Sharon saját szabadszelleműségéről igyekezett meggyőzni magát, és titkon reménykedett abban, hogy a férje idővel mégis megváltozik. De azért ezt a dolgot is humorral kezelte: "Van egy remek megállapodás közöttünk. Roman hazudik nekem, én meg úgy teszek, mintha hinnék neki". Életét (vagyis annak egy részletét) Tarantino rendezi Sharon Tate talán az életben is megpróbált az a gondtalan lázadó szépség lenni, akit filmjeiben alakított, de ami a vásznon oly könnyűnek és igaznak tűnt, az – egy erőszakos, gátlástalan emberek által uralt világban – bonyolultabb volt és meglehetősen groteszk. A hatvanas évek Hollywoodjának sajátos hangulatát dolgozza fel Quentin Tarantino készülőben lévő Once upon a time in Hollywood ( Egyszer volt, hol nem volt Hollywoodban) című nagyjátékfilmje. A főszerepeket Brad Pitt és Leonardo DiCaprio alakítja majd, míg Tate-t az ausztrál származású Margot Robbie játssza. Amikor a halál tesz ismertté - Sharon Tate története. Bár a film nem közvetlenül Sharonra fókuszál, máris támadások érik a produkciót. Sokan úgy gondolják, hogy a szexuális zaklatással és erőszakos rendezői módszerekkel vádolt Tarantino nem tudja majd azzal a tisztelettel és finomsággal kezelni a témát, amennyit megkövetelne.
a New York-i napi hírek címlapja augusztus 10-én, 1969. New York Daily Newsgetty Images másnap a csoport — állítólag csatlakozott Manson Leslie van Houten — szintén meggyilkolta Lenót és Rosemary Labiancát Los Angeles Los Feliz körzetében. mi történt a gyilkosokkal? Charles Manson 1969 decemberében elhagyta a bíróságot. BettmannGetty Images Mansont feltételes szabadlábra helyezés nélkül életfogytiglani börtönre ítélték, 83 éves korában, 2017-ben halt meg. Állítólag nem ölt meg senkit a Cielo Drive-I gyilkosság során, de vádat emeltek és elítélték a Tate-LaBianca gyilkosságokért (és később még két gyilkosságért). Tudjuk, ki a gyilkos, de ki volt igazából az áldozat? - WMN. Állítólag úgy vélte, hogy a Beatles "Helter Skelter" dala faji háborúra utal, ezért utasította a családtagokat, hogy menjenek a Cielo Drive-ra. Mansont, Watsont, Atkinst, Krenwinkel-t és van Houtent halálra ítélték, de ez életfogytiglanra változott, amikor 1972-ben Kaliforniában eltörölték a halálbüntetést. balról: Leslie Van Houten, Susan Atkins és Patricia Krenwinkel a tárgyalóterembe sétálnak az 1970-es tárgyalás során.
[sz]Szajki-Vörös Adél[sz] Kedves kollégám, az író Göbölyös L. László izgalmas könyvet írt Véres hírek, vérszennyes hírnevek – Egy évszázad merénylői, terroristái, ámokfutói címmel. Személyes aspektusból vette sorra azokat a merényleteket és merénylőket, akik a huszadik században, valamint az ő saját életében is nagy hatással voltak a történelem, a kultúra és a társadalmi, kollektív gondolkodás bizonyos aspektusaira. Személyes vallomás és komoly kutatómunka egybegyúrásának az eredménye ez a könyv, melyről ezúttal beszélgettünk. – Számos szociológiai-tömegkulturális kérdéseket feszegető könyv szerzője vagy. A mostaninak hogy jött az ötlete és mikor gondoltad, hogy az ötletből könyv lesz? – A kétezres évek közepén elkezdtem tanítani a Budapesti Kommunikációs Főiskolán, amiből később a Metropolitan Egyetem lett. Sharon Tate igaz története halála A Manson-gyilkosságokban-ki volt Sharon Tate? | Société historique. Többek között hírszerkesztést tanítottam. Valahogy mindig kiderült, hogy a hírességek mellett, amik mindig erősen a hír kategóriájában kötnek ki, azok a bűnesetek – és ez a történelem során is mindig így volt.
A főiskola vezetése kétévente kiadott egy évkönyvet, melyben a tanároktól kértek cikkeket, esszéket. 2012-ben volt egy ilyen felkérés, és eszembe jutott ekkor Hasfelmetsző Jack, a 125. évforduló, és az, hogy ő volt valójában az első "médiasztár-gyilkos". Róla írtam egy esszét az évkönyvbe. Aztán elkezdtem gondolkodni, hogy az elmúlt 120 év híres gyilkosairól kellene írni egy könyvet. Ebből született a Gyilkosok ideje című könyvem. A 2014-es évkönyvre is kaptam felkérést, és a témánál maradva beugrott az első világháború kitörésének 100. évfordulója, a szarajevói merénylet. Megírtam az esszét és elkezdtem tovább gondolni: mi lenne, ha az elkövetkező száz év merénylőivel és ámokfutóival foglalkoznék, egészen Osama bin Ladenig és a norvég mészárosig. Az első könyvben ugyanis a gyilkosok saját nevükön váltak híressé, míg a másodikban azok által lettek híresek, akiket megöltek. – Én is imádom a kriminálpszichológiát, és nagyon gyakran elgondolkozom rajta, hogy mi a fittyfene miatt izgat ez engem ennyire.
Kolumbiában generációk nőttek fel egy erőszakos világban. Ez az ország, ahol Pablo Escobar birodalmat épített és ahol csak pár éve kötött békét több mint öt évtized után a kormány és a FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) szélsőbaloldali gerillaszervezet. Vásquez azonban nemcsak a közelmúlt Kolumbiájával foglalkozik (persze azzal is, Becsapódás című regénye főleg a kilencvenes évek merényletektől sújtott Bogotájáról szól). Az Informátorok című regényében például a második világháborús Kolumbiában járunk, amikor az ország megszakította a kapcsolatait Németországgal, és előbb-utóbb mindenki gyanús lett, akinek német vagy németes neve volt, náci szimpatizánsok és zsidók egyaránt. A regény nemcsak róluk és a neveket feketelistákra gyűjtő informátorokról szól, hanem hogy hogyan élte át Kolumbia a világháborút, és hogy ezáltal milyen következményeket örökölt Vásquez nemzedéke. Az eredetileg 2015-ben, magyarul 2019-ben (a szerző összes magyar nyelvű könyvéhez hasonlóan az Ab Ovo gondozásában megjelent) Emberi romok Vásquez leghosszabb és talán legjobb könyve, amiben a párhuzamos történetvezetést tökélyre fejlesztve két híres politikai gyilkosságról, azok lelki mechanizmusairól és hatásairól ír.