A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (rövidítve: KNYSZ) Magyarországon a 2017. évi LXXXIX. törvénnyel bevezetett új szövetkezeti forma. A törvény 2017. július 1-jén lépett hatályba. A KNYSZ tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat. Nyugdíjas szövetkezet törvény 2021. A NAV adatai szerint 2017. augusztus 25-én már 24 közérdekű nyugdíjas szövetkezet szerepelt a nyilvántartásokban, 2019 szeptemberére a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek száma mintegy 150-re nőtt, amelyekben mintegy húszezer nyugdíjast fooglalkoztattak. [1] A közérdekű nyugdíjas szövetkezet az aktív időskorúak olyan társas vállalkozása, amelynek célja elősegíteni a foglalkoztatás területén jelentkező nehézségek kiegyensúlyozását, a még aktív időskorúak munkaerőpiacra való visszatérését – rugalmasan, számukra megfelelően. Továbbá lehetőséget nyújt a tudás, a szakmai ismeret, az élettapasztalat átadására a generációk között, és erősíti a helyi közösségeket, a szociális integrációt. Célja [ szerkesztés] "5. Közérdekű nyugdíjas szövetkezet 25.
A jogszabály mai napon ( 2022. 07. 10. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 114. §-ában foglaltaknak megfelelően, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1-2. § * I. FEJEZET A TAGOK ÉS A SZÖVETKEZET KÖZÖTTI VAGYONI VISZONYOK RENDEZÉSE Vagyonnevesítés 3. Nyugdíjas szövetkezet törvény az. § (1) Az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetnek az 1991. december 31-i mérleg szerint, a részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát e törvény rendelkezései és a közgyűlés határozatai szerint fel kell osztani (vagyonnevesítés), és erről az érdekelteket értesíteni kell. (2) A szövetkezet vagyonához tartozik az állam által 1988. december 31-ig pénzügyi támogatásként juttatott, a szövetkezet 1988. december 31-ig mérlegében állami vagyonként kimutatott vagyon is. (3) Nem tartozik a szövetkezet vagyonához a földről szóló 1987. törvénynek az 1989. évi XXI.
7. § (1) Azok, a) akik 1987. december 31-e után szövetkezeti tagsági viszonyukat megszüntették, vagy akiknek tagsági viszonya a szövetkezeti határozattal szűnt meg, és a szövetkezettel - a fogyasztási szövetkezetet kivéve - a 6. §-ban meghatározott időpontban munkaviszonyban állnak, továbbá b) akiknek mezőgazdasági szövetkezetben fennállott tagsági viszonya a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 332. §-ának végrehajtása folytán szűnt meg; c) akik földjüket a földről szóló 1987. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1990. Törvények. évi IX. törvény alapján visszaigényelték, és tagsági viszonyuk ezzel összefüggésben szűnt meg, a bejelentés alapján visszanyerik tagságukat. A bejelentést a szövetkezet vezetőségéhez (igazgatóságához) - jogvesztés terhével - e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül lehet megtenni. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetében a szövetkezettel (jogelődjével) 1988. január 1-je óta munkaviszonyban eltöltött időt tagsági viszonyban eltöltött időnek kell tekinteni.