Közjóléti híradó – Pilisszántói túraajánló, erdőlátogatási tilalom Gemencen, az év állatai, TAEG programok… | Ezen a héten is jelentkezünk közjóléti híradóval az honlapunk információiból szemezgetve, az élményekben gazdag magyar erdőkből. Ezúttal többek között egy pilisszántói szakrális kirándulóhelyről, a Gemenc területén meghirdetett erdőlátogatási tilalmakról, a vidrák nászáról, az év madaráról, hüllőjéről és fájáról, a TAEG Zrt., a Lillafüredi Állami Erdei Vasút és a Pálházi Állami Erdei Vasút 2017-es programjairól, a Pákozd-Sukorói Arborétum fejlesztéseiről szóló bejegyzéseinket ajánljuk figyelmébe! tovább Címke: erdei kisvasút, Év Fája 2017, Gemenc, Gemenc Zrt., közjólét, Lillafüredi Állami Erdei Vasút, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, MME, Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt., Pálházi Állami Erdei Vasút, Pilis, TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., vadalma Vadalma – Az Év Fája 2017-ben Az Országos Erdészeti Egyesület éves szavazásán a terméséről sokaknak ismerős fafajunk – az egykoron gyümölcséért és faanyagáért egyaránt közkedvelt – vadalma győzedelmeskedett, és lett a 2017-es Év Fája.
Táplálék után éjszaka kutat, főként magvakkal, rügyekkel, gyümölcsökkel táplálkozik. Gömb alakú fészket készít, lakhelyéhez erősen ragaszkodik, téli álmot alszik. Hazákban védett állat, eszmei értéke 50. 000 Ft. Kép forrása: Föld Napja Alapítvány Forrás, bővebb információ: ProVértes Az év rovara Rágcsálom az erdő fáit, agancsom az ékem, védett vagyok, ne árts nékem! Magyarországon 6 szarvasbogár faj él, ennek egyike a nagy szarvasbogár, melyet a a 2017-es év rovarává választottak. Az év fája 2017 free. A hím és a nőstény megjelenése szembetűnő eltérést mutat. A hím 30-80 mm hosszú, teste barnás fekete színű, szárnyfedői és agancsszerű rágója pedig vöröses. A nőstény 25–50 mm hosszú, a híménél keskenyebb a feje és kisebb a rágója. Hazánkban főként a hegyvidékek és dombvidékek tölgyeseiben él, megtalálható parkokban, arborétumokban, ligetes erdőkben és erdőszéleken. A kifejlett hímek mindössze 4–5 hétig élnek, a párosodás után elpusztulnak, a nőstények élettartama hosszabb. A nagy szarvasbogarat főként az élőhelyei fogyatkozása veszélyezteti, fejlődéséhez idős fákra, tuskókra van szüksége, melyek számát a gazdasági célú erdőművelés jelentős mértékben csökkenti.
Hasonló típusú károsítás alakulhat ki a fiatal fák gyökerén is. Természetes ellenségét, a vértetű-fürkészt (Aphelinus mali) Jeszenszky Árpád 1926 nyarán kezdte betelepíteni Magyarországra. Az év fája 2017. A leveleken előforduló rovarfajok A vadalmafákon a közönséges levélpirosító alma-levéltetűt ( Dysaphis devecta) és a szürke alma-levéltetűt (Dysaphis plantaginea) lehet gyakrabban megfigyelni, de e fajok populációinak egyedszámát a fátyolkák, a katicabogarak és a zengőlegyek hatékonyan csökkentik. A közönséges levélpirosító alma-levéltetű jelentős nyári levélhullást, míg a szürke alma-levéltetű hajtásrövidülést és apró, deformált termések kialakulását idézheti elő. A levelek fonákján, a levelek, illetve a virágok alapjánál a nimfák által kiválasztott, hullámos viaszszálakról ismerhető fel az amerikai lepkekabóca ( Metcalfa pruinosa), amely szintén jövevényfaj. Az esetek többségében vagy maguk az imágók, vagy a nimfák is megtalálhatók a károsítás helyén. A táplálkozási szívásnyom nemcsak kaput nyit más fertőzéseknek, de megfelelő élőhelyet is biztosít a korompenésznek, és ezzel egyidejűleg a fotoszintetikus teljesítményt is csökkenti.
