Erre a korszakra a bányamentők egykori "edzőtermével" emlékeznek a földalatti kiállítótér egyik szekciójában. Az 1962-től meginduló munkálatok során a vágatok egy részét múzeumi bemutatás céljára alakították át olyan formában, hogy megőrizzék annak bánya jellegét. Kapuit 1965. április 30-án nyitották meg, mint hazánk első földalatti bányászati múzeumát. 1980-ban ipari műemlékké nyilvánítottak. A salgótarjáni múzeum látogatójaként bányatérségekben járunk, láthatjuk a vágathajtást, nyomon követhetjük a fejtési-jövesztési munkát, a csákánnyal való jövesztést, a fúró-robbantó, majd a fejtőkalapácsos munkán keresztül a maróhengeres frontfejtésig. Ugyancsak megtekinthetjük a rakodó és szállító munka változatainak fejlődését. A József-lejtős akna bejárata előtt a bányamunka során munkájuknak áldozatul esett 827 név szerint ismert bányász emlékműve fogadja a látogatókat. Bányamúzeum salgótarján jegyárak volán. Ugyancsak a parkban áll id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész 1952-ben készült Vájár szobra. A bányabejárat melletti "Klopacska" (lármafa) messze hangzó hangjával évtizedeken át jelezte a földalatti munka kezdetét és végét, a hirtelen támadt bányavészt.
Már most tudom hogy még egyszer visszatérek. Az ott dolgozó emberek végtelenül korrektek, szimpatikusak, ritka dolog ez manapság! Bányamúzeum salgótarján jegyárak 2022. És ami még nekünk földi halandóknak fontos az az étkezés, a bánya mellet található a piac, és mit ne mondjak nagyon jó lángost adnak ott, az ára fele annyi mint nálunk Miskolcon, érdemes megkóstolni. Köszi Csabi a meghívást, fincsi volt! Teli hassal indultunk tovább Tarjáni túránk legizgalmasabb pontjához, persze ekkor még nem tudtam hogy az lesz, na de erről a következő blogban olvashattok.............
Ez a fejtésmód dekoncentráltsága és magas fejtési vesztesége miatt gazdaságtalan, költség és biztonság tekintetében kedvezőtlen volt. A biztosítási technika korszerűsítése, az acéltámos biztosítás, majd az önjáró biztosítási rendszerek elterjedésével kizárólagos fejtési rendszerré a frontfejtéses művelés vált, amely a jövesztés, szállítás, szellőztetés és a bányamunkások egészségvédelme szempontjából a legkorszerűbb művelés megvalósítását tette lehetővé. Hungária és Schwarz-típusú acéltámokkal biztosított, hazafelé haladó frontfejtést láthatunk. A szénmedencében 1959-től terjedtek el az acéltámok és acél süveggerendák használata. Ezzel lehetővé vált a támmentes frontfejtési homlok kiképzése. Látható a HRV rablóvitla, 30 sor egyedi súrlódásos acéltám biztosítás, kiépített KSZP-1-es, E profilú, láncos vonszoló, hajtóművel és motorral. A szénbányászatban ugrásszerű fejlődést jelentett a láncos vonszolók és a hevederes szállítószalagok alkalmazása. Iglo-i napok: Bányamúzeum - Salgótarján. A jövesztés gépesítése során 1963-tól használták a szénmedencében a marótárcsás jövesztő gépeket, itt egy lengyel gyártmányú, rögzített tárcsás KWB-3D típusú maróhengeres fejtőgép látható munka közben.
Hasznos linkek Konferencia ajánlatkérés Ajándékutalvány rendelés 800+ szálláshely, 5000+ program és 7000+ látnivaló közül választhat, melyek folyamatosan frissülnek. A szállodák, panziók, egyéb szálláshelyek legjobb ajánlatait, akcióit találja meg nálunk. Nincs foglalási díj! Kövess minket Értékeljen minket a GOOGLE-n
Egyike volt a legdrágább, vízveszélyes üzemeknek, ám szenének jó minősége indokolta üzemben tartását. Bányamúzeum salgótarján jegyárak budapest. Végtelenkötelű szállítás húzta ki a szénnel rakott csilléket a salgótarján-zagyvapálfalvai keskenynyomtávú iparvasút szintjére, s innen villamos mozdonyok vitték a baglyasaljai rakodóra. Napi termelése 20 vagon ""karós szén"" (az alsópadi félterméket a bányászok karóval jelölték meg) volt, s az üveggyár generátorában használták fel. A József lejtős akna fennállásának 14 éve alatt, 776 000 tonna szenet termelt. "