Az expozíció olyan helyen jelöl ki egy társadalmi elitet, amiből szinte rögtön arra a következtetésre jutunk, hogy ez bizony egy teljesen más stílusú Scorsese-film lesz, mint eddig megszokhattunk. Az ártatlanság kora nyitójelenetének színhelye egy operaelőadás, ahol Charles Gounod Faust ját láthatjuk, de nem, a helyszín még nem a Metropolitan Opera, hiszen a film elején lévő kiírás szerint még csak az 1870-es években járunk. Itt találkozik a már jegyes Newland Archer ( Daniel Day-Lewis) szerelmének ( Winona Ryder) unokatestvérével, Ellen Olenska grófnővel ( Michelle Pfeiffer). Szinte vibrál közöttük a levegő. Pártfogásába veszi a válása miatt a szóbeszédek középpontjában álló grófnőt, aki hosszú idő után Európából tér haza. Archer és Olenska grófnő kapcsolata az idő előrehaladtával fokozatosan elmélyülni látszik… Egy letűnt korszak Martin Scorsese nem kevesebbre vállalkozott, minthogy filmre vigye Edith Wharton azonos című regényét. A film első pillantásra kilóg az amerikai rendező életművéből, aki többnyire gengszterfilmjeivel vált híressé.. Scorsese kézjegye azonban ezen az alkotáson is rajta van, a gyorsvágások most sem hiányoznak, de rengeteg belső vágást is látunk, a kamera szinte átsuhan a tereken.
Wharton, Edith - Az ártatlanság kora Szerző(k): Wharton, Edith Lazi, 2008 312 oldal keménytáblás ISBN: 9789632670058 Tetszik Neked a/az Wharton, Edith - Az ártatlanság kora című könyv? Oszd meg másokkal is: Nem találod a tankönyvet, amit keresel? Nézd meg tankönyv webáruházunkban! Kattints ide: ISMERTETŐ Az ártatlanság kora (Wharton, Edith) ismertetője: ISMERTETŐ A 19. század végi New York arisztokráciájának életét szigorú törvények irányítják. A szabályok sehol nincsenek leírva, mégis... Részletes leírás... A 19. A szabályok sehol nincsenek leírva, mégis születésük óta ezt tanulják. Itt elképzelhetetlen, hogy egy szépreményű ifjú jó házból való menyasszonya helyett egy már elvált, tehát bukott asszonyt válasszon. A jóképű Newland Archer jövőjét is már előre megírták a társaság törvényei, miszerint a csinos, fiatal May Wellanddel köti majd össze az életét, egyesítve ezzel a két jómódú család vagyonát. Archer házasságkötése küszöbén ismeri meg jegyese unokanővérét, a szokásokra keveset adó, szabad szellemű, válása miatt a társasági körökből kinézett Olenska grófnőt.
Cikk a Wikipedia-ból, a szabad enciklopédiából. Az ártatlanság kora ( The Age of Innocence) egy amerikai film Rendezte: Martin Scorsese, megjelent 1993 által inspirált azonos nevű regénye által Edith Wharton, megjelent 1920. Szinopszis New York, 1870 körül: A felsőbb osztályú családok életét társadalmi egyezmények és szigorú hierarchiák alakítják. Newland Archer, a jeles családból származó fiatal ügyvéd boldogan eljegyezte May Wellandot, aki szintén magas rangú családból származik. Az eljegyzés után azonban nem sokkal rendezett élete felfordul. May unokatestvére, Ellen Olenska visszatér egy európai utazásról, és sok pletyka van vele: sajnos házas, megcsalta volna férjét; most válást akar. Annak érdekében, hogy leendő felesége családja ne szenvedjen ettől az elítélendő hírnévtől, Newlandnek kapcsolatba kell lépnie Ellennel, és rá kell vennie őt, hogy adja fel a válást. De ahogy találkoznak, minél többet látják egymást, annál közelebb kerülnek egymáshoz, míg Newlandet elbűvöli a fiatal nő rendhagyó és szabadságszerető személyisége.
