Az étvágy csökkent, ésaz átvészelt állatok gyenge súlygyarapodást mutatnak. Bordetella bronchiseptica és Pasteurella multocida A B. bronchiseptica és a P. multocida jellemzően másodlagos kórokozóként játszanak szerepet a sertések légzőszervi betegségében, a M. hyopneumoniae primer károsító hatása nélkül nem tudnak tüdőgyulladást előidézni. A legfontosabb tények az afrikai sertéspestisről (ASP) | Alltech. A klinikai tünetek között az elsődleges kórokozó által előidézettek dominálnak, de előfordulhat nehezített légzés, csökkent súlygyarapodás és rosszabb takarmány-hasznosítás. Sertések reproduktív és légzőszervi tünetcsoportja (PRRS) A PRRS vírus a tüdő makrofágjait célozza meg, amivel a tüdőt rendkívül fogékonnyá teszi a közönséges virális és bakteriális kórokozók iránt. A vírus orrváladékkal, nyállal, bélsárral, vizelettel, ondóval ürül és a hordozó sertések mozgatásával terjed, előfordul levegő útján történő (akár 2-3 kilométeres távolságra is), illetve szennyezett csizmával és ruhával történő átvitel is. A PRRS vírussal fertőzött sertések általános betegségi tüneteket - lázat és csökkent étvágyat – apora légzés gyakran, köhögés ritkán jelentkezik.
Néha a méhcsípés hatására allergiás reakció lép fel, viszkető, csalánkiütéshez hasonló bőrelváltozások jönnek létre szerte a testen. Állatállományra szabott termékeink Az allergiás folyamat érintheti a gégét is: a gyermek nehezen veszi a levegőt, rekedt, majd a légutak elzáródhatnak. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni illetve mentőt hívni, a segítség érkezéséig kalciumot itassuk a gyermekkel. Sertés betegségek tünetei oltottaknál. A méhcsípésre allergiás gyermekeknek a gyógyszerüket mindig maguknál kell hordani, és méhcsípés esetén be kell nekik adni. Allergiás bőrkiütés, csalánkiütés A szervezet allergiás reakciója kialakulhat számos kontaktusra: mosószerre, tisztálkodási szerre, krémre, fémekre, napsütésre, valamint a szervezetbe bevitt ingerekre, leggyakrabban ételre és gyógyszerekre. A bőrtünetek között előfordulhat a vörös, tűszúrásnyi enyhén viszkető kiütésektől a foltszerűen összefolyó, pikkelysömör konvencionlis kezels kiemelkedő, fehéren feszülő közepű típusos csalánkiütésig többféle elváltozás. Fertőző betegségek Kizárólag az arcon, törzsön, de gyakran teljes testszerte előforduló bőrjelenséggel is találkozhatunk.
Mivel a beteg vagy elhullott állatokból származó belső és külső váladékok az ASP forrásai, a tetemszállító kocsik magas kockázatot jelentenek, így azok nem hajthatnak be a sertéstelep területére. Betegség-felügyelet és -monitoring Ez kiváltképp az élő sertések és a sertéshústermékek szállításakor fontos. Emellett, a sertéstelepeken működjön szigorú egészség-monitoring program. El kell végeztni mind beteg vagy elhullott sertés ellenőrzését és vizsgálatát ASP-re. Az ASP korai észlelése érdekében a saját/otthoni fogyasztásra vágott sertéseket hivatalos állatorvosnak kell ellenőriznie. Sertés betegségek tünetei felnőtteknél. A dolgozóknak rendszeres megelőző előadásokat kell tartani, szigorítani kell a minőségellenőrzést, továbbá tanácsos napi nyilvántartást vezetni a takarmány-összetevőkről. A vírus hatékony és korai észlelése laboratóriumi vizsgálatokkal Az ASP észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, és meg kell vizsgáltatni a sertéseket. Szigorú karanténprotokoll: Szigorú karantén-intézkedéseket kell bevezetni mind az ASP-mentes, mind a fertőzött zónákban, megakadályozandó a betegség bejutását és/vagy az ASP további terjedését.
