Ady Endre, a 20. század elejének egyik legnagyobb magyar költője, a mai napig kedvelt és nagyra értékelt alakja irodalmunknak. Új versek című kötete korszaknyitó jelentőségű, ugyanis e kötet megjelenésétől számítjuk a modern magyar költészet kezdetét. Erettsegi13a: Ady Endre Új versek. Ady költészete azért nyitott új korszakot irodalmunkban, mert teljesen újat hozott a magyar lírába, és valóságos irodalmi háborút robbantott ki maga körül. A régivel, a megszokottal való szembefordulása, lázadó magatartása az 1900-as évek elején sokak példaképévé tette. Újságíróként indult, amit azért érdemes megemlíteni, mert az a támadó, harcos magatartás, amit később a költészetében is látunk, az újságírói pályával alapozódott meg. 1905-ben a Budapesti Napló munkatársaként kétszáznál is több cikket és ötven novellát jelentetett meg. Publicisztikája előbb ért be, mint költészete: cikkei már akkor figyelmet keltettek, amikor versei még visszhangtalanok voltak. Ezekben az írásokban jelentek meg elsőként azok a jellegzetes kifejezésmódok, amelyek az Új versek újszerű versnyelvét is jellemzik.
Szakít Petőfi romantikusan eszményítő, ill. életképszerű tájlírájával: a táj az egyéni, ill. a nemzeti sors szimbóluma – Ugar: szimbólum – Mo. Ady Endre: Új versek c. kötet alkotásai -. fejlődésben elmaradott országunkat jelképezi, mely termékeny, csak nincs használva – LÁTOMÁSOS TÁJKÖLTÉSZET: tájversek hagyományára épít – nem a táj szépségének leírása kerül előtérbe, hanem a lírai én és a környezetének viszonya – mindezt látomásos képalkotással éri el a szerző – Kevesen értették meg Adyt, a szövegeit – hazaárulónak tartották – Ciklus 1. verse: A Hortobágy poétája: – Hortobágy: gémeskút, Alföld, pusztaság, lovak, ősmagyarság (itt egész M. o. -ra utal) – Poéta: költő, latin/ görög eredet – 2 szó között ellentét – A Hortobágy egész Magyarországra utal – Cím: metonímia – Téma: ebben a környezetben 1 művész nem tud alkotni ( poéta környezet (sivár, durva)); csordanép – többjelentésű – állati viselkedés, tönkreteszi az alkotást – Virág: költészet, alkotás, szépség – Piszkos, bamba társak: lelkekben lévő gonoszság, lélek negatív oldala, szegénység, nem akar fejlődni és változni, konzervatív – Művészember: átlát dolgokat, érzékeny, álmodik, vágyakozik – Körny.
1. vsz: vágyik szépség, alkotás, költészet Ø negatív érzések finom remegések: az erőm Metafora: remegések-erőm Erős érzelem Nem túl erős – érzékeny 2. vsz 1. sor: Gémes kút Alföld, Hortobágy, víz hiánya, állatok 2. vsz. finom remegés durva kéz déli verő sivatag álmodoztam álom- bakó Malom alja Várakozás, gabonaőrlés. beszélgetés. pihenés, kicsit mint a kocsma Ø alkohol 2. vsz: valóság, jelen fokos Fegyver, betyár, kuruc 2. sor: sivatag Szárazság, terméketlenség, minimális élet, forróság, Afr. Ady új verse of the day. műveletlenség lárma Hangzavar, zűrzavar Durva kezek Erő, munka, öregség, határozottság, erőszak vad csókok Szenvedély, szerelem, erőszak, érzelem bambák Tudatlanság, butaság, műveletlenség Álom-bakók Bakó= hóhér – tönkreteszi az álmot Megölték az álmait; negatív;Ø álom;Ø alkotás A Tisza-parton mit felébredés, költői kérdés, jelen idő keresek? A magyar Ugaron – azonos c. ciklus utolsó verse: keret – Ugar: középponti szimb., jelentése: lsd. Ciklus címét – múltban termett itt virág – E/1- ben írja a verset (lírai én) – magyarként beszél, ismeri a vidéket – 1. lírai én aktív – 3.
– címelemzés: újdonság; E/1 jelen idejű ige; vízre pedig mindenkinek szüksége van – toposz – a szöveg szimbolista hagyományokat követ -Rimbaud: A részeg hajó; Baudelaire: Az utazás – vers beszélőjének szerepei: részeg evezős: bátor – új irányba akarja evezni sorsát. A részeg nem feltétlen irányít, csupán csak igyekszik. 2. Ady új versek kötet. szerep: hegedős szerep: művészet – ihletforrása: szentlélek kocsma gőze – lírai én a régit elutasítja – új lehetőségek felé törekszik – mások és saját régi álmait is ott hagyja -száll szó ism.
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Publicisztikájának legjelentősebb darabjai az Ismeretlen Korvin-kódex margójára című esszé és A fekete macska című, esztétikai témájú cikk. Ady gyötrődő, új világot teremteni akaró ember volt; verseiben érezhető az értelmes életre vágyó, gondolkodó ember belső vívódása. Árnyalt költői képek, szimbólumok, metaforák, nagyfokú érzékenység jellemzi költészetét.
Ebben van a legtöbb keserű, támadó, nemzetostorozó indulat és tehetetlen düh, és ez a ciklus váltotta ki a legnagyobb felháborodást a kortársak részéről. A magyar Ugaron ciklus versei nem okoztak túl sok értelmezési problémát a korabeli olvasóknak, mivel az utóromantika alkotásaihoz szokott közönség olvasásmódjával is megközelíthetőek, de annál inkább felhergelték az embereket, akik könnyen kiérezték belőlük a költő elégedetlenségét és keserűségét. A magyar Ugaron ciklusba Ady a magyarságverseit sorolta be, és ezek váltották ki a legnagyobb visszhangot. Mind a konzervatív tábor, mind az akkor induló fiatal modernek (pl. Ady Endre Új versek kötete (ismertető írás) – Jegyzetek. Babits és Kosztolányi) értetlenséggel és felháborodással fogadták Ady nemzetostorozó indulatát. Hazafiatlansággal, hálátlansággal vádolták a költőt, mert csak kevesen érezték ki a versekből azt a féltő szeretetet, amellyel Ady a haza iránt viseltetett, és amely dühös kritikáját kiváltotta. A ciklus első verse A Hortobágy poétája, záró darabja A magyar Ugaron, mindkettő ún.