Továbbá kiemelkedik Julius Beaufort, a szerencsevadász bankár alakja, akit csak a vagyonára való tekintettel tűr meg az elit a tagjai közt. És persze ott vannak a főszereplők: az öntörvényű, de komplexusokkal teli Olenska grófné, aki életében először készteti igazán heves érzelmekre a konformitásra hajló, de valójában különc és éleslátó Newlandet, valamint az elvárásoknak maradéktalanul megfelelni kívánó May Welland, az ártatlanság megtestesülése, aki minden idegesítő tulajdonsága ellenére is nélkülözhetetlen karakter. Az aprólékosan felépített világhoz hozzájárul a kor divatja is – a másik olyan dolog, amely a felső tízezer életét meghatározta –, és talán ez az a része a könyvnek, amely kissé megnehezíti a befogadást a mai olvasó számára. Wharton tintán és papíron nem spórolva sorolja a különböző előkelő házak bútorait, festményeit, berendezési tárgyait, lakóinak ruhadarabjait, és ecseteli divatos vagy divatjamúlt mivoltukat. Szerencsére a Lazi Könyvkiadó kötetét bőven ellátták jegyzetekkel, ha valaki tényleg meg akarja érteni, mi és miért számított sikknek abban az időben, és nem lusta folyton a könyv végére lapozni; de azt hiszem, ezúttal túl sokat az sem veszít, aki ezeket szépen átugorja.
Minden olyan szépen indult – a nietzschei "Megkötött szív, szabad szellem" jegyében. Szüleim most már alighanem életük végéig tartó szerelme (egyetlen éjszakát sem töltöttek egymás nélkül 50 év alatt), mint példakép, no meg a kisasszonyok iránti későn kezdődött, de feltétlen rajongásom okán már 18 évesen eljegyeztük egymást Ildikóval, de esküvőre nem került sor. Az az átkozott hiányérzet, amit a múltkor említettem… Az OMIKK-ban (Országos Műszaki Intézet és Központ Könyvtára, elnézést a káromkodásért) dolgoztam akkoriban, és volt ott egy nálam jó pár évvel idősebb lány, aki kihasználva akkori naivitásomat, meghívott egy koraestére a Normafára, némi kis beszélgetésre. Volt nála egy üveg vodka. Alattunk egy pad, felettünk a csillagos ég, és a kanti beszélgetésből az lett, hogy a Normafa és Ágnes lakása közötti útból semmire sem emlékszem, az utána következőkre annál jobban. Hűha, szóval ez ilyen is lehet? Akkor este megtapasztaltam mindent, ami egy húszévesnek a testi kapcsolat gyönyörűségeiből kijuthat.
Értékelés: 634 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Gates szinte már eszelős, ahogy a hajléktalan veteránt keresi, viselkedésével alaposan ráijeszt Samre. Neela egykori gyakornoka műhiba perbe sodorja az egész sebészeti osztályt. Az osztályon ellátnak egy párt, akiknek felgyújtották az otthonát, közben Brenner összetűzésbe keveredik egy pedofíliával vádolt tanárral. Felkavart állapotban végül színt vall Morrisnak a nyomasztó titkáról, melyet gyerekkora óta hordoz magában. A műsor ismertetése: A világ egyik leghosszabb életű kórházi drámasorozata visszatér! Michael Crichton író kreációja, a chicagói megyei kórház sürgősségi osztálya hosszabb pihenő után újra munkába áll. A sürgősségi osztályon persze továbbra sincs megállás, a betegek futószalagon érkeznek. Ezúttal is a rezidenseké, illetve elődeiké a főszerep, akik a nap 24 órájából 22 órában kénytelenek helytállni, egymás segítségére lenni, s feletteseik kritikáit elviselni. Természetesen a betegek is maximalisták, akik minimum csodát várnak tőlük nap, mint nap… Évadok: Stáblista: Szereplők Dr. William 'Wild Willy' Swift Linkek: Díjak és jelölések Golden Globe-díj 2001 Legjobb televíziós sorozat - drámai kategória jelölés 2000 1999 1998 1997 1996 1995 július 14.