A viaskodás során végül az egyik lámpa felgyújtja az egész könyvtárat, ennek következtében az egész templom leég, így nagyon kevés mű maradt épségben, melyeket Vilmos próbál menteni az égő könyvtárból. Így ér véget a történet, melyet az öreg Adso, mint Umberto Eco alter ego-ja nagyon részletesen mutat be nekünk. A könyvből 1986-ban készült el a filmes változat, melyben az egyik főszereplőt Vilmost, Sean Connery alakítja.
Ő írja le egyébként a történetet. Sok évvel az események után is élénken emlékszik mindenre, és nem szégyellve akkori tudatlanságát, ugyanazokat a kérdéseket is felteszi, nem csak a rájuk kapott válaszokat jegyzi le. Ez nekünk, olvasóknak jól is jön, mert tudásszintünk (az enyém legalábbis) a fiatal Adso-én van, vagy talán egy kicsit alatta. Így az évek távolából mi sem tudunk eligazodni a rengeteg eretnek, majd elismert, majd megint eretnekké nyilvánított vallási tan között, mint ahogy rengeteg egyházi szabályt sem értünk. Persze a mi dolgunk könnyebb, mert azért valamennyi természettudományos ismerettel rendelkezünk. Az író hihetetlenül jól ábrázolja a középkori tudatlanságot, babonákat és az akkori ismereteket. A regény nem csupán egy krimi, hanem egy rendkívül jó korrajz is egyben. A rózsa neve elemzés 6. Igazából nem is a mindenféle latin szövegektől kell elájulnunk (azok fordítása a jegyzetek között szerepel), hanem a rendkívül hiteles ábrázolásmódtól. A könyv olvasása alatt egész egyszerűen ott vagyunk, nem otthon a fotelban, hanem ott az apátságban, és Adso válla fölött kémleljük Vilmos ténykedését.
Vita a scriptorumban • Jorge atya szerint bűn a nevetés • Krisztus nevetett-e valaha? • Mit mond róla Arisztotelész? • A tragédiáról írt könyve megvan, de a komédiáról írt elveszett 6. Jellemtragikum • Önmagával küzd az ember • Személyes késztetései csapnak össze a külvilág által lelkébe írt törvényekkel Nominalizmus • William Ockham ferences 1300 körül • A regény befejezése: • Stat rosa pristina nomine, nomina nuda tenemus • A hajdani rózsa név csupán, puszta neveket markolunk. • Igaz-e, hogy a nyelv csak a valóságról tud bezélni? • A jel mögött mindig van-e jelentés? Budapest: Árkádia, 1988. A rózsa neve elemzés full. — 423 o. Fordította és az utószót írta Barna Imre. Az Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról. ) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet.
Nagyon vigyázni kellett, hogy ki milyen tanokat támogat és fogad el, ugyanis könnyen az inkvizíció áldozatául eshetett. Ez kétélű fegyver volt és ha valakit be akartak feketíteni, vagy csak útban volt valakinek, elég volt megvádolni például boszorkányság vagy eretnekség vádjával. Az ördög és a gonosz kiűzésének nevében rengeteg ártatlan embert fogtak perbe és végeztek ki válogatott kínzóeszközökkel. A "középkor" szó hallatán mindig az a jelző jut eszembe, amit már nagyon sokszor hallottam: sötét. Bár egykori történelemtanárunkat ettől kirázta a hideg és élesen dacolt ezzel a kijelentéssel, én azt hiszem mégis vannak olyan vonatkozásai, amiben tényleg olyan, mintha sötétben tapogatóztak volna az emberek. Tudatlan és műveletlen volt az akkori pórnép, és bizony még a szerzetesek között is találhattunk olyat, aki súlyos téveszmék között élt. A félelem és bizonytalanság légköre tökéletesen elkendőzi szemünket a gyilkos valódi kiléte felett. Érettségi-felvételi: Ilyen feladatok lesznek az idei magyarérettségin? 13 év témakörei összegyűjtve - EDULINE.hu. A szerzetesek mégis sorra halnak és egyre bonyolultabbá válik minden.
Rövid bevezetés után lássuk magát a művet! Az író igen hosszan tartó és részletező bevezetéssel kezd. Információkban és leírásokban gazdag, hiszen felvázolja előttünk a korhoz kötődő történelmi, társadalmi és kulturális kontextust. Ezek az információk elengedhetetlenek lesznek a későbbiekben, ugyanis az egyik központi motívumot nem más fogja adni, mint a belső vallási problémák. Ezen felül leírást kapunk a központi helyszínről is, ami nem más lesz, mint egy bencés kolostor valahol Észak-Itália területén. „Szórakozzék az olvasó” – Umberto Eco: A rózsa neve - Filmtekercs.hu. Eco a bevezetés hosszúságát tudatosan szerkesztette meg, ugyanis úgy gondolta, hogy a kolostorba való mentális belépéshez az olvasónak egy igen erős és információkban gazdag tudásra van szüksége, más szóval próbára teszi az olvasó türelmét, és ha úgy ítéltetik meg, hogy ezen információkon elunja magát, akkor úgyis leteszi a könyvet, tehát nem léphet megszentelt földre. Ennek keretében ismerjük meg két főhősünket, Baskerville-i Vilmos ferences szerzetest és Adso -t mint papnövendéket és Vilmos segítőjét.