A legmeglepőbbek a néhány kriptában felbukkanó ruhadarabok – valószínűleg hajléktalanok hagyhatták őket ott, de egy komplett felújítás eszközeit is megtaláltuk A temető felbecsülhetetlen értékű alkotásainak pusztulását, sőt, számos esetben pusztítását látva csak egyetlen kérdés fogalmazódott meg bennünk: _____ A Kozma utcai izraelita temető (1108 Budapest, Kozma utca 6. ) a legegyszerűbben a Blaha Lujza térről a 28-as villamossal közelíthető meg, hiszen annak végállomása a kapu előtt található. A temető teljes területe szombat kivételével a hét minden napján bejárható – a téli időszámítás idején 8-15 óráig, a nyári időszámításra való átállás után pedig 8-16 óráig. Fotók: Vincze Miklós/ és Wikimedia Commons Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Kozma utcai izraelita temető, Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Fullér Andrea: Egyiptizáló síremlékek a budapesti zsidó temetőkben a 19–20. század fordulóján (szerk. )
Lajta Béla sírja – tervező: Kozma Lajos A közel három órás időutazás első hallásra talán maratoninak tűnhet, de nyilvánvalóan még így sem sikerült a temető teljes területét bejárnunk. Nem állítjuk, hogy kellemes vasárnap délutáni programként a Kozma utcai temető felkeresése fog felvetődni bennünk elsőként, de az tény, hogy ez a közeg teljesen más lelkiállapotot követel meg az egyébként tapasztalt városi sétálótól: a hely szakrális jellegénél fogva nyugodt szemlélődésre és belefeledkezésre kényszeríti a rohanó hétköznapok emberét. Végülis ez is csak egy város, a halottak városa, ahol ugyanúgy el lehet veszni, rá lehet csodálkozni szép, különleges és izgalmas részletekre. Az Osztrák-Magyar Monarchiában építőipari céget vezető Ohrenstein Henrik és Rendlich Sámuel közös síremlékét Alpár Ignác tervezte. Az ókori görög templomot formázó, fekete gránitból készült emlékmű méltóságteljesen állta ki az elmúlt több, mint 110 év próbáját. A templom belső falán az alábbi idézet olvasható: "Kik szerették és kedvelték egymást az életben, haláluk után sem válnak el. "
Fotó: Wikimedia Commons Ezt veszik körül a tömeggyilkosságok azonosított áldozatainak és a zsidóüldözés során elhunytak parcellái De az első világháború áldozatai és a gyerekek is jórészt ugyanazon a területen nyugszanak Más sírok A régi, díszes sírok és mauzóleumok jó része sajnos igen rossz állapotban van, a temető régebbi részeit pedig kezdi visszahódítani a növényzet, ami ellen ugyan néhol megpróbálnak védekezni, de az óriási területen lehetetlen a karbantartás. A zsidó szokások szerint a síroktól esetlegesen megszabadított növényeket egyébként nem lehet elszállítani, jelenlétük a síron pedig a tisztelet jele. A felfedezőútra indult látogatók sokszor találkozhatnak teljesen bedőlt, megroggyant vagy épp benőtt mauzóleumokkal és sírkövekkel is – ezekkel persze lehetne kezdeni valamit, de sajnos a talán még mindig élő leszármazottak, vagy ezek híján a temető és az egyház vélhetően nem rendelkezik elégséges pénzügyi forrásokkal. A terület több száz, jelentős művészi értéket képviselő alkotása közül egyébként csak két Lajta-mű védett: a Gries- és a Schmidl-mauzóleum.