Érdekl ődjük meg a régi gazdától, nála mit evett a malac, és milyen módon (szárazon vagy nedvesen), milyen napi adagokat kapott, stb. Jó, ha legalább pár napig nálunk is ugyanazt kapja, s csak ezután, fokozatosan térünk át saját takarmányozási módszerünkre! Megel őzésre előnyösek lehetnek a probiotikumok, vagyis olyan mikroorganizmusok, amelyek elősegítik a bél mikroflórájának stabilizálását, természetes anyagok, várakozási idejük nincs, szermaradványt nem okozhatnak (pl. Probios, Pigferm, stb. ). Sertés betegségek tünetei felnőttkorban. Mit tehet a gazda a betegség jelentkezése után? Ha az ödéma tüneteit akár egy malacon is észleljük (figyeljük a szemhéjduzzanatot, mert ez az els ő látható jel! ), azonnal vonjuk meg a takarmányt, ezzel egyidejűleg értesítsük az állatorvost! Egy napig koplaltassunk (az állat csak kamillateát igyon), majd három-négy napig diétáztassunk! A diétáztatás nem lehet sablonszerű, időtartama és módja függ az állatok állapotától, a betegség stádiumától és súlyossági fokától, ezért az állatorvos tanácsai szerint végezzük!
A betegség szopósmalacokban is eleinte egy-egy alomra korlátozódik, de később nagyobb állományokban endémiás jelleggel továbbterjed. A beteg malacok lázasak, étvágytalanok, bágyadtak, szőrük fénytelen, bőrük sápadt, egyik-másik ízületük megduzzad, fájdalmas, ezek sántítanak, nehezen mozognak, azokban a malacokban pedig, ahol a streptococcusok az agyburokba és az agyvelőbe is bejutottak, a bőr túlérzékenysége, fogcsikorgatás, támolygás és görcsök is kialakulnak. Süldőkben és felnőtt sertésekben többnyire ízületgyulladással, ritkán endocarditisszel járó forma alakul ki. Vemhes kocák elvetélhetnek. Az elhullott malacok anaemiásak, az izomzat sápadt, a savóshártyák alatt a szíven, a tüdőben és a vesében pontszerű vérzések találhatók. Sertések légzőszervi betegsége (SRD) | Zoetis HU. A lép megnagyobbodott, élénkvörös, gumiszerű tapintatú, a májban apró, elhalásos gócok (tályogok) találhatók. A savóshártyákat fibrines-gennyes váladék fedheti. A gyulladásos ízületekben savós-gennyes váladék található. Az agyburkokban és az agyvelő állományában is szövettanilag fibrinkiválással járó gennyes gyulladás található.
Az ASP kezelési módjai Jelenleg nem áll rendelkezésre sem kezelés, sem védőoltás erre az állatbetegségre. Az állatok egészségét megelőző és elővigyázatossági intézkedésekkel lehet védeni. A beteg és az egészséges állatok közötti érintkezés segítheti az ASP továbbadását. Ezért a fertőzött állatokat izolálni kell, az ASP megerősítését követően pedig azonnal le kell őket vágni. Nem árt tudni Ez ideig csak Észak-Amerika és Óceánia régiójában nem jelentettek ASP-eseteket. Az ASP nem jelent veszélyt a humánegészségre. Az ASP nem tud embert fertőzni. Az ASP a házisertést és a vaddisznót, továbbá a különféle lágy kullancsokat fertőzi. A vaddisznó és a varacskos disznó ASP-vírushordozó lehet. Ügyelni kell, hogy ne kerüljenek érintkezésbe házisertésekkel. A fertőzött sertésből származó fagyasztott húsban a vírus akár 6 hónapig is életképes marad. A leggyakoribb sertés betegség tünetei, kezelése, otthon farm. Az ASP-vírus a becslések szerint a székletben akár 15 napig, a vizeletben akár 5 napig is tovább él. A húskészítményekben lévő ASP-vírus 70°C-on 30 percig, a szérumban és a testnedvekben lévő vírus 60°C-on 30 percig történő főzéssel ártalmatlanítható.
Az elfogyasztott takarmány mennyiségi és minőségi változásakor a bélflóra normális összetétele is megváltozik. Ez természetes folyamat. Ödémabetegség akkor léphet fel, ha a malac emésztőrendszerében bizonyos toxintermelő colibaktériumok szaporodnak túl, s a toxin (méreganyag) felszívódva károsítja a kiserek falát, melynek következtében folyadék halmozódik fel a környező szövetekben. Ez előfordulhat takarmányváltáskor, nagyobb takarmányadagok átmenet nélküli fogyasztása után, leggyakrabban mégis a tejről a szilárd takarmányra való áttérés miatt, főként akkor, ha a malacok elválasztásának ideje és a malactakarmányozás nincsenek összhangban. Kialakulását az alapvető okon kívül hajlamosító tényezők is elősegítik. Ezek: - a malactápszer névleg megfelel ő, de valójában összetétele, minősége, esetleg szennyezettsége miatt a malac igényeit nem elégíti ki; - hirtelen takarmányváltoztatás; - túletetés miatti bélsárpangás; - nem megfelel ő etetési mód; - vízhiány; - falkásítás; - választással vagy vásárlással egyid őben végzett beavatkozások (ivartalanítás, jelölés, szállítás, stb. )