Cím Gyula, 5700, Béke sgrt. 35. A gyulaiak és a környező települések lakosainak első számú kulturális helyszíne az Erkel Ferenc Művelődési Központ. Ahogy a városba látogató turistákat a kiállítóhelyek, úgy szolgálja ki a helyben élőket az intézmény. Erkel Színház, 2022. szeptember 24., szombat 19:00 - Puskás, a musical. A könnyű- és klasszikus zenei koncerteket, a helyi képzőművészek kiállításait, a kisközösségeket, a gyermek- és ifjúsági programokat, a játszóházakat, kézműves foglalkozásokat, diákönkormányzati képzéseket, de még a városban tevékenykedő civil szervezetek többségét is a Béke sugárúti épületben találják a helyiek. Az intézményben meghatározók az elkötelezett szabadidős tevékenységet folytató szakkörök, klubok, tanfolyamok, alkotó- amatőr művészeti csoportok; 30 kisközösség dolgozik itt közel 1000 fővel. Közülük, az Erkel Ferenc Vegyeskar és a Székely Aladár Fotóklub országos és nemzetközi jelentőségű tevékenységet folytatnak. A főbb kulturális szolgáltatások mellett természetesen terembiztosítással, technikai eszközök kölcsönzésével, tudományos ülések, konferenciák teljes körű kiszolgálásával (a résztvevők elszállásolása, étkeztetése, utaztatása, kulturális- és szabadidős programjainak megszervezése, stb. )
A magyar nemzeti opera megteremtője, a kiváló zeneszerző, karmester, zongoraművész és zenepedagógus apai ágon muzsikus dinasztia leszármazottjaként született, a család tíz gyermeke közül másodikként, egyben az első fiúként. Apja, Erkel József [1787-1855], nagyapja, id. Erkel József [1757-1830] és dédapja, Erkel Vilmos egyaránt képzett, élete rövidebb-hosszabb részét hivatásos muzsikusként töltő személy volt. Egyes feljegyzések szerint a család ezen ága holland, más adatok szerint német eredetű, bizonyos azonban, hogy a dédszülők - a Wenckheim grófok szolgálatában állva - Pozsonyból költöztek Gyulára. Erkel (keresztnevének akkor szokásos írása szerint Ferencz) zenei tanulmányait szülővárosában, atyja irányításával kezdte, aki iskolai tanítóskodása mellett a magyargyulai plébániatemplom kántora és kórusvezetője is volt. Erkel Ferenc: Bánk Bán / Erkel Ferenc - Barta Dóra: Bánk bán. 10 éves korában már orgonált és misék kíséretére is vállalkozhatott. Ismereteit 1822-től Pozsonyban - Klein Henrik [1756-1832] és Turányi Károly [1806-1872] útmutatásával - tökéletesítette.
A főváros tulajdonába vett épület 1940-től a Magyar Művelődés Házaként működött, immár programszerűen a népművelés feladatával megbízatva. Ez a gyakorlatban továbbra is befogadó szerepet jelentett: a Nemzeti Színház és az Operaház előadásai éppúgy műsoron szerepeltek itt, mint nótaestek vagy sportünnepélyek. Az Erkel Színház története – Opera. 1944 novemberétől pedig egy rövid hónapig a Kolozsvári Nemzeti Színház menekülttársulata tartott itt előadásokat. A háború végét követően a Városi Színház moziként nyitotta meg kapuit, és a vetítésekhez utóbb nívós varietéműsor is kapcsolódott. 1948-tól azután újra visszatértek ide a színházi és operaelőadások, a klasszikus koncertek. 1949-ben Kaufmann Oszkár építész tervei szerint átépítették a színházat: a nézőtéri ülőhelyek száma 1819-re csökkent, és érdemi kísérlet történt az akusztika javítására, melyet végül tíz évvel később, a Kotsis Iván nevéhez köthető átigazítás oldott meg, a világ egyik legjobban hangzó termét megteremtve. Az immár Köztársaság téri játszóhely 1951-ben került a Magyar Állami Operaház fennhatósága alá, s 1953-ban vette fel az Erkel Színház nevet.