A legnagyobb öröm viszont akkor töltött el engem, amikor "egyháztörténeti idők tanúja" is Krisztus üldözött vagy éppen csak megtűrt egyházát, családját láthattam itt táborozni. Néhány, az Államnak behódoló, hivatalos egyházzal dacoló fiatal lelkésszel és sok-sok gyermekkel és fiatallal, akik az ország különböző tájairól érkeztek, sőt, jöttek még Kárpátaljáról, Erdélyből, de még Hollandiából is! Lombkoronámmal örökre magamba szívtam felejthetetlen tábortüzes esték áhítatait, csendes beszélgetéseit és vidám, felszabadult énekléseit... Igen, láttam, ahogy innen a Várhegyből új életek indulnak el a mezítlábas Názáreti Jézus nyomában... Majd újra magamra maradtam... S jó néhány újabb és újabb évgyűrűt kellett belém rajzolnia a Teremtőnek, amíg újra megindult itt az élet, igaz, már nem annyira, s nem annyian, annyiféle helyről jöttek a gyermekek, mint előtte, a hőskorszakban... Az egykori szőlősgazda lánya tartott itt gyermektáborokat. 2016 az év fája: Mezei szil by Szikszai Réka. Akkor már lehetett. Nem olyan messze innen, az egykori úttörővárosban tartottak is egy hetedhétországra szóló ifjúsági találkozót, de arról én már nem sokat tudok... Megöregedtem.
A 2010-es évek folyamán így kerülhetett középpontba az ezüst hárs, a tiszafa, a zselnicemeggy, a házi berkenye, a mezei juhar, a kocsányos tölgy és a mezei szil is. (Az "Évek Fái" teljes listája itt tekinthető meg. ) Az idei esztendőben az OEE vadalma tematikájú szemléletformáló játékokat fejleszt az erdészeti erdei iskolák részére, a fiatalok körében ezáltal is népszerűsítve ezt a kivételes fafajt. Az év fája 2017 download. A vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor figyelünk fel, egyébként rejtve marad szemünk elől. Hazánkban a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, azonban a faj mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett fajnak számít. A vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője életkorának végén 20-25 centimétert tesz ki. A 80-100 éves példányok már matuzsálemnek számítanak. Virágzatát április második felében, esős és hűvös időjárás esetén később hozza.
A történeteket és a szavazófelületet itt találjuk: Fotók:
Rendezetlenül kerültek a levéltárakba, s azokhoz kutatási segédletek sem készültek. Tömösközi egyelőre a kárpátaljai kivételével valamennyi levéltári doboz tartalmáról egy másolatot és hozzá egy tételes jegyzéket készített. A jegyzék minden dokumentum keltezését, íróját, címzettjét, tartalmát tartalmazza, valamint azt, hogy milyen nyelven írták. Ezzel két egyházkerület levéltári anyagát sikerült kutathatóvá tenni, ami 91 dobozt és közel 60 000 oldalnyi digitalizált iratot jelent. Ezek a jegyzékek bárki számára elérhetőek a világhálón. Tömösközi Ferenc kötetei ITT tölthetők le. Iratok jegyzéke (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidé) Tömösközi számára a szabad hozzáférhetőség a tudományos munka egyik alapelve, s azt vallja, hogy a kutató munkája sose válhat öncélúvá. Az év fája 2017 teljes film. Mint mondta, az ilyen szisztematikus feltárással és adatbázisok létrehozásával a református egyház történetének kutatásában teljesen új perspektívák nyílnának. A kutató a doktori disszertációja során szembesült azzal, hogy nemhogy a református gyülekezeteinkről, de egyházunkról is nagyon kevés anyagot tártak fel.