Az eredeti cél, vagyis a kistelepülések elnéptelenedésének megállítása valójában csak Vasban, Zalában és Veszprémben érzékelhető, ahol nemcsak kiugróan magas a növekedő települések száma, de más megyékhez képest sokkal nagyobb az aránya az 500 fősnél kisebb falvaknak, melyeket leginkább veszélyeztet az elnéptelenedés. A Győr-Moson-Sopron megyei településeknél a megye gazdasági elszívó hatásának egyenes következménye a növekedés. A vizsgált 2 ezer lakosúnál kisebb települések nagyobb része a Dunántúlon található. 724 fekszik a Dunától nyugatra, s csak 296 keletre, ráadásul utóbbiak közül 107 település Borsodban található, a maradék 189 nyolc megyében oszlik el. Békésben, amely az ország egyik legszegényebb és leghátrányosabb helyzetű megyéje, egyetlen olyan kistelepülés sem akadt, ahol nőtt volna a népesség, ám nemcsak 2019 óta, de előtte sem, derült ki a BM adataiból. Melyekből az is leszűrhető: a falusi csok igazi nyertesei egyértelműen a gazdagabb, közép- és nyugat-dunántúli megyék.
A falusi csok bevezetése óta számos módosításon ment keresztül, többnyire egyre vonzóbb támogatást nyújtva a családok számára. Nem csak a kistelepüléseken található ingatlanok vásárlása iránti hajlandóság nőtt meg, hanem ez magával hozta, hogy hatást gyakorolt az ingatlanpiacra is. Egyes helyeken jóval kelendőbbek lettek a házak, máshol viszont nem is volt érezhető a hatása. Ezeknek a különbségeknek jár utána a HelloVidék. Ballagó Antalt, az Otthontérkép Csoport értékesítési vezetőjét kérdezte a lap a jelenlegi magyar lakáspiaci helyzetről, ezen belül a falusi csokról. Arra, hogy hogyan befolyásolta az ingatlaneladást a falusi csok az elmúlt közel egy évben, a szakértő elmondta: A falvakban nem évek, hanem évtizedek óta nagyon nehéz ingatlant eladni, hiszen sok évtizedes trend az elvándorlás a városokba, a fővárosba, illetve külföldre - ez a hasonló fejlettségű országokban mindenütt így van. Nálunk is jellemző a falvak népszerűtlensége és ez alól kevés térség, régió kivétel, hiszen még a Balaton körül is szép számmal akad csökkenő népességű község.
Ballagó Antal hozzátette: "elég böngészni a falusi csokra éppen a csökkenő népesség miatt jogosult települések listáját. " Balogh László is, az vezető gazdasági szakértője a kérdéssel kapcsolatban elmondta: A falusi csok szemmel láthatóan helyzetbe hozta azokat a kistelepüléseket, amik viszonylag jó elhelyezkedésűek, tehát egy nagyváros vagy regionális központ közelében helyezkednek el. A munkalehetőségek nagyvárosi koncentrációja miatt ugyanis egyre többen keresték a következő otthonukat a nagyvárosok közelében, agglomerációjában. Itt ugyanis jellemzően 30-40 százalékkal olcsóbban juthattak hozzá ugyanazokhoz az ingatlanokhoz - mondta a szakértő, és úgy vélte, hogy a falusi csok legfőbb vonzerejét az jelenti, hogy pont az alacsonyabb ingatlanárakkal rendelkező településeken érhetőek el a magasabb összegű támogatások: már egy használt lakás megvásárlásához is megkaphatják a családok az új lakások vásárlása vagy építése után járó kedvezményezeket. A teljes cikk a HelloVidék oldalán olvasható.
A három vagy több gyereket vállaló családok esetben, amennyiben a megvásárolt ingatlan ára nem éri el az 5 millió forintot, akkor a fennmaradó összeg a 10 millió forintos keretig teljes mértékben felhasználható lesz felújításra, bővítésre. A Liliomkert piacról ismert Káptalantóti a Csobáncról. A falut 1990-ben még 503-an lakták, 2003-ban már csak 410-en. 2018-rasikerült újra 476-ra emelni a lélekszámot. Persze jött is érte a büntetés – Fotó: Győrffy Árpád A balatoni régió 172 ötezer fősnél kisebb települése közül 42 olyan volt, ahol 2003 és 2018 között legalább az induló szinten maradt az állandó lakosok száma, vagy kisebb nagyobb mértékben nőtt is. Így ezekben a falvakban, illetve néhány kisebb városban nem lehet igénybe venni a falusi csokot. A városok közül öt került a kieső csapatba. A KSH adatai szerint 2018-ban 20145 fős Balatonföldváron 2, 6 százalékkal, a 4365 fős Balatonfűzfőn 3, 4 százalékkal, a 4633 fős Hévízen 2, 8 százalékkal, az 1996 fős Zalakaroson 27, 5 százalékkal, a 2410 fős Zamárdiban 4, 9 százalékkal éltek többen 2018. január 1-én, mint 15 évvel korábban.
A Falusi Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) első négy hónapjában csaknem 2700 támogatási szerződést kötöttek a családok – idézte Tállai András pénzügyminiszter-helyettes parlamenti írásbeli válaszát a Magyar Nemzet. Az Országgyűlés honlapján elérhető dokumentum szerint 1016 kistelepülés között oszlottak meg a támogatások. Ez viszonylag jó arány ilyen rövid idő alatt, főként ha azt nézzük, hogy összesen 2486, az elmúlt években fogyó lélekszámú helységben lehet igényelni a támogatást 2019. július elseje óta. Tállai András válaszában arra is kitért, hogy valamennyi megyében voltak már szerződéskötések, a legtöbb támogatási ügylet pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ( 360 szerződés) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye ( 235 szerződés) településein mutatható fel. Sőt, e két megyében található szám szerint is a legtöbb olyan helység, ahol legalább egy család igényelte már a Falusi CSOK-ot. Ezekből az adatokból az látszik, hogy bár a Balaton-parti és a Pest megyei települések a legkeresettebbek, ez csak az érdeklődéseket és a lehetséges adásvételek számát mutatja, nem pedig azt, hogy ezek közül hányan igényeltek Falusi CSOK -ot.
Olcsó falusi házak Falusi csok telepuelesei Úgyhogy itt is a hagyományos eset állhat fenn, hogy az írója és/vagy ismerőse ültetett egy kivit, aztán nekifogott ötletszerűen metszeni, és mivel úgy látta, hogy úgy van termése, akkor ezt belevette egy metszési kö azt mondom, hogy így nem lesz termés, csak nem annyi és olyan minőségű, mint lehetne. Ahogy az elhagyott szőlő is terem még évekig azután, hogy abbahagyják a metszését. (Nálunk is van ilyen hozzá nem értő szaktanácsadás, pl. a Kossuth rádió reggeli műsorában tanácsokat adó szakállas embertől hallottam bődületes baromságokat a fügéről. )Na szóval, a német származás számlájára lehet írni a melegigényességről szóló részt, mivel Németország nagy része sokkal hidegebb vidék, mint Magyarorszáúgy az jó meglátás, hogy évente kell metszeni, és nagyon korán, mert egyébként erősen könnyezni komoly hiba van benne: Ha a nyári metszés elmarad kisebbek lesznek a kivik. Ugye, a termés - bármilyen növénynél - akkor lesz nagy, ha sok levél nevel kevés termést.
A községben 1990-ben 104-en éltek, 2003-ra 90-főre csökkent a lélekszám, amit új telkek kialakításával 2018-ban is tartani tudtak.