A kollektív szerződések kulcsfontosságú szerepet játszanak a bérek és a munkafeltételek meghatározásában, viszont a megállapodások pontos részletei alig ismertek. A COLBAR-EUROPE célja, hogy jobban megismerhetővé tegye a kollektív szerződések tartalmát. A projekt összegyűjti, magyarázatokkal látja el és összehasonlítja a kollektív szerződéseket. Mi a(z) Kollektív szerződés és tartalma definíciója, jelentése? HR-szótár - HR Portál. E tevékenységeket az uniós tagállamokban és tagjelölt országokban, illetve európai szinten végzi. A COLBAR-EUROPE az Európai Bizottság Munkaügyi kapcsolatok és társadalmi párbeszéd programjának keretein belül jutott finanszírozási forráshoz. - Március 2019 - Április 2021 (VS/2019/0077) Magyarázat - Kollektív szerződések adatbázisa - Magyarország Mi az a kollektív szerződés? Amikor a szakszervezetek, valamint a munkáltatók vagy a munkáltatói szervezetek tárgyalásokat folytatnak a foglalkoztatás feltételeiről, kollektív tárgyalásokon vesznek részt. Az ilyen tárgyalások eredményeképpen létrejövő írásos dokumentum a kollektív szerződés. Az ilyen szerződések vállalati, ágazati vagy szakmaközi, esetleg országos szinten is aláírhatók.
A munkáltatóval kötött és az ágazati kollektív szerződés viszonya Az egyes gazdasági ágazatokban lehetőség van arra, hogy a gazdasági ágazatba tartozó munkáltatók ágazati kollektív szerződésben rendezzék a munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályokat. Az ágazati kollektív szerződést az ágazatba tartozó munkáltatók és az érdekképviseleti szervezetek köthetik meg egymással, ugyanakkor az ágazati kollektív szerződés hatálya úgy is kiterjedhet az ágazatban tevékenykedő minden munkáltatóra, ha azok nem írták azt alá. Ezt az ágazati kollektív szerződés részét képező kiterjesztő határozattal lehet az egész ágazatban kötelezően alkalmazandónak nyilvánítani. Azt, hogy egy munkáltatónál pontosan milyen kollektív szerződések vannak hatályban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által vezetett Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszere válaszolja meg. A kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. Minden vendéglátósra vonatkozik a kollektív szerződés | GSZT szakújság. 15. ) FMM rendelet szabályozza, hogy a kollektív szerződést kötő felek kötelesek azt a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a megkötést követő harminc napon belül elektronikus úton bejelenteni.
Ez egy illetve két hónappal több, mint amit a Munka törvénykönyve előír, arról nem is beszélve, hogy az új Mt. -ben szereplő távolléti díj helyett a kollektív szerződés még a munkavállaló átlagkeresetét veszi alapul. További kedvezmény – habár erre inkább csak utal a kollektív szerződés – hogy azoknál a munkaköröknél, ahol az idegen nyelv ismerete szükséges és használt, e plusz követelménynek megfelelő díjazással kell ezt figyelembe venni. Az Ágazati Kollektív Szerződés módosítása egyébként jelenleg is tárgyalás alatt áll, mindkét fél szeretne módosításokat elérni, amelyekben várhatóan ez év végére, 2016 elejére tudnak megegyezni. A "Munkáért! A kollektív szerződés szerepe a modern vállalati gyakorlatban. " című Európai Unió által finanszírozott projekt kollektív szerződés (KSZ) pillérjének feladata az ágazati és munkahelyi kollektív szerződések megkötésének támogatása, lefedettségük növelése, valamint a kollektív szerződések megfelelő alkalmazásának elősegítése. A LIGA Szakszervezetek Érdekvédelmi tanácsadói az elmúlt időszakban 45 – KSZ-szel már rendelkező – munkahelyen adtak tanácsot a kollektív szerződés modernizálására, KSZ-el nem rendelkező munkahelyeken pedig a kollektív szerződés megkötésére, többek között kéményseprőknél, vízműveknél, oktatási intézményeknél, logisztikai cégeknél, színházakban, vagyonőrőknél, szociális munkásoknál, kórházakban és a húsiparban.
2022. július 5. Alaptörvény-ellenes a Balatonpart beépíthetősége Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 71. § (4) és (5) bekezdése és 76. §-a egyes szövegrészeit, valamint a 75. § (3) bekezdés b) pontját.
megengedőbb szabályozásával, amely nem köti ki, hogy a túlórát mennyivel előbb kell elrendelni. A kollektív szerződés ezért kitér arra is, hogy ennél rövidebb időn belüli elrendelés csak a munkahelyi kollektív szerződésben meghatározott rendkívüli esetekben lehet. A kollektív szerződések egyik előnye, hogy a Munka törvénykönyve általánosító rendelkezéseit a szakma speciális helyzetére tudja szabni. Így például ebben az esetben a KSZ alapján nem kell a három napot betartani, ha a túlmunka elrendelésére azért kerül sor, mert a munkavégzés folyamatossága megköveteli pl: váltótárs kimarad előre nem látott rendezvényt kell ellátni, munkaidőn túli áruszállítás következik be. Sajnos egyre kevesebb munkavállaló tud folyamatosan ugyanannál a munkáltatónál dolgozni, de jó tudni, hogy a végkielégítés mértékének alsó határa a KSZ-ben rögzítettek szerint magasabb, mint amennyit az Mt. Mi az a kollektív szerződés 5. garantál. Eszerint: a. / legalább tíz év után 4 havi b. / legalább tizenöt év után 5 havi c. / legalább húsz év után 7 havi d. / legalább huszonöt év után 8 havi átlagkereset összege jár végkielégítésként.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A munkajogban fontos rendező elv, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az érintett munkavállalók jogai nem sérülhetnek. Ezt szolgálja az a szabály, amely a munkavállalókra vonatkozó kollektív szerződés átmeneti fenntartását írja elő az új munkáltató számára. Mi az a kollektív szerződés 7. Míg azonban a "régi" Mt. megoldása a munkavállalók védelmi szintjének fenntartását, illetve pozitív változását garantálta, a jelenleg hatályos Mt. alapján az sem kizárt, hogy a munkavállalók az átvétel után összességében hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Egy cég, illetve egy önálló gazdasági egység megvásárlása számos gyakorlati és jogi kérdést vet fel. A megállapodást kötő vezetők részéről többnyire az első kérdések között merül fel a munkavállalók sorsának problematikája. Az átadó szeretné jó kezekben tudni az egykori alkalmazottait, míg az átvevő tipikusan a rejtett problémákat keresi, attól tartván, hogy vajon milyen rendezetlen munkajogi helyzeteket fog megörökölni.