Természetesen ingyenesen is megváltható a haszonélvezeti jog, ám illetéket ekkor is fizetni kell! Mikor? A lemondás és a megváltást követően keletkezik az illetékfizetési kötelezettség, mégpedig visszterhes vagyonszerzési illetéket kell megfizetni. Erről a Nemzet Adó- és Vámhivatal fizetési meghagyásban értesíti a tulajdonost. Mennyit? Az illetéktörvényben meghatározott érték alapján kerül kiszámításra (tehát hiába térhetnek el a felek az illetéktörvényben szabályozott értéktől, azaz hiába váltható meg a haszonélvezeti jog a törvényi értéknél magasabb vagy alacsonyabb áron) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kizárólag a törvényi értéket veheti alapul. Haszonélvezeti jog illeték mértéke ● ingyenes megváltás esetén - lakóingatlan vonatkozásában - a haszonélvezeti jog értékének 9%-a (minden más esetben a haszonélvezeti jog értékének 18%-a) ● ellenérték megfizetésével történő megváltás esetén a haszonélvezeti jog értékének 4%-a lesz az illeték mértéke. Amennyiben további kérdése lenne, forduljon hozzánk bizalommal!
Vagyonszerzési illeték ingatlan és vagyoni értékű jog megszerzése esetén Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásánál felmerülő kérdés, hogy a megszerzés kapcsán keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, és ha igen mekkora összeget kell fizetni. A vagyonszerzési illeték megállapításának és megfizetésének rendjét az ingatlanok, vagyoni értékű jogok átruházása tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályozza. Amit legelőször tisztázni szükséges… A megvásárolt/ajándékba kapott ingatlan, és vagyoni értékű jog után mindig csak a vevőnek/megajándékozottnak keletkezhet illetékfizetési kötelezettsége. Mekkora az ajándékozási illeték mértéke? Az ajándékozási illeték általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozási illetékének mértéke 9%. Mi az alapja az ajándékozási illeték számításának? Az ajándék tiszta értékének kiszámításánál a megszerzett ingatlan forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének megajándékozottra eső részét.
● Ha a haszonélvezeti jog időtartama a házasság idejére terjed, a számításánál az idősebb házastárs életkorával kell számolni. A haszonélvezeti jog ellenértékének megfizetésével vagy annak ingyenesen történt lemondásával és a jog ingatlan - nyilvántartásból törlésével a jog megszűnik, a haszonélvező pedig köteles az ingatlant átadni a tulajdonosnak, olyan állapotban, amilyenben rendes gazdálkodás és rendeltetésszerű használat mellett a haszonélvezet megszűnésekor lennie kell. Haszonélvező lettem, illetéket is kell fizetnem? Amennyiben valaki haszonélvezője lesz egy ingatlannak, azaz vagyoni értékű jogot szerez, úgy visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetnie. Ha ajándékként kapja, esetleg öröklés keretében, akkor pedig ajándékozási vagy öröklési illetéket kell utána fizetnie (utóbbiak ritkább esetek). Mikor? A haszonélvezeti jog bejegyzését követően szabja ki a Nemzet Adó- és Vámhivatal, erről pedig fizetési meghagyásban értesítik a haszonélvezeti jog jogosultját. Mennyit? A haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értékének az 1/20- ad részét kell a haszonélvezet 1 évi értékének tekinteni.
A lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb; A vagyonszerzés, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik. Kedvezményes visszterhes vagyonátruházási illeték Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
Mit érdemes tudni a haszonélvezeti joghoz kapcsolódó illetékről? A haszonélvezeti jogról érdemes kezdésként néhány szót írni: a haszonélvezeti jog jogosultja ingatlan esetében az a személy, aki azt birtokolhatja, használhatja (lakhat benne), hasznait szedheti. Azonban jogai korlátozottak, hiszen - ellentétben a tulajdonossal - nem adhatja el az ingatlant és nem terhelheti meg hitellel. Jogai gyakorlását viszont akár át is engedheti másnak (ingyenesen vagy ellenérték, azaz bérleti díj fejében), a tulajdonos pedig mindezt tűrni köteles. A haszonélvezeti jog létrejöhet szerződéssel, végrendelettel, bírósági vagy hatósági rendelkezéssel vagy jogszabályi rendelkezés folytán (például az özvegyi jog jogszabály útján keletkezik és a túlélő házastársat illeti meg). A haszonélvezeti jog ellenértéke utáni illeték kiszámításának alapja. A haszonélvezeti jog értékére vonatkozóan az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény 72. §-a) ír elő szabályokat, amelyek egyrészt jelentik a haszonélvezeti jog az ellenértékének mértékét, másrészt jelenti egyúttal a haszonélvezeti jog ellenértéke utáni illeték kiszámításának alapját is.