A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába. 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. Ezeket a csontokat Tibet kínai megszállása idején menekítették Indiába, a dalai láma száműzetésének helyére, ahonnan Svájcba kerültek egy buddhista iskolába. Az ereklye elhelyezésével vált a zalaszántói sztúpa szent zarándokhellyé. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét. Az ügyes diplomáciának köszönhetően a sztúpát 1993. Buddha templom zalaszántó biography. június 17-én személyesen a 14. dalai láma, Tenzin Gjaco avatta fel.
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Zalaszántói Béke-sztúpa Zalaszántói sztúpa Település Zalaszántó Cím 8353 Zalaszántó, Kovácsi-hegy Építési adatok Építés éve 1992 Megnyitás 1993. június 17. Építési költség kb. 40 millió forint Hasznosítása Felhasználási terület buddhista sztúpa Alapadatok Tszf. magasság 316 m Magassága 30 m Szélessége 24 m Elhelyezkedése Zalaszántói Béke-sztúpa Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 53′ 50″, k. h. Buddhista szent helyek Magyarországon - I. rész - Szallas.hu Blog. 17° 13′ 04″ Koordináták: é. 17° 13′ 04″ A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszántói Béke-sztúpa témájú médiaállományokat. A Zalaszántói sztúpa Európában az egyik legnagyobb ilyen létesítmény. [1] A szentély a Zalaszántó mellett található Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. A hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles.
Az oltár festményekkel, a falak figurális festésekkel voltak díszítve. A templombelső terét is bővítették, délen egy oldalkápolnával (feltételezhetően családi temetkezőhelynek szánták), valamint egy keresztelő kápolnával. A keresztelő kútnak csak a talapzata maradt meg. Egyik mennyezeti, boltozatzáró rózsája ma a szenteltvíztartó alsó részét képezi. Az építkezések a XVI. századra is átnyúlhattak, ezt a reneszánsz kori sekrestyeajtó bizonyítja. A kápolna keleti oldalához szélfogót építettek, az egész elé pedig egy zömök testű tornyot emeltek Bejárati ajtót két helyen is vágtak, a torony északi és déli falán. Az építkezések a korai reneszánszban fejeződtek be. Buddha templom zalaszántó youtube. Ekkor zúdult a mezővárosra a török pusztítás és kizsákmányolás. 1555-ben a török felégette és kirabolta a települést, ekkor a lakosság elmenekült, vagy a török áldozatául esett. A templomot is felgyújtották, melynek teteje leégett, beomlott és egyúttal használhatatlanná vált. 1576-ban a török ismét felégetett mindent. A templom falai omladoztak, de az újjáépítésre csak a török megszállás után került sor.
), a szakrális művészetbe, valamint a magyar királyi korona bizánci abroncsán az ő zománcképük is látható. A templom újjáépítésére csak 1730-as években került sor. Az építkezések több helyen az újjáépítés hevében folynak, ám Szántón pénzhiány miatt a középkori falakat egészítették ki. A középkori ablakokat befalazták, nagyobb ablakokra cserélték, – elpusztítva a középkori értékeket -, a szentély barokk boltozatot kap, a templom pedig két képes, négyszobros új oltárt. Ez ma is megvan, akárcsak a kőből készült, kagylós faragású keresztelő kút, vagy a gótikus gyémántmetszésű és csavart lábazatok. Az oldalsó kápolnákat nem építették újjá, de a falakhoz vastag támpilléreket építettek, amelyeknek építészeti funkciójuk nincs. Buddha templom zalaszántó menu. A tornyot megmagasították és ekkor helyezték el benne a vátkai harangot. "Az 1700-as években a vátkai patak tisztítása közben találták meg és hozták a szántói templom tornyába. A harangot a törökök elől ásták a patakba, így az ellenség nem találhatta meg, mert nem látott friss ásást.
A szentély belsejébe sem lehet bejutni, zárt építmény, s két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz. A hegynek ezt a részét, amin a sztúpa áll, az Emberi Jogok Parkjának nevezik. Története [ szerkesztés] Bop Jon (eredeti nevén Dzsin Szú Lí) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodást képviseli. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja egy Ázsiából eredő vallás hagyományát. A Kovácsi-hegyen levő Világosvár nevű helyet Zalaszántó mellett találta meg. A zalaszántói sztúpa légifelvételen Köszönhetően a dél-koreai, magyar és osztrák adományoknak, az építmény 1992. márciusa és szeptembere között, mintegy 40 millió forintból épült fel. A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény talapzatába. Az ügyes diplomáciának köszönhetően a sztúpát 1993. Zalaszántói sztúpa – Wikipédia. június 17-én személyesen a 14. Dalai Láma, Tendzin Gyaco avatta fel.