Történelmi munkák Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936) Első rész. A szent Erzsébet dóm története ros piacán lévő Immaculata-szobor előtt énekelt s 1848-ban a szemináriumi templomba, 1896-ban pedig a dómba áttett litániákkal. Erről a dómban tartani szokott ájtatosság rendeltetéséről a kassai plébánia 1808-iki egyházlátogatási jegyzőkönyve (Canonica Visitatio) a következőket jegyzi föl: »Ante omnia festa fori diebus item sabbathi vespere inomisse servantur hora tertia pomeridiana, prout et qualibet die Lytanie ex voto BMV. cum organo persolvuntur pro avertenda peste. « Magyarul: »Minden nyilvános ünnep előtt és szombaton délután három órakor állandóan vecsernyét tartanak, valamint más napokon fogadalomból, a bold. Szűz litániáját végzik orgona kisérettel a pestis elhárításáért. « 1 A dóm egyik legértékesebb díszét a kőből faragott tabernákulumot, hogy lépcsőfokait a további koptatástól megóvják, 1920-ban stílszerű vaskorláttal vették körül. A déli kereszthajó pillérénél a Szentszív ideiglenes oltára helyére 1923-ban a boldoggá avatott kassai vértanuk oltárát állították fel, tabernákulumában őrizve a mártírok ereklyéit.
Adatlapot készítette: klo Adatfelvétel ideje: 2011-06-05 10:58:37 Gyönyörű épület. Folyamatos felújítás és restaurálás alatt. A kassai dóm, teljes nevén a Szent Erzsébet székesegyház a közép-európai gótikus építészet legszebb alkotásai közé tartozik. Helyén már a 13. században is templom állott, amely azonban 1378-ban leégett. A mai dómot ezután kezdték építeni. Az építkezés több emberöltőn át tartott, Zsigmond király, majd Mátyás idejében is volt egy-egy nagyszabású építészeti korszaka. A dóm legszebb részletei ekkor készültek. Xbox one fejhallgató beállítása game Gyerek bicikli 14 colos Olcsó gipszkarton árak Tv shop festőhenger store Moulinex konyhai robotgép grinder
Meghagyja, hogy szerezzen be és hozzon magával kétszáz főzőedényt az esküvőre, amelyek közül tíz olyan nagy legyen, hogy benne két ökröt, húsz olyan, hogy kettőben egy-egy ökröt lehessen megfőzni, továbbá tizenhárom rostélyt, ötven vasnyársat és a többi aprót. Bár maga a szöveg latin nyelvezetű, az edények megnevezése magyar. " A legendás Mátyás-lépcső A kassai Szent Erzsébet-dóm a Kárpát-medence legnagyobb megmaradt csúcsíves temploma. A feltevések szerint a karzathoz vezető lépcső azért kétágú, mivel az olasz származású, heves vérmérsékletű Beatrix mindenhol elöl akart menni. A protokoll viszont megkívánta, hogy a király haladjon elsőként, a kőművesek ezért készítették el a kettős lépcsőt, ezáltal mindketten egyszerre haladhattak. A páros lépcső eredetének van egy komolyabb alapja is. "A székesegyházban történt egy eucharisztikus csoda, melyet IX. Bonifác pápa egy Vatikánban található bullával megerősített. A szentmise során a pap véletlenül felborította a konszekrált borral teli kelyhet.
160 lépcsőn kell fölmenni. A déli Mátyás-torony befejezetlen; toronysisakját 1904-ben tették fel. A nyugati homlokzatnak három kapuja van, az oromzaton Szt. Erzsébet áll. A középső főkapu felett az Olajfák hegyén játszódó jelenet domborműve látható. Érdemes a vízköpőket is megtekinteni. Csupa torz állatot láthatunk, melyek azért készültek, hogy a rossz szellemeket elriasszák. Egy közülük, a Mátyás-torony jobboldali vízköpője egy női alakot ábrázol. A hagyomány szerint, Kassai István házsártos és iszákos feleségén úgy állt bosszút, hogy megmintázta, s most az idők végezetéig esővizet gurgulázhat csupán. A templombelső hálóboltozatos főhajója 20 m magas. A szentély 11 m magas főoltára 1474-1477 között készült a nevezetes kassai képfaragó műhelyben. A szárnyasoltár háromfülkés, középső szekrényének dísze három nagy hársfaszobor: középütt koronás Mária a gyermek Jézussal (magassága 247 cm), jobján a bibliai Szt. Erzsébet, balján Árpád-házi Szt. Erzsébet (194 cm). Az oltár kettős szárnyát összesen 48 kép díszíti.