örvendezni az ifjú párral a kánai mennyegzőben. Zsoltárokat énekelve ment a tanítványokkal, "ez volt a szokása". De sírt a temetőben, amikor Lázár sírjánál a gyászolókkal találkozott. Volt hangulata, érzése Jézusnak is. A döntő és a jellemző nem a hangulata volt, hanem az Atyával való állandó kapcsolata. Minden nap áldás, minden nap, amit kapsz – ajándék, kegyelem. Ám, ha ez az a nap, amikor elbuktál, a csábítónak engedtél, nem okolhatod sem Istent, sem azt a bizonyos napot… Ez az a nap, amit az Úrtól kaptam, amit Ő rendelt nekem?
A Szentírás szentnek mondja a teremtés Istenét (Ézs 6, 3). A "szent" kifejezést gyakorta használjuk, ám ritkán találkozunk a pontos meghatározásával. E szó magában hordozza az elkülönítettség gondolatát. Isten olyan szentséget vár el népétől, amennyire ő maga szent (3Móz 19, 2). Isten arra hívta el Izráel népét, és arra hívja el ma az egyházat, hogy másmilyen legyen, mint a világ: láthatóan és egyértelműen különbözzön tőle, és tükrözze az ő szent voltát. Miután az Úr megszabadította Izráelt a szolgaságból, ezt az új, ilyen módon néppé formálódott közösséget szent nemzetnek nevezte (2Móz 19, 5–6). Az Ószövetség jó része arról szól, hogy azt részletezi, mi következik ebből az emberek Istennel és egymással való kapcsolatára nézve a gyakorlatban. Ez a részletes leírás arra szolgált, hogy Izráelt minden más néptől megkülönböztesse, mint ahogyan Isten is különb, mint a többi hamis istenség. Izráel életének mintát kellett adnia az egész világ számára arról, hogyan képzeli el Isten az emberi életet.
Ez az a nap, ez az a nap, mit az úr szerzett, mit az úr szerzett! 2x örvendjünk, vígadjunk e napon! mert ez az a nap, ez az a nap, mit az úr szerzett! Jézus az Úr, Jézus az Úr, akit szolgálunk, akit szolgálunk. szolgáljuk hûséggel szent nevét! mert Jézus az Úr, Jézus az Úr, akit szolgálunk! Eljön az Úr, eljön az Úr, akit úgy várunk, akit úgy várunk. 2x egy szívvel mondjuk, hogy jöjj vissza már! ó, jövel Uram, jövel Uram, jövel Úr Jézus!
Az útvonalon a házak ablakában szentképek voltak, gyertya égett. A menetet zenekar és tűzoltók kísérték. A férfiak baldachint vittek (ma is), alatta a plébános az oltáriszentséggel, mellette lámpások. A pap a sátraknál felolvas a Szentírásból, könyörgést mond, majd áldást oszt. A virágokból magukkal vittek a résztvevők, így viszik haza az Úr áldását. Vagy a temetőben a sírra visznek, azokra gondolva, akik már nem lehetnek köztünk. Ma is fontos a hagyományőrzés, vigyék tovább a fiatalok! Egyet azonban sohasem felejtsünk el, ez a nap az Úr Jézus Krisztus, az Oltáriszentség napja! Úrnapi körmenet 2021
Ilyennek ismertem meg az élő Istent. Majd következnek a friss hajtások eleven zöldjei, virágai, gyümölcsei, az ébresztő, világosságot gyújtó, felkavaró, utat mutató és megnyugtató igehirdetések. Az 1992-es sevillai világkiállítás Makovecz Imre tervei alapján elkészített magyar pavilonjában áll egy fa, melynek a teljes gyökérzetét a padló üvege alatt látjuk. Meglepetésként hat ránk, hogy a gyökérzet ugyanolyan nagy, mint a korona. Minden nagy ágnak, és minden kis hajtásnak megvan a maga gyökere, harmonikus organikus egységben. Amikor tehát prédikációt hallunk és olvasunk, annak minden mondata egy láthatatlan mélységben, a Szentléleknek a mi lelkünkkel együtt megfogalmazott bizonyságtételébe kapaszkodik, a teljes Szentírás mondanivalóját szemléli és onnan táplálkozik. A Magyar Református Egység Napjának is nem véletlenül lett szimbóluma egy ilyen "kicsomagolt" fa. Ma, amikor Ady Endre szavaival szólva, "minden egész eltörött, minden láng csak részekben lobban", ámulva csodálkozunk rá az egyetlen és teljes igaságra, Jézus Krisztusra, a Bibliára, amelyben minden kijelentés értünk és nekünk íratott meg, az igemagyarázatra és a belőle írt prédikációra, valamint a bennük megmutatkozó organikus egységre.
Szeretettel kívánok jó szórakozást mindenkinek, aki ellátogat a hétfői Völgybe, és ne hozzatok tundrabugyit, már nincs rá szükség. Stamler Emma galériája Káldy Márton galériája