Akit érdekelnek a történelmi témát felölelő, krimi jellegű, pszichológiai tartalmú olvasmányok, annak figyelmébe ajánlom Kosztolányi Dezső Édes Annáját. A regényt 1926. július 1-jétől közölték a Nyugatban, melynek tagjai közt Kosztolányi is ott volt. A mű egyértelműen oldotta az olvasókör és az olvasóközönség feszültségét. A jobboldali sajtó azonban bírálta a művet, és Kosztolányit támadta amiatt, hogy művében említést tett az őszirózsás forradalomról, valamint a tanácsköztársaságról és annak bukásáról. A regény több mint két év eseményét öleli fel. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: KULCS - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. 1919. július 31-én kezdődik a történet és 1921 őszén zárul. Édes Anna Vizyéknél szolgál és a szolgálata alatt különböző sérelmek érik, valamint egy férfi is megjelenik a fiatal lány életében. Ez a férfi azonban csak csalódást okoz a naiv lánynak, aki a folyamatos csalódás miatt egy szörnyű lépésre szánja el magát. A krimibe illő regény lélektani elemeket is megmutat. Freud tanulmányai is megjelennek a történetben, bár rejtve, így az olvasó nem minden esetben veheti észre.
A cselekmény szerkezete Alaphelyzet: az író hosszú bevezetéssel bemutatja a hivatalt, ahol a kisfiú az apja keresésére indul (édesanyja küldte, hogy kérje el apjától a kamrakulcsot, amit az tévedésből magával vitt). A gyerek felidézi a hivatalról hallott emlékeit. Sokat hallott a hivatalról, hiszen szülei állandóan a hivatalt emlegetik. Fontos számukra, mivel az apa ott keresi meg azt a pénzt, amiből élnek. Eddig apja nem engedte Pistinek, hogy a hivatalba belépjen, mondván, hogy nem gyereknek való hely. Így a kisfiú csak képzeletben látta a hivatalt, amely " rejtélyes, mindenütt jelenlevő, ünnepélyes, szigorú, fényes és megközelíthetetlen ", egyszóval mitikus, varázslatos hely lett a számára. Még sohasem járt ott, ezért most nagyon örül és izgatott, hogy odamehet. Ez a jelentéktelen esemény, hogy megkeresheti apját a hivatalban, nagy kaland a számára, a világgal való találkozást jelenti. Kosztolányi dezső kulcs novella. Ám varázsbirodalom helyett a felnőtt élet rideg világával találkozik. Bonyodalom: az első döbbenet akkor éri a gyereket, amikor megtapasztalja apja szegényes munkakörülményei (egy eldugott hátsó irodában dolgozik és egy kicsi íróasztala van a falnál).
Kibontakozás: az apa kelletlenül fogadja és megdorgálja Pistit. Kifejezetten goromba a gyerekkel, megszégyeníti, hogy nem mosakodott rendesen, úgy néz ki, mint egy csavargó, haszontalannak nevezi stb. Kiforgatja a zsebeit, megkeresi a kulcsot és odaadja Pistának, de folyamatosan korholja a fiát közben. Így viselkedik egészen a főnök érkezéséig, akivel szemben rögtön alázatos, meghunyászkodó, szolgálatkész magatartást vesz fel (ezt beszédmódja is jelzi: " Parancsoljon, méltóságos uram ", " Azonnal, méltóságos uram ", majd amikor visszatér: " Méltóztassék parancsolni "). A hivatalbeli kiszolgáltatott helyzete rákényszeríti Takács úrra ezt a szolgalelkűséget. Így Pista leckét kap abból, hogy a felnőtt világban az emberek közt hierarchikus viszony áll fenn. Kosztolányi Dezső: A kulcs (elemzés) – Oldal 2 a 7-ből – Jegyzetek. Rádöbben, hogy apja a ranglétra legalsó fokán helyezkedik el, és hogy alárendelt helyzetének megfelelően kell viselkednie (" földig bókolt ", " olvadozott ", " máris rohant úgy, ahogy volt, kalap nélkül "). A főnök elküldi Takács Istvánt az iktatóba, hogy hozzon el egy iratcsomót.