A közlekedési minisztérium szóvivője, Svenja Friedrich kiemelte, hogy a bizottság még nem zárta le a munkát, első ajánlásait majd csak március végén terjeszti a kormány elé. A német autópálya-hálózat 13 ezer kilométeres, számos szakaszán óránkénti 120 vagy 130 kilométeres felső sebességhatár van érvényben, de a hálózat egészére vonatkozó sebességkorlátozás nincsen. Sajtóértesülések szerint az NPM egy sor további ajánlást is tehet, javasolja majd a többi között az elektromos meghajtású járművek beszerzésének további ösztönzését, és a dízelüzemanyag árára rakódó adó emelését.
A korlátozás támogatói közül a többség (59%) a 130 km/óra sebességet képzeli el határként. Egyébként a fejlett német közlekedési kultúrára jellemző, hogy a statisztikák szerint nem történik több baleset a korlátozás nélküli autópálya-szakaszokon, mint azokon, ahol 120-130 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség. Kattintson a második oldalra, ha érdekli, mi a helyzet Magyarországon! A megtapasztalható sebességtartományok közötti különbség túl magas, olyan, mintha valaki az M2-es útra tévedne biciklivel. Fontos változás jön a német autópályákon - Infostart.hu. Az, aki a bal oldali sávon kettőhússzal halad, látszólag hamar eltűnik a képből, ennek ellenére akadályt képez. Méginkább így van, ha – mint az egyáltalán nem ritka – kettőszázötvennel, vagy kettőszáznyolcvannal hatják maguk előtt a sort. Ezzel mondjuk kétszer olyan gyorsak, mint a középső sávban haladók és mintegy kétszázzal gyorsabbak, mint a jobb szélső sávban haladó teherautó-karavánok. Ezzel az autópályát használók között egy drámai széttagozódás jön létre, egy a középső sávból induló, a bal szélső sávban végrehajtott előzés a halálfélelemmel egyenértékű és az utoléréses baleset reális veszélyét hordozza.
Budapest 96. 4 Debrecen 95. 0 Szeged 87. 9 Miskolc 96. 3 Pécs 90. 6 Győr 103. 1 Nyíregyháza 91. 1 Székesfehérvár 94. 5 Szombathely 97. 7 Szolnok 90. 4 Tatabánya 96. 7 Sopron 94. 1 Kaposvár 99. 9 Békéscsaba 104. 0 Veszprém 90. 6 Zalaegerszeg 95. 8 Eger 101. 3 Nagykanizsa 95. 6 Dunaújváros 93. 1 Salgótarján 100. 4 Baja 94. 3 Szekszárd 91. 1 Hatvan 87. 9 Hajdúböszörmény 98. 9 Gyöngyös 101. 7 Siófok 92. 6 Kiskunfélegyháza 91. 1 Hajdúszoboszló 100. 6 Komló 99. 4 Keszthely 99. 4 Paks 107. 5 Mohács 93. 8 Hajdúnánás 93. 3 Kiskunmajsa 88. 2 Tiszafüred 88. 7 Derecske 94. 7 Dunaföldvár 106. 5 Velence 90. 4 Fonyód 101. 3 Abádszalók 89. 2 Villány 100. 9 Továbbra sem várható általános sebességkorlátozás a németországi autópályákon a szövetségi kormány szóvivőjének nyilatkozata szerint. Mint mondta, természetesen a közlekedésben is csökkenteni kell az éghajlatváltozást erősítő gázok kibocsátását, de léteznek erre "intelligensebb" megoldások, mint a sebességkorlátozás. Amíg az 55 év felettiek kétharmada az "igen" választ jelölte meg a korlátozással kapcsolatban, addig a 18-34 éveseknél 61 százaléka ellenzi a megengedett felső sebességhatár bevezetését az Autobahnokon.
A német autógyártók között létezik egy hallgatólagos megállapodás, mely szerint autóik végsebességét 250 km/h-ban korlátozzák. A német autópályákon minimális sebességre vonatkozó előírás is van. Sík aszfalton 60 km/h-val, bizonyos szakaszokon és sávokban pedig 90, illetve 110 km/h-val kell haladni. A sebességkorlátozások története A náci kormány 1934-ben fogadta el a Közlekedési Törvényt, melyben lakott területen 60 km/h-ban állapították meg a maximális megengedett sebességet, lakott területen kívül, valamint az autópályákon azonban nem szabtak sebességhatárt. 1939-ben – az országos üzemanyaghiányra hivatkozva – 40 km/h-ra módosult a városi limit, minden más úton pedig 80 km/h-val lehetett hajtani. A nyugatnémet kormány 1952-ben minden szövetségi sebességhatárral leszámolt, azok megállapítását pedig a tartományokra bízta. 1972-ben bevezettek egy országos 100 km/h-s korlátozást, mivel drasztikusan megnőtt a közúti balesetben elhunyt áldozatok száma. Az 1973 decemberében kirobbant olajválság arra késztette a nyugatnémet kormányt, hogy 100 km/h-s autópályás sebességhatárt vezessen be.