Az egy dollár kb 300 Ft, a magyar átlagkereset 150. 000 a szerint. Ez napi 5000 Ft (30 nappal számolva). Nyilván nem szeretnék most ebbe belemenni, nem vagyok gazdasági szakértő, ez csak egy durva átlag, és csak azért áll itt, hogy lássuk azért elég nagy a különbség. Azt hiszem az azért ki lehet jelenteni, hogy senki sem keres 9000 Ft-ot havonta. A fair trade-ről bővebben a Tudatos Vásárló oldalán olvashattok. Elsősorban élelmiszerekre vonatkozik még a Fair Trade kereskedelem, de minden más terület is fontos. Az ékszereket főleg kínában, vietnámban, taivanon, indiában készítik. Ezek ugyan nem a legszegényebb országok közé tartoznak, de azért azt rég tudjuk, hogy a kínaiak sem keresik hülyére magukat, akik a gyárakban dolgoznak. (Tudom, tudom mi sem. ) Ott ahol ilyen tömeggyártás folyik, nagy a kizsákmányolás is. És ez csak a bizsu része, ott van még a nemesfém és gyémánt kereskedelem. A gyémántcsiszolók nem épp a leggazdagabb emberek, pedig az ő munkájuk kiemelkedően fontos. És akik termelik a bányákban a fémeket… A lényeg az lenne, hogy a sok apró ember, sok nagy dolgot vihet véghez azáltal, hogy megváltoztatja a gondolkodását.
Az első hivatalos Fair Trade szervezet 1964 -ben jött létre. 1967-ben Hollandiában megalakult a Fair Trade Organisatie import szervezet, mely két évvel később megnyitotta az első "Third World Shop"-ot (Harmadik Világ Boltja). 1968-ban Delhiben konferenciát szerveztek az ENSZ égisze alatt, "Trade Not Aid" ("kereskedj, ne segélyezz") jelmondattal. Az 1980-as évek végén megalakult az EFTA (European Fair Trade Association - Európai Méltányos Kereskedelmi Egyesülés) mely 11, és az IFAT (International Federation of Alternative Trade - Az Alternatív Kereskedelem Nemzetközi Szövetsége) mely 270 szervezetet foglal magába. 1997 -ben megalakult az FLO (Fair Trade Labelling Organisations International - Méltányos Kereskedelem Nemzetközi Címkéző Szervezete), mely a termékek minőségéért és címkézéséért felelős. 1994 -ben megalakulhatott a NEWS! (Network of European World Shops), amely 15 európai ország kb. 3000 boltját képviseli. A Fair Trade bekerült a 2000-es Cotonou-i Megállapodásba. Az első magyarországi bolt 2006 decemberében nyílt Budapesten.
Napjainkban nem nevezhetünk hasra csapás szerűen mindent fair trade-nek, a jobb eladhatóság reményében. Ezért csak a kereskedelmi kezdeményezések útján eladott termékeket sorolhatjuk ide, mint pl. : kávé, kakaó, tea, méz vagy a banán. Ezeken a termékeken megtalálhatóak a védjegyek is. Nem meglepő, ha ezek a termékek a bolti polcokon nagyobb összegekbe kerülnek, hiszen, ha egy 1994-es adatot veszünk figyelembe akkoriban a fair trade áruk összforgalma 175 millió euró volt az EU-ban. 2001-ben pedig majdnem 500 millió eurós forgalomról számoltak be. Ha csak a banánt vesszük figyelembe akkor még olyan számottevően nagy adatokat nem fogunk látni, mivel még "újnak" minősül a kereskedelmi piacon a fair trade banán. Így kb. 0, 2%-át adja a teljes európai banánpiacnak. Ezzel szemben a kávé már nagyobb számokkal bír. A fair trade kávé eladása 2% a teljes európai kávéforgalmazásának. Talán most már érthetőbb, hogy a méltányos kereskedelem odafigyelve értékesíti a termékeket, és nem kíván olyan bizonytalan forrásokból biztosítani az áru, ami miatt aggódást kellene kelteniük bennünk.
A fairtrade egy olyan méltányos, környezettudatos kereskedelmi rendszer, mely a jut is, marad is elvén működve a termeléstől az eladásig minden fél számára igazságos körülményeket teremt. Azok a termékek, melyek a fairtrade megjelöléssel vannak ellátva, megfelelnek a Fairtrade Fundation szigorú szabályainak. Így ha ilyen terméket vásárolunk biztosak lehetünk benne, hogy az egészségre nem ártalmas munkafeltételek mellett készült, a dolgozók tisztességes árat kaptak az elkészített termékekért, és munkahelyük működésével kapcsolatban döntési jogosultsággal is rendelkeztek, illetve gyerekmunka nélkül készült. Ezek mellett pedig garantált a termékek jó minősége is, melyet sokszor kézi munkával állítanak elő, odafigyelve arra is, hogy kevésbé szennyezzék a környezetet. Kapcsolódó bejegyzések A Fairtrade Foundation legutóbbi jelentése szerint 2018-ban 1, 71 millió gazdálkodó és alkalmazott dolgozott a program keretében, akiknek 50%-a kávétermesztésben, míg 45%-a tea-, kakaó-, cukornád-, gyapot- illetve banántermesztésben dolgozott.