E periódushoz fűződik művészeti vezetői (egyben alkotói) tevékenységének egy érdekes epizódja is: mivel Saverio Mercadante [1795-1870] műsortervbe felvett Az eskü (Il giuramento) c. operájának csak zongorakivonatos partitúráját sikerült megszerezni, a hangszerelést neki kellett elvégeznie. A mű Pesten ebben a formában került is bemutatásra. 1844-ben komponálja Kölcsey Ferenc versére a Himnuszt, 1848-ban meghangszereli az Egressy Béni és Szerdahelyi József által megzenésített Nemzeti dalt. Mélyen gyökerező magyar érzelmeit magával ragadják a szabadságharc eseményei. Bár tevőlegesen nem vesz részt a harcokban, magatartásával, alkotói tevékenységével nem hagy kétséget meggyőződése felől. Ő áll március 15-én a Nemzeti Színház karmesteri pultján, amikor a közönség mind sürgetőbb tüntetésére Katona József Bánk bánját félbeszakítva beinti a Hunyadi László c. opera híres "Meghalt a cselszövő" kórusát, majd sorban egymás után a Himnuszt, a Rákóczi-indulót és a Marseillaise-t. A szabadságharc leverése rövid időre eltávolította a közszerepléstől és a komponálástól, csakhamar azonban újra a régi tűzzel tér vissza feladataihoz.
A sokszor kritizált prozódiai buktatók mögött megcsillan az ismét aktuálissá vált mondanivaló és az a drámai többlet, amit - hiszen micsoda nagyságokra emlékszünk - csak korunk Bánk bánja hordozhat. Simándi József alakítására nemzedékek emlékeznek, talán még azok is, akik soha sem láthatták már élőben, de időközben megszületett az a hang - Kiss B. Attiláé - akit ma hitelesnek érzünk ebben a szerepben. A vele készített operafilm is elindult már a kultuszképződés útján. A mostani adaptáció - a színház megújult intendatúrájának köszönhetően - egészen friss, új tehetségeket vonultat fel a többi szerepben is. Feltétlenül meg kell említeni Alexandr Belozubnak, a darab tervezőjének nevét is, akinek munkái már nem ismeretlenek a debreceni közönség előtt, és akinek operai terei nemcsak itthon, de külföldön is nagy meglepetést keltettek a Vidnyánszky-rendezésekben. A debreceni Bánk bán először - még a nyáron - Gyulán és Budapesten volt látható, s visszatérvén a cívisvárosba, már magával hozta azokat a plusz energiákat, amelyeket az országos megmérettetés jelent.
A Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Színház közös bemutatója BÁNK BÁN - Opera három felvonásban - Vezényel: KOCSÁR BALÁZS Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház Énekkara BÁNK BÁN, Magyarország nagyura: Kiss B. Atilla MELINDA, a felesége: Rácz Rita OTTÓ, Berchtold herceg fia, Gertrud öccse: Potyók Dániel TIBORC, paraszt: Wagner Lajos PETÚR BÁN, Bihari főispán: Bátki Fazekas Zoltán GERTRUD, királyné: Bódi Marianna BIBERACH, kalandor lovag: Cseh Antal II. ENDRE, magyar király: Geiger Lajos EGY KIRÁLYI TISZT: Böjte Sándor SOMA, Bánk és Melinda gyermeke: Tulipán Márton Táncosok: Bodó Dániel Buka Helga Endi András Homonna Nóra Nagy Ágnes Nagy Viktória Steuer Tibor Szotkó Georgina Trenyisán Ádám Vámosi Gergely Díszlet, jelmez: Alexandr Belozub Karigazgató: Pálinkás Péter Korrepetitor: Kunsági István, Sörös Cecília, Nagy Máté, Gyülvészi Péter Koreográfus: Katona Gábor Dramaturg: Szász Zsolt Súgó: Gesztelyi Nagy Edit Ügyelő: Ury Tibor Rendezőasszisztens: Iványi Csilla Rendező: Vidnyánszky Attila Bemutató a Csokonai Színházban: 2008. szeptember 19.